A jövő hálózata, a jövő technológiái és társadalma számára

Nem csak a kommunikációt rajzolják át a jövő intelligens hálózati platformjai, az együttműködés, a gyártástechnológia, irányítás és a fenntartható működés mellett azok a társadalmi innovációra is komoly hatással lesznek. Nem csoda, hogy a platformok mögött álló technológiák fejlesztése mára kiemelten fontossá vált, a távközlési ipar mellett szinte valamennyi iparág számára. A jövő technológiái terén éppen ezért az Ericsson is igyekszik a kutatások élén járni, több kulcsterületen is.

5G - az alapkő

Ha a jövő hálózati technológiáiról beszélünk az 5G-t nem lehet megkerülni: bár az 5G hálózatok több helyen már üzembe álltak, miután rendkívül rugalmas és dinamikus rádióinterfészről beszélünk, a következő nagy szabvány érkezése előtt számos, az 5G-n belüli evolúciós ugrásra számíthatunk majd. Ezek az ugrások sorra nyitják meg a kapukat az új, érintésalapú IoT technológiák, az AI, az adatgyűjtés, az automatizáció és egy sor egyéb technológia rendívül tempós fejlődése előtt - nem véletlen, hogy az Ericsson fejlesztési és kutatási területei között az 5G kiemelt helyet élvez.

Az új generációs hálózatok egyik legnagyobb haszonélvezője egyértelműen az IoT szegmense lesz, azokon több milliárd eszköz kommunikálhat majd párhuzamosan, az okos otthoni készülékektől a gyártósorokat figyelő szenzorokon át akár a járművek komponenseiig. Az így szerzett hatalmas adatmennyiség egyre több fontos üzleti folyamat automatizálását teszi lehetővé, ami a szolgáltatói iparág számára biztosít majd új bevételi forrásokat az IT és web-scale piacán.

Az eddig nem látott IoT alkalmazások közül csak egy példát jelentenek az új emberi interfész megoldások, mint a Human 4.0, amelyen keresztül az emberek nem csak egymással, de gépekkel is valós idejű interakciókat folytathatnak nagy távolságokon keresztül, akár egy az egyben továbbítva saját érzékszervi élményeiket. Az immerzív, Mixed Reality (MR) vagy kevert valóság alkalmazások és társaik nem csak a hibaelhárítást reformálhatják meg, de akár az oktatást, sőt az orvostudományt is, a távolról, rendkívül pontosan vezérelhető sebészeti robotok alkalmazásával. Ehhez persze rendkívül szoros és stabil integrációra van szükség a hálózati és IoT platformok között, ami az Ericsson egyik legfontosabb kutatási szegmensét jelenti.

Közelebb jön a hálózat

Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az 5G fejlődése nem csak a nagy mennyiségű adat továbbításában játszik kiemelt szerepet, a technológia a mobil pereminformatikának is kiváló táptalajt biztosít. Utóbbi esetében az információ feldolgozása már a forrás közvetlen közelében megtörténik - magyarán ahol az adat keletkezik, ott azt rögtön fel is tudják használni. Ez értelemszerűen a rendkívül alacsony válaszidő mellett nagy sávszélességet, és rugalmasságot is kínál, kiválóan megágyazva az AI-jal támogatott, intelligens, autonóm döntéshozatal számára. Mindezek mellett a pereminformatikai, vagy edge megoldások kiemelt előnye, hogy a biztonságközpontú feladatokra is kiválóan alkalmasak, hiszen az érzékeny adatok nem hagyják el a felhasználás helyét. A nem is olyan távoli jövőben a technológia határai az Ericsson várakozásai szerint egészen elmosódnak majd, az adatközpontok, illetve akár az apró, végfelhasználói készülékek is egyetlen, univerzális hálózatot alkotnak majd, amelyen elosztott alkalmazások működnek.

Ahogy a jövő hálózatai egyre rugalmasabban, gyorsabban és megbízhatóbban szolgálják ki az emberek igényeit, azokból eközben paradox módon az emberek egyre inkább kiszorulnak majd - legalábbis ami a hálózatok működtetését illeti. Az Ericsson GAIA (Global Artificial Intelligenve Accelerator) fő fejlesztési fókuszát jelentő autonóm hálózatok kiváló példái annak, hogy a mesterséges intelligencia legnagyobb előnyei nem az egyes alkalmazásokban mutatkoznak meg, sokkal inkább az azoknak megfelelő hátteret biztosító platformok kezelésében. Az autonóm, AI-vezérelt hálózatok időigényes emberi döntéshozatal vagy beavatkozás nélkül biztosítják majd a társadalom és az ipar számára szükséges sebességet, elérést és kapacitást is, önszervező, önkonfiguráló, sőt szükség esetén önjavító működés mellett.

A biztonság nem szorulhat háttérbe

Persze, hogy mindez valóság lehessen, megfelelő hálózati biztonságra is szükség van - ennek megvalósítása pedig korántsem triviális, hiszen a kapcsolódó eszközök száma exponenciálisan növekszik, velük pedig a hálózat lehetséges gyenge pontjaié is. Az Ericsson éppen ezért renkdívül nagy hangsúlyt fektet a személyes és egyéb érzékeny adatok védelmére - hiszen a biztonság már a nulladik kilométernél is kulcskérdés, hogy a társadalmi és gazdasági szereplők bizalmat szavazhassanak az új generációs hálózati technológiáknak, és ez a bizalom fenn is maradjon.

Mindezt a vállalat rugalmas, ellenőrizhető biztonságú, jól skálázható vezeték nélküli infrastruktúrával biztosítja, egy központi veszélyfigyelő rendszerrel kiegészítve, amely folyamatosan szemmel tartja az aktuális fenyegetéseket. Miután egyszerre rengeteg eszköz és adat biztonságát kell garantálni, a hálózatbiztonsági fejlesztések valamennyi felhasználási területre kiterjednek - a feladatokat pedig szabályalapú automatizálás teszi egyszerre holisztikussá és költséghatékonnyá. Az iparági keretrendszerekkel összhangban fejlesztett szabályalapú automatizációs megoldások és analitika ernyője valamennyi jövőbeli felhasználási szegmens biztonságára kiterjed.

[Az Ericsson megbízásából készített fizetett anyag]