Szerző: Koi Tamás

2019. szeptember 13. 13:00:00

Ellehetetlenült a DIGI Mobil

A hivatalos indoklás szerint nem felelt meg a részvételi feltételeknek, ezért a szakhatóság nem engedi licitálni a pár héten belül kezdődő 5G-s frekvenciaaukción a negyedik mobilszolgáltatót, a DIGI-t. Az NMHH döntése könnyen a DIGI Mobil végét jelentheti.

Pontosnak bizonyultak lapunk korábbi értesülései, nem indulhat el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) idén őszi, 5G-s frekvenciaaukcióján a DIGI, az idén május óta - egyelőre teszt jelleggel - szolgáltató negyedik operátor működése ezzel gyakorlatilag teljesen ellehetetlenülhet. Örülhet viszont a három versenytárs, a Magyar Telekom, a Telenor Magyarország és a Vodafone Magyarország, mely így alighanem súlyos milliárdokat spórolhat majd az aukció során.

Köszönjük, leülhet, egyes

A szakhatóság mai közleménye szerint három szolgáltatót, a Magyar Telekomot, a Vodafone Magyarországot és a Telenor Magyarországot vette eljárási nyilvántartásba, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az aukción ezek a cégek licitálhatnak majd a mintegy 400 MHz-nyi, összességében körülbelül 80 milliárd forintos kikiáltási áron árverésre bocsátott spektrumra. Az NMHH még csak meg sem nevezi sajtóközleményében a DIGI-t, mindössze annyit ír, hogy "egy jelentkezőt nem vett nyilvántartásba, aki nem felelt meg a részvételi feltételeknek".

A román tulajdonosi háttérrel rendelkező DIGI mobilszolgáltatói pályafutása ezzel gyakorlatilag teljesen ellehetetlenülhet, a cégnek ugyanis ezen az aukción lett volna lehetősége arra, hogy a korábban megszerzett, szűkös spektrumkeretét kibővítse, ezzel a hálózat kapacitását és lefedettségét egyaránt növelje. A cég jelenlegi, tesztüzemben működő mobilszolgáltatása ugyanis egyelőre kizárólag az 1800 MHz-es sáv egy 2x5 MHz-es blokkjában működik, ráadásul ebbe a szűkös kapacitásba a hang- és adatszolgáltatásokat egyaránt bele kellett zsúfolnia a vállalatnak.

Ezen csúszhatott el a DIGI

A hatóság által kiadott dokumentáció részletesen taglalja a jelentkezőkre vonatkozó kizáró okokat. Úgy tudjuk, hogy a DIGI jelentkezése a dokumentáció 61/n pontjának nem felelt meg, ami többek közt kimondja, hogy a jelentkező a jelentkezés beadását megelőző 24 hónapban nem sérthette meg a vállalkozások összefonódására vonatkozó szabályokat. Márpedig a DIGI és az Invitel fúzióját a hatóság félrevezetése miatt versenyfelügyeleti eljárást követően tavaly 90 millió forintos bírság kiszabása mellett visszavonta a Gazdasági Versenyhivatal, majd új eljárást rendelt el.

Ehhez jött volna jól az NMHH által árverésre bocsátott, 2100 MHz-es sáv egy vagy két blokkja, melyen a cég nagy sávszélességű 4G-s adatszolgáltatást nyújthatott volna, amellett, hogy az 1800 sávot megtartja a 2G-s (hang)szolgáltatások számára. A DIGI mindemellett licitálhatott volna a 700 MHz-es, úgynevezett második digitális hozadéksáv és a 3600 MHz-es sáv szabad blokkjaira, ezekből az előbbit azonban jövő szeptember előtt nem vehette volna használatba, utóbbi pedig jóformán csak kültéri használatra alkalmas - jellemzően 5G-s szolgáltatásokhoz.

A hatósági eljárás kimenetele amennyire lesújtó a DIGI számára, annyira megkönnyebbülés a három nagy operátornak, melyek így ha nem is tét nélkül, de mindenesetre egy erős anyagi háttérrel rendelkező, motivált versenytárs nélkül folytathatják le a licitet. 

Bár a háromszereplős aukcióból alighanem kevesebb bevétele származik majd, mint egy potenciális négyszereplősből, hosszú távon mégis jól járhat az állam, amennyiben beigazolódnak a korábbi pletykák, és tényleg eladják a Telenor Magyarország 25%-át az állami kézben lévő Antenna Hungáriának. A negyedik szereplő által gerjesztett verseny ugyanis hosszú távon - 10-20 éves távlatokban - csökkenthette volna az állami befektetés értékét, a veszteség pedig így nagyobb lehetett volna, mint a négyszereplős aukció révén realizált többletbevétel.

Eladósorba kerülhet

Az államnak más szempontok miatt is előnyös lehet, ha a DIGI mobilpiaci szerepvállalása végül évek munkáját követően kudarcba fullad: Bár eddig nem volt eladási szándék a tulajdonosi kör részéről - sőt, éppen a DIGI vásárolt be a piacon tavaly, az Invitel lakossági üzletágának felvásárlásával -, könnyen lehet, hogy a szakhatóság döntését követően mindez megváltozik, a tulajdonosnak pedig nem éri meg többé jelen lenni a magyar piacon.

A több mint 750 ezer vezetékes háztartást elérő DIGI névtelenséget kérő szakértők szerint értékes préda lehet kormányközeli üzleti körök számára (akár úgy, hogy a céget előbb-utóbb összeboronálják a Telenor Magyarországgal), nem véletlen, hogy a Dr. Karas Monika elnök által vezetett NMHH-ra információink szerint "óriási nyomás" nehezedett az eljárás kezdete óta.

A DIGI reakciója

 "A Társaság meglátása és álláspontja szerint az NMHH döntése alaptalan és nem tisztességes. A most meghozott határozat ugyanis nem egyezik meg a pályázati kiírás feltételeivel, nem konkrét tényekre és alapos elemzésekre támaszkodik, feltételezéseken és olyan történéseken alapul, melyek csak hipotézis tárgyát képezik. Ez a határozat bővíti a Cégcsoportot hátrányosan érintő, vitatható döntések sorát, melyeket az NMHH az elmúlt időszakban hozott a korábbi frekvenciaárverésekkel kapcsolatban a Cégcsoport tagjaival szemben" - áll az anyavállalat lapunknak megküldött közleményében.

"A DIGI COMMUNICATIONS N.V az NMHH döntése ellen minden elérhető – a magyar és európai jogszabályoknak megfelelő – eszközzel fellebbez. A Cégcsoport szilárd elhatározása, hogy ügyfelei érdekében folytatja a magyar piacra vonatkozó terveinek megvalósítását" - folytatódik a közlemény.

a címlapról