Ellehetetlenült a DIGI Mobil
A hivatalos indoklás szerint nem felelt meg a részvételi feltételeknek, ezért a szakhatóság nem engedi licitálni a pár héten belül kezdődő 5G-s frekvenciaaukción a negyedik mobilszolgáltatót, a DIGI-t. Az NMHH döntése könnyen a DIGI Mobil végét jelentheti.
Pontosnak bizonyultak lapunk korábbi értesülései, nem indulhat el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) idén őszi, 5G-s frekvenciaaukcióján a DIGI, az idén május óta - egyelőre teszt jelleggel - szolgáltató negyedik operátor működése ezzel gyakorlatilag teljesen ellehetetlenülhet. Örülhet viszont a három versenytárs, a Magyar Telekom, a Telenor Magyarország és a Vodafone Magyarország, mely így alighanem súlyos milliárdokat spórolhat majd az aukció során.
Köszönjük, leülhet, egyes
A szakhatóság mai közleménye szerint három szolgáltatót, a Magyar Telekomot, a Vodafone Magyarországot és a Telenor Magyarországot vette eljárási nyilvántartásba, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az aukción ezek a cégek licitálhatnak majd a mintegy 400 MHz-nyi, összességében körülbelül 80 milliárd forintos kikiáltási áron árverésre bocsátott spektrumra. Az NMHH még csak meg sem nevezi sajtóközleményében a DIGI-t, mindössze annyit ír, hogy "egy jelentkezőt nem vett nyilvántartásba, aki nem felelt meg a részvételi feltételeknek".
A román tulajdonosi háttérrel rendelkező DIGI mobilszolgáltatói pályafutása ezzel gyakorlatilag teljesen ellehetetlenülhet, a cégnek ugyanis ezen az aukción lett volna lehetősége arra, hogy a korábban megszerzett, szűkös spektrumkeretét kibővítse, ezzel a hálózat kapacitását és lefedettségét egyaránt növelje. A cég jelenlegi, tesztüzemben működő mobilszolgáltatása ugyanis egyelőre kizárólag az 1800 MHz-es sáv egy 2x5 MHz-es blokkjában működik, ráadásul ebbe a szűkös kapacitásba a hang- és adatszolgáltatásokat egyaránt bele kellett zsúfolnia a vállalatnak.
Ezen csúszhatott el a DIGI
A hatóság által kiadott dokumentáció részletesen taglalja a jelentkezőkre vonatkozó kizáró okokat. Úgy tudjuk, hogy a DIGI jelentkezése a dokumentáció 61/n pontjának nem felelt meg, ami többek közt kimondja, hogy a jelentkező a jelentkezés beadását megelőző 24 hónapban nem sérthette meg a vállalkozások összefonódására vonatkozó szabályokat. Márpedig a DIGI és az Invitel fúzióját a hatóság félrevezetése miatt versenyfelügyeleti eljárást követően tavaly 90 millió forintos bírság kiszabása mellett visszavonta a Gazdasági Versenyhivatal, majd új eljárást rendelt el.
Ehhez jött volna jól az NMHH által árverésre bocsátott, 2100 MHz-es sáv egy vagy két blokkja, melyen a cég nagy sávszélességű 4G-s adatszolgáltatást nyújthatott volna, amellett, hogy az 1800 sávot megtartja a 2G-s (hang)szolgáltatások számára. A DIGI mindemellett licitálhatott volna a 700 MHz-es, úgynevezett második digitális hozadéksáv és a 3600 MHz-es sáv szabad blokkjaira, ezekből az előbbit azonban jövő szeptember előtt nem vehette volna használatba, utóbbi pedig jóformán csak kültéri használatra alkalmas - jellemzően 5G-s szolgáltatásokhoz.
A hatósági eljárás kimenetele amennyire lesújtó a DIGI számára, annyira megkönnyebbülés a három nagy operátornak, melyek így ha nem is tét nélkül, de mindenesetre egy erős anyagi háttérrel rendelkező, motivált versenytárs nélkül folytathatják le a licitet.
Bár a háromszereplős aukcióból alighanem kevesebb bevétele származik majd, mint egy potenciális négyszereplősből, hosszú távon mégis jól járhat az állam, amennyiben beigazolódnak a korábbi pletykák, és tényleg eladják a Telenor Magyarország 25%-át az állami kézben lévő Antenna Hungáriának. A negyedik szereplő által gerjesztett verseny ugyanis hosszú távon - 10-20 éves távlatokban - csökkenthette volna az állami befektetés értékét, a veszteség pedig így nagyobb lehetett volna, mint a négyszereplős aukció révén realizált többletbevétel.
Eladósorba kerülhet
Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.
Az államnak más szempontok miatt is előnyös lehet, ha a DIGI mobilpiaci szerepvállalása végül évek munkáját követően kudarcba fullad: Bár eddig nem volt eladási szándék a tulajdonosi kör részéről - sőt, éppen a DIGI vásárolt be a piacon tavaly, az Invitel lakossági üzletágának felvásárlásával -, könnyen lehet, hogy a szakhatóság döntését követően mindez megváltozik, a tulajdonosnak pedig nem éri meg többé jelen lenni a magyar piacon.
A több mint 750 ezer vezetékes háztartást elérő DIGI névtelenséget kérő szakértők szerint értékes préda lehet kormányközeli üzleti körök számára (akár úgy, hogy a céget előbb-utóbb összeboronálják a Telenor Magyarországgal), nem véletlen, hogy a Dr. Karas Monika elnök által vezetett NMHH-ra információink szerint "óriási nyomás" nehezedett az eljárás kezdete óta.
A DIGI reakciója
"A Társaság meglátása és álláspontja szerint az NMHH döntése alaptalan és nem tisztességes. A most meghozott határozat ugyanis nem egyezik meg a pályázati kiírás feltételeivel, nem konkrét tényekre és alapos elemzésekre támaszkodik, feltételezéseken és olyan történéseken alapul, melyek csak hipotézis tárgyát képezik. Ez a határozat bővíti a Cégcsoportot hátrányosan érintő, vitatható döntések sorát, melyeket az NMHH az elmúlt időszakban hozott a korábbi frekvenciaárverésekkel kapcsolatban a Cégcsoport tagjaival szemben" - áll az anyavállalat lapunknak megküldött közleményében.
"A DIGI COMMUNICATIONS N.V az NMHH döntése ellen minden elérhető – a magyar és európai jogszabályoknak megfelelő – eszközzel fellebbez. A Cégcsoport szilárd elhatározása, hogy ügyfelei érdekében folytatja a magyar piacra vonatkozó terveinek megvalósítását" - folytatódik a közlemény.