Szerző: Koi Tamás

2019. augusztus 21. 13:32

Durván kihasználatlan a csúcstelefonok hálózati kapacitása

Hiába képes ma már szinte minden, csúcskategóriás okostelefon akár gigabites mobilnet-kapcsolat létesítésére piaci technológiák segítségével, 4G-s hálózati háttérrel, a mobilhálózatok nem tudják tartani a lépést a készülékekbe szerelt modemek képességeivel.

Bár a mobilhálózatok fejlesztése kapcsán a piaci szereplők egy része - így főként az eszköz- és végberendezés-gyártók - előszeretettel hangsúlyozzák az új generációs technológia, az 5G nyújtotta előnyök révén elérhető kapacitásnövekedést, illetve a válaszidők csökkenését, valójában a 4G-s hálózatokban is további jelentős, kihasználatlan tartalékok rejtőznek. Ezt mutatja többek közt, hogy az elmúlt néhány évben megjelent, kizárólag 4G-képes készülékek csúcskategóriás okostelefonokba szerelt modemek elméleti maximális sávszélessége meghaladja az 1 Gbps-t (Gigabit LTE) - valós körülmények közt, éles hálózatokon azonban ezt a letöltési sávszélességet még csak meg sem közelítik ezek mobilok, derül ki az OpenSignal új statisztikagyűjteményéből.

Van még bennük tartalék

A crowdsourcing alapokon dolgozó platform az április 1-jétől június 30-ig tartó időszakban világszerte több milliárd mérést gyűjtött be felhasználóitól globálisan, ezt követően kiemelte a három legnépszerűbb globális márkát, az Apple-t, a Samsungot és a Huawei-t, majd a gyártók készülékeit a beépített modemek képességei alapján három kategóriába (LTE Cat4 és alatta, LTE Cat5-15 és LTE Cat16 és felette) sorolta. A statisztikagyűjtemény ezt követően országonkénti lebontásban összehasonlította, hogy az adott gyártók megoldásai hogyan teljesítenek egymással, illetve a konkurenciával szemben.

gigabit_lte_allomas
Gigabit LTE állomás: többnyire csak laborban léteznek

Hány adag sültkrumplit bír el 25 Kubernetes klaszter? (x)

Globálisan napi akár 2,5 millió rendeléssel is megbirkóznak az RDI Hungary által fejlesztett háttérrendszerek és mobilalkalmazások.

Hány adag sültkrumplit bír el 25 Kubernetes klaszter? (x) Globálisan napi akár 2,5 millió rendeléssel is megbirkóznak az RDI Hungary által fejlesztett háttérrendszerek és mobilalkalmazások.

Az OpenSignal által közzétett adatok tanúsága szerint a három globális gyártó közül belépőszinten (példa készülékek: Samsung A2 Core, J4 Core, Huawei Nova 2, iPhone SE vagy 6) a Huawei teljesített a legjobban, 12,1 Mbps globális átlagos letöltési átlagot elérve, míg középszinten (példa készülékek: Samsung M40, A80, A6s; Huawei P30 Lite, Enjoy 9e, Y6; iPhone XR, X, 8, 7, 6s) az Apple hajszálnyival előzte a Huawei-t 16,5 Mbps-sel, a felsőkategóriát (példa készülékek: Samsung Galaxy S8, S9, S10, Note 8, Note 9, Huawei P20 Pro, P30 Pro, Mate 10, 20, iPhone Xs) pedig a Samsung uralja 26,6 Mbps globális átlagos letöltési sávszélességgel.

A felsőkategóriás okostelefonokkal átlagosan elért letöltési sávszélesség országonkénti rangsorában hazánk egyébként a 15. helyet foglalja el a globális listán, 42,6 Mbps sebességértékkel, a belépőszint és a felsőkategória közti szorzó pedig 1,7-szeres, vagyis a magyar mobilhálózatokból az OpenSignal mérései szerint egy csúcsmobillal átlagosan ennyivel nagyobb kapacitást lehet kisajtolni, mint egy belépőszintű, LTE-képes Apple, Samsung vagy Huawei készülékkel.

A modemek képességei mellett mindez természetesen a hálózatok konfigurációján és felépítésén is múlik, valamint nem utolsósorban attól, hogy a mérési intervallumban egységnyi hálózati kapacitás hány terminál (okostelefon, tablet, laptop stb.) között oszlik meg. Ilyen hálózati képesség többek közt a vivőaggregáció, vagyis amikor az állomás és a készülék egyszerre több frekvenciasávon forgalmaz adatot, a fejlettebb modulációs eljárás (pl. 64 helyett 256QAM), valamint a több antenna párhuzamos használata (pl. 2x2 vagy 4x4 MIMO).

Aggregált vivők

A magyarországi mobilszolgáltatók mindegyike használ hálózatában vivőaggregációt (maximálisan jellemzően háromszoros vivőaggregációt), mellyel éles környezetben akár 450-500 Mbps letöltési kapacitás is kisajtolható egy modern okostelefonnal egy cellából - legalábbis elméletileg. A cégek közül a Telekom és a Telenor korábban laboratóriumi teszteken, speciálisan preparált modemekkel demonstrált gigabit feletti átviteli sebességet 4G-technológiával, fejlettebb modulációt és antennafelépítést használva, a Vodafone pedig tavaly éles hálózatán közelítette meg a gigabites álomhatárt, igaz, utólag ez is csupán PR-demonstrációnak bizonyult, végfelhasználók számára azóta sem érhető el még csak elméletileg sem ez a sebességszint.

Kubernetes képzéseinket már közel 300 szakember végezte el. A nagy sikerre való tekintettel a tanfolyamot aktualizált tananyaggal június 18-án újra elindítjuk! A 8 alkalmas, élő képzés képzés órái utólag is visszanézhetők, és munkaidő végén kezdődnek.

a címlapról