A UPC is belehúz a fejlesztésekbe
A UPC Magyarország jelentős részben saját forrásból, részben pedig állami támogatással több tízmilliárd forintot költött vezetékes hálózatának fejlesztésére Magyarországon az elmúlt években - amely lehetővé teszi, hogy a megnövekedett adatmennyiség és szolgáltatási igényekre jobban megfeleljenek es a szolgáltatónál is elérhetővé váljanak majd a jelenleginél is nagyobb sávszélességet biztosító internetes csomagok.
A DIGI és a Telekom után belátható időn belül a UPC is beléphet a "gigabit érába", a szolgáltató kábelhálózatán végzett fejlesztések eredményeképpen a jelenlegi internetes díjcsomagokhoz képest számottevően nagyobb sávszélességet biztosító konstrukciók válhatnak majd elérhetővé a cégnél. A cég Budapesten és környékén az elmúlt időszakban jelentős összegeket ölt kábelhálózatának modernizációjába, melynek eredményeként a főváros bizonyos szolgáltatási területein az EuroDOCSIS 3.0-ról a szabvány 3.1-es verziójára fejlesztik a HFC-hálózatot.
Azt egyelőre nem közölte a cég, hogy az új technológiát az ügyfelek ténylegesen mikor vehetik majd használatba, de könnyen elképzelhető, hogy lengyel és német mintára eleinte hazánkban is pilot jelleggel indul majd hódító útjára az új hálózat, kezdetben szűkített szolgáltatási területen.
Verzióugrás
Bár pusztán a verziószámozás alapján a változás nem tűnik drasztikusnak, előfizetői szempontból a kábelhálózatok DOCSIS 3.1 szabványra frissítése jelentős kézzelfogható előnyökkel járhat. Ezek közül minden kétséget kizáróan az elérhető sávszélesség a legszámottevőbb változás a rendelkezésre álló sávszélesség növelése lehet. Az új szabvány ideális esetben akár 10 Gbps le- és 1 Gbps feltöltési sávszélességet biztosít, ami hozzávetőlegesen tízszerese a DOCSIS 3.0 elméleti maximum értékeinek.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Az új szabványnak megfelelő hálózat kialakítása ezzel párhuzamosan jelentős beruházást is igényel szolgáltatói oldalról. A modernebb technológia adott esetben magasabb frekvenciák bevonását és új modulációs szintek (QAM4096, 8192) bevezetését egyaránt igényli, ehhez, illetve ezzel együtt pedig mind a fejállomásokat (CMTS), mind az előfizető végpontokon lévő modemeket le kell cserélni azért, hogy az új szabvány szerinti összeköttetés létrejöhessen. A DOCSIS 3.1 szabvány visszafelé kompatibilitásából eredően a terminálokat elég azoknál az előfizetőknél lecserélni, akik olyan díjcsomagra váltanak, mely kizárólag az új technológia aktiválását követően használható.
A UPC a fejlesztést több lépcsőben tervezi végrehajtani, mind területi mind pedig kapacitás-kihasználtság alapján, vagyis - bár a szabvány akár erre is lehetőséget adna - aligha valószínű, hogy 10 gigabites internetcsomagok jelennek majd meg rövidesen a szolgáltató kínálatában. A fejlesztés ugyanakkor már az első fázisában lehetőséget ad a UPC-nek arra, hogy sávszélesség-oldalon felvegye a versenyt a Telekommal és a DIGI-vel. A magyar piacon 1 Gbps letöltési sávszélességű internetcsomagot először a DIGI-nél igényelhettek az előfizetők, később pedig a Telekom is csatlakozott, mostanra pedig már olyan internetelőfizetése is van a szolgáltatónak, mely letöltési irányban 2 Gbps sávszélesség-maximumot nyújt (az értékek minden esetben elméleti maximumot takarnak).
Milliárdos játszma
A Telekom és a DIGI egyaránt FTTH-hálózatán kínálja a gigabites csomagokat, a UPC hálózatának ezzel szemben mintegy 95%-a HFC technológiára épül, a cég jelenlegi portfóliójában szereplő díjcsomagok letöltési irányban maximum 150-500 Mbps, feltöltési irányban 10-22 Mbps sávszélességet biztosítanak. A szolgáltató lefedettségi területének maradék 5%-át túlnyomó részt az évekig meglehetősen mostohán kezelt monori körzet teszi ki, ám a társaság szerint itt is jelentős előrelépések történtek, így Monor környékén 17 településen összesen 42 ezer háztartásban érhető el a fenti sávszélességeket biztosító kábelhálózat - igaz, még nem DOCSIS 3.1 technológiával. A fejlesztéseket ebben a régióban részben állami támogatással valósítja meg a szolgáltató, a cég 600 millió forintos támogatással kilenc település mintegy 12 ezer háztartása számára teszi elérhetővé a modernebb hálózatot.
A UPC az elmúlt négy évben közel 70 milliárd forintot költött hálózatfejlesztésre, hálózatának elérése ennek köszönhetően az adott időszakban nagyságrendileg 300 ezer háztartással nőtt. A cég szolgáltatásai mára az ország kb. 1,83 millió háztartásában érhetők el, a nagysebességű internetelőfizetések száma pedig kis mértékben meghaladja a 700 ezret.
A szolgáltató és ügyfelei számára egészen új helyzet állhat majd elő rövidesen, néhány hónapon belül ugyanis rábólinthat az Európai Unió a Liberty Global és a Vodafone Csoport közt megkötött akvizíciós megállapodásra, melynek eredményeként a kábelszolgáltató négy európai érdekeltsége - köztük a UPC Magyarország - a Vodafone kezébe kerülhet. Az addig szinte kizárólag mobilszolgáltatásokat kínáló cég ezt követően komplett, vezetékes- és mobilszolgáltatásokat egyaránt tartalmazó díjcsomag-kombinációkat is kínálhat majd új és meglévő ügyfelei részére, ezzel a Telekom első számú hazai riválisává előlépve.
Az akvizíció borítékolhatóan hozzájárul majd mind a vezetékes, mind pedig a mobil RGU-k számának növekedéséhez, bár az integrációs szakasz első fázisában ez a várakozások szerint nem feltétlenül nyilvánulhat meg látványosan.