Szerző: Koi Tamás

2019. március 4. 13:15

Nem készít több kézi konzolt a Sony

Március elején végleg lezárulni látszik egy korszak a Sony konzolgépeinek történelmében: A hónap első napján leállt a PS Vita kézi konzolok gyártása, ezzel végleg lezáródik a 2004-ben a PlayStation Portable-lel indított korszak a cégnél.

Az utolsó két típus gyártásának leállításával március elsejével végleg megszűnt a PS Vita kézi konzol gyártása a Sonynál, a japán cégnél ezzel végleg lezárult egy korszak, melyet még 2004-ben, a PlayStaiton Portable-lel (PSP) indítottak útjára. A PSP közvetlen utódjának szánt nextgen kézi konzoljáték végül annak ellenére nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hogy a Sony az évek során igyekezett egy integrált platform részévé tenni a játékgépet (Remote Play együttműködés a PS4 konzollal), illetve kiadott belőle olyan változatot is, mely nem rendelkezett saját kijelzővel (PlayStation TV), így egyfajta olcsó otthoni konzol lehetett volna.

A PS Vita karrierjének ezzel együtt sem mondhatni, hogy gyors vége lett volna. Bár a Sony hivatalos eladási számokat 2013 óta nem publikált, becslések szerint legjobb esetben is 15 millió fogyhatott a kézi játékgépből, melynek sorsát az okostelefon, mint játékplatform drámai megerősödése pecsételte meg. A játékgépet lényegében már 2015-ben lassú halálra ítélte a Sony, amikor saját stúdiói leállították a fejlesztést a platformra, ezzel párhuzamosan a külső fejlesztők is lassan otthagyták a platformot. A Sony korábban bejelentette, hogy a fizikai adathordozók gyártása is leáll a 2018-as üzleti év végén, azaz idén március 31-én, márciustól pedig nem ad ki a cég több, egy hónapig ingyenesen letölthető játékot a PlayStation Plus előfizetéses szolgáltatás részeként.

psvita_2

Alapozó Go fejlesztői képzést indítunk (x)

November 9-én 10 alkalmas, 30 órás, online formátumú Go képzést indít a HWSW.

Alapozó Go fejlesztői képzést indítunk (x) November 9-én 10 alkalmas, 30 órás, online formátumú Go képzést indít a HWSW.

A Sony végleg nyugdíjba vonuló kézi konzolja 2011. decemberében jelent meg a handheld eszközök tekintetében hagyományosan erős felvevőpiacnak számító Japánban, majd 2012. februárjában Észak-Amerikában és Európában is forgalomba került. Az eredeti koncepció szerint a PS Vita az előző generációhoz képest lényegesen erősebb hardvernek köszönhetően az otthoni konzolok jelentett vizuális környezetet hozta volna el a kézi játékgépek világába, kiegészítve egyfajta korlátozott alkalmazásplatformmal, mely lehetőséget adott rá, hogy az akkoriban drasztikusan növekvő népszerűségű közösségi platformok (pl. Facebook, Twitter) megjelenjenek a konzolon.

Az egyre erősebb hardverrel és jobb kijelzővel ellátott okostelefonok és tabletek végül fokozatosan nyomasztó fölénybe kerültek, a PS Vita pedig a kezdeti szép ígéretből szép lassan rétegtermékké szorult vissza. A platformot ennek megfelelően főleg az indie fejlesztők tartották felszínen, emellett néhány, elsősorban rétegjátékokat gyártó kisebb-nagyobb japán stúdió készített címeket a játékgéphez. A független fejlesztők idővel a 2017-ben érkező Nintendo Switch-re pártoltak át, miközben a nagyobb volumenű címekkel már szinte kizárólag az amúgy hasító PS4 platformon lehetett találkozni a Sonynál.

A HackerRank 2020-as, 116.000 fejlesztő válaszaiból készült kutatása szerint a legtöbbjük a Go-t szeretné megtanulni következőleg, amely eredménynek az okait most ebben a cikkben szedtük össze.

a címlapról