Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

IBM: tárolóvirtualizációban mi vagyunk a legjobbak

Asztalos Olivér, 2018. november 22. 14:59

"Senkinek sincs a miénkhez fogható tárolóvirtualizációs termékpalettája" - mondta Kurt Bilderback az IBM Think délkelet-európai rendezvényén. Az Nagy Kék szoftveresen definiált tárolómegoldásaival globálisan foglalkozó amerikai szakember szerint a "következő generációs" alkalmazások (pl. gépi tanulás) dinamikus terjedése miatt rendkívül aktuális kérdés az infrastruktúra-modernizáció, azon belül is az adattárolás témaköre. Az IBM-nél immár 36 éve dolgozó Bilderback állítja, ehhez jelenleg cége nyújthatja a legjobb megoldást, a Spectrum Storage portfólió ugyanis 14 különféle termékkel igyekszik lefedni a vállalati ügyfelek legkülönfélébb adattárolási igényeit.

hirdetés

A szakember szerint szoftveresen definiált adattárolás (SDS) létjogosultsága több ok miatt is megnött az elmúlt néhány évben. A monolitikus, on-premise kiszolgált alkalmazások helyét egyre inkább átveszik a mikroszervizek és az API-k, amelyek ideális termőtalaja a felhő. Az IBM szerint a folyamatosan és nagy ütemben (a cég szerint exponenciálisan) növekvő adatmennyiség a fejlesztések legfőbb katalizátora, az igények kvázi ugrásszerű változása mögött pedig első helyen állnak az AI-val kapcsolatos technológiák, például a gépi tanulás. A nagyvállalatok körében egyre nagyobb igény mutatkozik a villámgyors hozzáférésre, a hatékonyabb üzletmenethez rugalmasabb, gyorsabb betekintést szeretnének a döntéshozók, amely kiszolgáláshoz megfelelő tárolórendszer, így infrastruktúra modernizáció szükséges. Bilderback továbbá elhintette, hogy statisztikájuk szerint a legtöbb vállalat többfelhős, azaz multicloud környezetben gondolkozik. Partnereik átlagosan négy különféle szolgáltatást használnak, amelyek összehangolt optimális működéséhez ugyancsak jó társ az IBM tárolóvirtualizációja.

A felhőhöz kapcsolódóan az iparág közelmúltbéli legnagyobb akvizícióját is szóba hozta a szakember, amelynek két főszereplője épp a Nagy Kék, illetve a Red Hat. Utóbbit 34 milliárd dollárért vásárolta fel az IBM annak reményében, hogy egy olyan "vezető hibrid felhőszolgáltatót" jön létre, ami széles körben nyit a nyílt forrású technológiák felé. Az biztos, hogy a Red Hattel kiegészülve az IBM stagnáló bevételeket, és egyre gyengébb nyereséget produkáló felhős üzletága végre lendületet kaphat, ami segíthet behozni lemaradását az olyan szereplők, mint az Amazon, Google vagy a Microsoft mögött, amely éppen virágkorát éli.

ibm_spectrum_ctrl

Bilderback ugyanakkor elsősorban nem a még folyamatban lévő felvásárlást, hanem vállalata széles körű tárolómegoldásait éltette. Az IBM szakembere szerint bár a tárolóvirtualizáció már egy évek óta bárki számára elérhető, mindeddig a vállalatok csupán 12 százaléka honosította meg infrastruktúrájában a megannyi előnnyel kecsegtető technológiát. A nagy infrastruktúrát üzemeltető szervezetek számára ugyanis a hatékony tárolóhasználat és –felügyelet komoly problémát jelent. Természetes az igény az eltérő típusú, teljesítményű, biztonsági szintű és költségű tárolókra a különféle feladatok alatt. Épp ezért a cégek tároló-infrastruktúrája heterogén, többféle gyártó többféle eszköze található az adatközpontjaikban – ezek menedzselése pedig időigényes, költséges feladat. Egy egyszerű hétköznapi példával szemléltetve a helyzet nagyjából olyan, mint amikor a nappaliban található távirányítók közül hirtelen nem is tudjuk, melyik mit kezel és mit is kellene rajta megnyomni a várt eredményhez.

A heterogén infrastruktúra kialakulásának prózai oka van, a tárolók beszerzése ugyanis különálló üzleti projektekhez kötődik. Emiatt silók alakulnak ki, amely az erőforrások nem hatékony felhasználásához vezet – egy új üzleti funkció gyakran jár együtt új hardvervásárlással, pedig lehet, hogy a szervezetben még van szabad tárolókapacitás és teljesítmény, csakhogy azt egy másik alkalmazás dedikáltan használja. A problémát tetézi a nagy cégek részéről egyre sűrűbben felmerülő "felhősítés". A nagyvállalatok mára szinte kivétel nélkül felismerték a (privát) felhőkben rejlő lehetőségeket, értik a koncepciót és látják az előnyeit, azonban a klasszikus on-premise rendszerektől egy kvázi optimálisan működő felhős infrastruktúráig eljutni távolról sem triviális – részben a szerteágazó infrastruktúra és az ebből adódó korlátok miatt.

A heterogén tároló-infrastruktúra gordiuszi csomójára jó megoldás a "software defined storage" (röviden SDS). Ez alapvetően nem új elgondolás, a világon eladott tárolók túlnyomó része már évek óta "software defined" abban az értelemben, hogy tömeghardverekre épülnek, az egyes gyártók és egyes modellek közötti fontosabb különbségeket elsősorban a szoftver határozza meg. Az SDS lényege, hogy szoftveresen bevonja felügyeleti ernyője alá a szervezetben található különféle, akár eltérő gyártóktól származó tárolókat. Ezekből egységes, virtualizált és magas fokon automatizált (dinamikus rétegzés, adatmigráció, thin provisioning) "pool" jön létre.

A konfigurálást követően persze továbbra is fájl- vagy blokktárolóként látják a tároló-infrastruktúra megfelelő elemeit, a "következő generációs" alkalmazások és különféle (akár hibrid) felhők igényeit szem előtt tartva. Sarkalatos pont, hogy a storage adminok tetszés szerint alakíthatnak ki az üzlet által elvárt jellemzőjű (méret, sávszélesség, IOPS, késleltetés, biztonság, költségszint, stb.) területeket az alkalmazások számára, amelyeket aztán különféle, minimális emberi beavatkozást igénylő policyk alapján, egyszerűen üzemeltethetnek. Bilderback a humán erőforrás kérdésével kapcsolatban elmondta, hogy az elmúlt egy év tapasztaltai alapján nagyjából háromszorosára nőtt az infrastructure developerek iránti igény. Ezek azok a szakemberek, akik részben a szoftveresen definiált tároló-infrastruktúra megtervezésével és üzemeltetésével foglalkoznak, illetve programozzák azok működését.

Széles termékpaletta

A szerverek virtualizációja hosszú évek óta fejlődik, mára érett piaccá vált, szinte nagyítóval kell keresni olyan vállalatot, ahol ne üzemelnének virtualizált kiszolgálók. A fejlődésbe az IBM a maga részéről tárolóvirtualizációval szállt be még sok évvel ezelőtt, az így megszületett Spectrum Storage termékvonalba pedig azóta komoly összegeket invesztált. A Nagy Kék legutóbb három évvel ezelőtt jelentette be, hogy egy nagyobb, összesen nagyjából 1 milliárd dolláros összeget fordít szoftveresen meghatározott tárolómegoldásainak továbbfejlesztésére, amelynek eredménye egy még könnyebben menedzselhetőséget és jobban skálázható, biztonságosabb termékvonal lett.

A jelenleg 14 különféle termékből álló Spectrum Storage portfólió a vállalat szerint hatalmas mennyiségű, több yottabájt (azaz 1012 terabájt) adattal is megbirkózik, közel 500 különböző tárolóeszközt képes kezelni, továbbá az IBM és más gyártók szalagos, merevlemezes vagy all flash tárolóival is használható. A Nagy Kék szerint a megoldás egyes céges környezetekben akár 90 százalékot is lefaraghat az adattárolásra fordított költségekből, miután az adatokat mindig a leggazdaságosabb tárolóra mozgatja.

ibm_spectr_lnup

A termékpaletta egyik viszonylag friss, az év elején piacra került tagja a a Spectrum NAS fejlesztés, amelyet kifejezetten scale-out környezethez készített. A Microsoft ökoszisztémáját is támogató szoftver sztenderd (olcsó) x86-os rendszereken futtatható dedikált (bare metal), illetve virtuális szervereken egyaránt. Az IBM szerint szoftveres megoldásuk nagyvállalati képességeket kínál az SDS-re jellemző egyszerűség mellett, eközben pedig a kiadások relatíve alacsonyan tarthatóak. A cég szerint a telepítés egyszerű és gyors, akár 30 perc alatt is elvégezhető. A Spectrum NAS natív NFS támogatás mellett a Microsoft SMB protokolljait is támogatja, miközben a rendszer magas rendelkezésre állást és hibatűrést kínál, központi hibalehetőség (single point of failure) nélkül.

Szintén az idei év újdonságai közé tartozik a Spectrum Connect, amely az IBM tárolómegoldásai és a különböző felhők közötti orkesztráció kiterjesztésére hivatott. A szoftveres megoldás több, mint 440 különböző virtualizált tárolórendszert támogat, a listán pedig az IBM mellett más cégek megoldásai (pl. VMware) is szerepelnek. A Connect egyetlen, egységes menedzsmenteszközzel oldja meg a különböző tárolókörnyezetek kezelését, vagyis a provisioninget, a monitorozást, illetve az automatizálást konténerezett, VMware, vagy Microsoft környezetben.

Végül a Spectrum Virtualize, ami elsősorban a költségek hatékonyabb csökkentésére hivatott. Az IBM ígérete szerint szoftveres megoldása akár háromszor gyorsabban is kezelheti a tömörített köteteket, egyetlen rendszeren akár 10 000 darabos mennyiségig. A szoftver a Nagy Kék Storwize, SVC, és FlashSystem V900 tárolórendszerei mellett még több, mint 440 különböző, más gyártóktól származó vasra telepíthető. A Spectrum Protect Plus már az adatbiztonságra fókuszál, ezzel virtuális környezetekről készíthető biztonsági mentés, egyszerűen. A termék széles körű adatbázis támogatást, gyors visszaállítást, illetve automatizált adatvédelmet és provisioningot kínál az IBM Cloudban futó VMware környezethez. A szoftver például képes felismerni a különféle ransomware-eket, amelyekről azonnal értesíti az üzemeltetőt.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.