Szerző: Asztalos Olivér

2018. július 9. 17:09

Érkeznek az AMD technológiájára épülő kínai processzorok

A chiptervező kiskapukat használt ki az x86-os Zen mag licenceléséhez, amelynek hála számottevő bevételre tehet szert a kínai piacról.

A küszöbön állnak az AMD technológiájára épülő x86-os kínai szerverprocesszorok - számolt be a Tom's Hardware. A bő két éve bejelentett, a Kínai Tudományos Akadémia befektetési részlegével (Tianjin Haiguang Advanced Technology Investment Co., röviden: THATIC) kötött szerződés értelmében x86-ra épülő processzormagját, valamint egyéb fejlesztéseit osztja meg az AMD, amelyre a THATIC-kal közösen létrehozott vegyesvállalatok építik fel az egyes, kifejezetten a kínai piac igényeire szabott "Dhyana" szerverchipeket. Az együttműködés több szempontból is érdekes, hisz a meglehetősen sajátságos üzleti konstrukcióval nem csak az amerikai kormány esetleges embargóját, de az Intel x86-os utasításarchitektúrájának szigorú licencelését is megkerülik a felek.

Utóbbihoz egyből két vegyesvállalatot hozott létre az AMD és a THATIC. A HMC-ben (Haiguang Microelectronics Co. Ltd.) az AMD 51 százalékos, a THATIC pedig 49 százalékos részesedést kapott, tehát előbbi rendelkezik a cég vezetéséhez szükséges többséggel. Ezzel szemben Hygonban (Chengdu Haiguang Integrated Circuit Design Co., Ltd) már a kínaik vannak többségben 70 százalékos tulajdonrészükkel, a fennmaradó 30 százalék pedig az AMD kezében van. Ez a két különálló vállalatba rendeződés ad teret a különféle szabályozások megkerülésére, ezzel együtt pedig például az Intel x86-jának kvázi áruba bocsátására.

amd_zenchina

Miért nem beszélni AI tökéletesen magyart?

Milyen kihívásokat tartogat egy magyar nyelvi modell, például a PuliGPT fejlesztése?

Miért nem beszélni AI tökéletesen magyart? Milyen kihívásokat tartogat egy magyar nyelvi modell, például a PuliGPT fejlesztése?

Ugyanis az AMD-s többséggel rendelkező HMC kezében van az x86-hoz kapcsolódó összes szellemi tulajdon. Ez kielégíti a chiptervező és az Intel közötti szerződésben foglalt vállalást, amely kiköti, hogy vegyesvállalat esetében az AMD-nek legalább 51 százalékos tulajdonrésszel kell rendelkeznie, máskülönben a keresztlicenc-megállapodás érvényét veszti. Többek között ez volt az oka annak is, hogy a korábban látott pár dolláros részvényárfolyam mellett sem vásárolták fel az AMD-t, egy esetleges akvizícióval ugyanis elveszett volna az értékes x86-os licenc.

A csavarok azonban még csak ezután jönnek! A HMC ugyanis licenceli a processzorokhoz szükséges IP-t a kettes számú, Hygonra keresztelt vegyesvállalatnak, amely elkészíti a lapkadizájnt, majd pedig azt egy másik szerződés alapján visszapasszolja a HMC-nek. Ezt követően utóbbi megbíz egy bérgyártót (pl. a TSMC-t) a lapkák elkészítésével, majd pedig a kész termékek visszakerülnek a Hygonhoz, amely Dhyana néven értékesíti azokat. Kikötés, hogy a processzorokat csak Kína határain belül lehet értékesíteni, amely ugyanakkor egymagában számottevő bevétellel kecsegtethet a szerverpiacon. A szerződés bejelentésekor az AMD 293 millió dolláros forgalomról beszélt a licencekért cserébe, az értékesített processzorok darabszáma alapján pedig bizonyos mértékű jogdíjat is kap majd a vállalat.

Mi lapulhat a kupak alatt?

A Hygon "Dhyana" processzorok konkrét felépítéséről egyelőre nincs információ, de a Tom's Hardware értesülései szerint a fejlesztés annyira hasonlít az AMD Epyc-hez, hogy a Linux kernel idevonatkozó részében csupán a gyártó és a processzorcsalád azonosítóját kellett átírni a megfelelő támogatáshoz. Ennek fényében kérdéses, hogy egyáltalán van-e bármi különbség az Epyc és a Hygon "Dhyana" között, vagy szinte egy az egyben az AMD Epyc fejlesztését készítik el a trükkös vegyesvállalati struktúrában. Bárhogy is legyen, Kína számára most, az élesedő kereskedelmi háborúban nagyon jól jöhet a partnerség, ugyanis az USA még Obama elnöksége alatt megtiltotta az Intel számára a Xeon processzorok értékesítését, mondván, azok kapacitását nukleáris kísérletek szimulációihoz használná fel a távol-keleti ország.

Nagyon széles az a skála, amin a állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról

fab

5

Chipgyártó nagyhatalommá válna India

2024. március 18. 12:39

A helyi politikai vezetés szerint van rá esély, hogy a következő néhány évben az ország bekerüljön az öt vezető ország közé.