Szerző: Asztalos Olivér

2018. június 4. 14:34

Nvidia: messze a következő GPU-generáció

Új termékek helyett leginkább aktuális kínálatát villogtatta computexes rendezvényén az Nvidia.

Szinte menetrendszerűen, a Computex nulladik napján tartotta meg szokásos sajtótájékoztatóját az Nvidia. A chiptervező rendezvénye újdonságok szempontjából igen szegényes volt, Jensen Huang, a vállalat vezérigazgatója elsősorban a már korábban bejelentett termékeket éltette. Utóbbiak közül a nagyvállalati megoldások kapták a hangsúlyt, az Nvidiánál most láthatóan prioritást élveznek a Teslára épülő különféle fejlesztések. Emellett az önvezetős platformokról is viszonylag sokat beszélt Huang, aki végül leleplezte a Xavier kódnevű rendszerchipre épülő első terméket egy fejlesztői kit személyében.

Bár a szakma szemében a Computex a de facto PC-hardvermustra, az Nvidia meglehetősen kevés szót ejtett konzumer termékekről. Jensen Huang csupán néhány számot közölt az elmúlt időben piacra került GeForce-alapú fejlesztésekről. E szerint a szinte épp egy éve bejelentett Max-Q gamer ultrabook-koncepcióra hellyel-közzel ráharaptak a gyártók, igaz tömeges terjedéséről egyelőre nem lehet beszélni. A tavalyi rajthoz összesen nyolc gépet szedett össze a cég, amely szám mostanra huszonhatra, vagyis több mint négyszeresére nőtt. A gyarapodás annak fényében jónak tekinthető, hogy a Max-Q gépek a drágább árkategóriát erősítik, ugyanakkor egyben az is valószínű, hogy nem ezzel a programmal fogja megváltani a gamer notebookok piacát az Nvidia.

nv_comptxforrás: AnandTech

A GeForce-okhoz kapcsolódóan néhány további számot osztott meg Huang, aki szerint a videojátékok piaca már túlnőtt a filmiparon, többek között az elmúlt pár évben megjelent erős GPU-knak hála. A GeForce GTX kártyák részesedése például 17-ről 50 százalékra lőtt ki az elmúlt négy év során, a teljes képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy az 1000-es sorozatba már mindössze egyetlen GeForce GT kártya jutott, ergo nem volt annyira nehéz elérni az impozánsnak tűnő növekedést. Az előadás végén több, a következő GeForce szériához kapcsolódó kérdést is kapott Huang, aki - ahogy arra számítani is lehetett - rébuszokban adott válaszokat. A következő generáció bemutatásának időpontjáról például csupán annyit mondott, hogy messze van, amely feladvány pontos megfejtését az olvasók fantáziájára bízzuk.

A nyúlfarknyi GeForce szekciót követően a szerverek kapták a főszerepet, ám igazi újdonságról itt sem beszélt Huang. Mentségére szóljon, hogy az elmúlt pár hónapban jó néhány adatközpontos megoldást jelentett be az Nvidia, például a DGX-2-t, amelynek a napokban került piacra a nagy felhős szolgáltatóknak (hyperscalers) szánt variánsa, a HGX-2. Az összesen tizenhat darab Tesla V100-at tartalmazó rendszert elsősorban HPC környezetbe szánja az Nvidia, azon belül is oda, ahol a gépi tanulásos felhasználás áll a középpontban.

A koncepció egyébként több méretben is elérhető, az architektúra jól skálázható lefele. A HGX-1 például "csak" nyolc Tesla V100-at tartalmaz, igaz ezért cserébe a maximum 10 kilowatt helyett csupán 3200 wattos disszipációval rendelkezik. Egyébiránt az Nvidia adatközpontos erőfeszítéseit mindeddig siker koronázta, a legutóbbi pénzügyi jelentés alapján a különféle, Teslákra épülő termékekből származó bevétel 71 százalékkal nőtt, 409-ről 701 millióra felrántva a befolyt összeget.

Az önvezetős fejlesztések részlege egyelőre nem muzsikál ennyire meggyőzően, azonban az esetleges áttörést bevallottan csak a következő évtizedre várja Huang és vállalata. Addig viszont még sok munka vár a fejlesztőkre, az erőfeszítések legfrissebb gyümölcse pedig már meg is érkezett a Jetson Xavier Devkit formájában. Ez az Nvidia fejlesztői platformjának negyedik kiadása, amely az elődökkel bemutatott irányt viszi tovább, és ahogy legutóbb, úgy most is a rendszerchip jelenti a legfontosabb változtatást, a NYÁK-ra ugyanis már a Xavier kódnevű lapka került fel.

nv_comptx2forrás: AnandTech

A chip igazi technikai csemege, abba ugyanis szinte csak saját fejlesztéseket pakolt az Nvidia. Az összesen nyolc darab, szuperszéles (10-wide) ARM64-alapú Carmel processzormag mellé ugyanis Volta-alapú iGPU került 512 CUDA, illetve 20 Tensor maggal. A megjelenítés, illetve a videóanyagok kódolása és dekódolása terén is acélos a rendszerchip, az ugyanis már támogatja a 8K felbontást, ami elsősorban a járművekre rögzített kamerák felvételeinek feldolgozása miatt lehet majd fontos, nagyobb felbontással pontosabb képet kaphat a környezetről a rendszer. Mindezek mellé egy viszonylag széles, 256 bites memóriabusz társul, amely (ECC-s?) LPDDR4 chipekkel társítva maximum 137 GB/s-es sávszélességet biztosítható.

A további egységgel, így például Ethernet vezérlőkkel és képfeldolgozókkal feltöltött dizájn összesen nagyjából 9 milliárd tranzisztorból áll, így a Xavier egy relatíve nagy, 350 négyzetmilliméteres területet foglal el. Ennek ellenére a rendszerchip fogyasztása moderált, az Nvidia 30 wattos TDP-t szabott meg a 12 nanométeren készülő lapkára. Bár az érték alacsony, a cég korábban 20 wattos értékről beszélt, amely úgy fest, végül kevésnek bizonyult. Mindezért cserébe egyszeres pontosságnál 1,3 TFLOPS-os számítási teljesítményt ígér a termék, amely valamivel kevesebb mint tizede az aktuális csúcsot jelentő, természetesen lényegesen nagyobb TDP-vel (250-300 watt) rendelkező Tesla V100 értékének.

A szóban forgó számítási teljesítmény minden bizonnyal bőségesen elég lesz a fejlesztők többségének, az önvezetős rendszereknél ugyanis szükség szerint további GPU-kkal toldható meg a kapacitás. A Jetson Xaviert egyébként elsősorban fejlett robotikával foglalkozó szakembereknek szánja az Nvidia, fejlesztői platform első darabjait augusztusban kezdi el szállítani az Nvidia (nettó) 1300 dollárért cserébe.

a címlapról