Továbbra sem túl ismert a megosztáson alapuló gazdaság
A megosztáson alapuló gazdaságról továbbra is csak az internetezők harmada hallott valaha. A használat pedig természetesen bőven alulmúlja az ismertséget, például a MOL Bubiról 34 százalék hallott, és 8 százalék veszi igénybe.
Már harmadik alkalommal végezte el az eNET és a és a Sharing Economy Szövetség a megosztáson alapuló vagy más fordításban gazdaságról (sharing economy) szóló kutatását. A fogalomról továbbra is csak az internetezők harmada hallott valaha, akárcsak a 2016-os kutatás idején, de ezt valószínűleg befolyásolja, hogy a definíció igazából továbbra sem tisztázott, inkább csak annak részterületei vagy szereplői magyarázzák a jelentését. Ezen belül azonban "határozott növekedés jellemezte a kapcsolódó cégek felhasználói bázisát és a forgalmát is" - fogalmaz a közlemény.
A kutatók egyrészt felmérték az egyes kategóriákat és ezen belül is a legelterjedtebb szolgáltatások ismertségét. Magáról a közösségi autóhasználatról, ezen belül is a honlapon vagy applikáción keresztül szerveződő telekocsi lehetőségről a netezők 84 százaléka, a közösségi taxiról pedig 81 százaléka hallott már. A szállásmegosztás lehetőségét pedig 59 százalék ismeri. A kutatók szerint mindhárom forma ismertsége 2014-2016 közt nőtt meg, de azóta stagnál.
A konkrét szolgáltatások közül pedig továbbra is az azóta már hazánkból kivonult Uber a legismertebb 73 százalékkal, de csak 8 százalék próbálta már ki a megoldást. A második legnépszerűbb szolgáltatás az Oszkár, de arról már csak 46 százalék hallott - viszont mivel ez még mindig igénybe vehető hazánkban, ezért ezt 12 százalék használja is, ami növekedés a két évvel ezelőtti 8 százalékhoz képest. Szintén nőtt az Airbnb népszerűsége, amelyet idén már 32 százalék ismer (két éve 25 százalék) és 7 százalék használt is (a 2016-os 4 százalékhoz képest).
A listára új szereplőként került fel a MOL Bubi, amelyről már a netezők 34 százaléka hallott, és 8 százaléka használta is. Azt viszont a közlemény nem tünteti fel, hogy milyen más cégeket mért fel, és hogy például a Greengo vagy a MOL Limo autómegosztó szolgáltatást is ebbe a kategóriába sorolja-e. Ezzel párhuzamosan elmondható, hogy a toplistáról lekerült két év alatt a Rukkola és a Miutcánk.hu kezdeményezés, bár még ezek is működnek.
Az adatok alapján továbbra is érvényesnek tűnik az alacsony használati arány indokaként, hogy a magyarok jelentős része nem szívesen adja kölcsön saját tulajdonát idegeneknek, viszont ennél jóval szívesebben venné kölcsön másokét, vagyis a kínálat és a kereslet találkozása nem egészen optimális. Az eNET kutatása szerint a megosztáson alapuló gazdaság formáit az internetezők többsége izgalmas lehetőségnek tartja, de csak harmaduk lenne nyitott rá, hogy ilyen jellegű alkalmi megbízásokat (például takarítás, fuvarozás) vegyen igénybe, és szintén ennyien vállalnák a munkát is.
Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.
Tízből hat netező szerint ez egy jó kiegészítő jövedelem szerzési forma, főleg a rugalmas időbeosztásra vágyó dolgozóknak. A netezők fele szerint ezzel a fajta munkavállalással azok is bekerülhetnek a munkaerőpiacra, akiknek amúgy nehezebb lenne munkát találni, viszont szintén a netezők fele ezek árnyoldalait is látja, azaz, hogy csökkenti a munkavállaláshoz kapcsolódó biztonságot, például nincs fizetett szabadság, cég által fizetett TB, nyugdíjjárulék - részletezi a kutatási beszámoló. A digitalizálódó munka egyéb munkajogi problémáit pedig egy másik cikkünkben is feszegettük.
Az eNET az internetezők mellett a sharing economy hazai piaci szereplőit is megkérdezte, amelyeknek kétharmada az elmúlt két évben indult mikrovállalkozás. A cégek bevallása szerint 2017-ben a felhasználói bázis és a forgalom is nőtt, és kétharmaduk tervez a közeljövőben nemzetközi nyitást. A szereplők szerint hazánkban a sharing economy általános megítélése a felhasználók, a befektetők és a vállalati partnerek szempontjából inkább pozitív, míg az állami szereplők szemszögéből inkább negatív, így az üzleti modellnek az állami szabályozás hiánya a legnagyobb korlátja.
Metodológia
A kutatást az eNET és a és a Sharing Economy Szövetség 2018 márciusában végezte, melynek részeként a Véleményem Van (VeVa) online kutatási panelen 945 fő, 18 évnél idősebb internetezőt kérdezett meg. Az adatok ebben az esetben nem, kor és régió alapján reprezentálják a 18 évnél idősebb hazai internetezők véleményét. A kutatás másik részeként pedig a felmérés végzői 19 magyar alapítású sharing economy céget kérdeztek meg.