Szerző: Habók Lilla

2018. április 18. 13:50:00

Hazánkba is jön a Google kiadókat védő fizetőfala

A Google újabb módszerrel próbálja ösztönözni a hirdetések megjelenítését. A Funding Choices megoldást 31 újabb országban vezeti be, hogy megpróbálja visszaszorítani a hirdetésblokkolók használatát a kiadók oldalain. A magyar oldalakra is jöhetnek a Google-féle fizetőfalak.

HIRDETÉS

A kiadók hirdetésblokkolók miatt kieső reklámbevételét szeretné megóvni a Google Funding Choices rendszere, mely különböző üzeneteket jelenít meg a tartalom megtekintése előtt, hogy az olvasó kapcsolja ki a hirdetésblokkolóját az oldalon vagy vegyen egy Google-utalványt a reklámmentes megtekintéshez. A tartalom előállítóinak, például online magazinoknak ugyanis hatalmas problémát jelent, hogy ugyan a bevételük nagy részét az oldalon megjelenő hirdetéseknek köszönhetik, de egyre több látogató kapcsolja be a hirdetésblokkolót az interneten. Így sokan a kiadóktól is megvonják a látogatásuk után járó reklámbevételt, annak ellenére, hogy nem feltétlen ez lenne a céljuk.

A Google ennek a problémának egyfajta megoldásaként tavaly nyáron mutatta be a Funding Choices rendszert Észak-Amerikában, az Egyesült Királyságban, Németországban, Ausztráliában és Új-Zélandon. A megoldás a vállalat szerint olyan hatékonyan működik, hogy például az előző hónapban 4,5 millió látogató kapcsolta be az oldalakon megjelenő üzenet hatására a hirdetéseket, ami 90 millióval több fizetett oldalmegtekintést jelentett a kiadóknak. A sikeren felbuzdulva a Google most a szolgáltatást 31 másik országra is kiterjeszti, köztük Magyarországra is.

google_funding_choices

Úgyhogy hazánkban is megjelenhetnek az online tartalmak előtt a különböző üzenetek, amelyek a hirdetésblokkolót használók számára választási lehetőséget kínál: vagy engedélyezi az adott oldalon a hirdetések megjelenítését (whitelisting), vagy pénzzel támogatja az oldalt, a Google Contributor "utalványának" megvásárlásával. Utóbbi esetben az utalvány előre feltölthető 5 dollárral, és minden alkalommal mikor az olvasó a Contributor rendszerben résztvevő oldalt keres fel, akkor a Google levonja a kiadó által megadott oldalankénti díjat - a vállalat egy "kis részét" elteszi, a többit a kiadónak juttatja. Ez a megoldás a Google Contributor oldala alapján egyébként még csak két magazinnál működik, de most a földrajzi kiterjesztéssel ez még változhat.

A Funding Choices részeként tehát három különböző típusú üzenet jelenhet meg. Az első esetben az oldal csak figyelmezteti a hirdetésblokkolót használó látogatót, hogy a kiadó amúgy ebből fizeti tartalmat, ezért érdemes bekapcsolni a hirdetéseket vagy hirdetéseltávolítási utalványt venni, de nem kötelez a rendszer semmire, az ablak egyszerűen bezárható. A második esetben megjelenik egy számláló, ami számon tartja, hogy adott hónapban mennyi cikk olvasható el fizetés és reklám nélkül. A harmadik esetben pedig a rendszer nem engedi, hogy a látogató megtekintse a tartalmat, míg nem engedélyezi a hirdetéseket vagy nem fizet.

google_facebook_hirdetesi_bevetel_2017_v2

A Google persze nem csak a kiadók szempontjait tartja szem előtt, hanem a sajátját is. Az utalványos rendszerből közvetlenül ki tudja harapni a részesedését, úgy, hogy közben a tartalomgyártó tulajdonképpen a Google fizetőfal-mint-szolgáltatás megoldását használja. A keresőóriás egyébként "dolgozik azon", hogy a kiadó a saját fizetési megoldását is tudja használni a rendszeren keresztül, de ennek részletei egyelőre még nem ismertek. Másrészről a hirdetések megjelenítésével a Google nagyrészt csak nyerhet, mivel az internetes hirdetési bevételek 44 százaléka a cégen keresztül folyik át a tavalyi adatok szerint. A Chrome beépített hirdetésblokkolója pedig szintén hozzásegíti a vállalatot, hogy a Coalition for Better Ads szabványoknak megfelelő reklámok, és köztük a sajátjaik jelenjenek meg. A Funding Choices pedig szintén jó módszer lehet arra, hogy a látogatók ne tudják elkerülni (többek közt) a Google hirdetéseit.

Mekkora a probléma hazánkban?

A hazai szakmai szervezet, az IAB reklámblokkolással foglalkozó Lost and Found munkacsoportja tavaly mutatott be egy átfogó kutatást a hazai helyzetről. Az eredmények szerint a külföldön mért 50-60 százalékos blokkolási arányhoz képest hazánkban csak havi 10,7 százalékos blokkolásról számolhatunk a platformokon összességében. Ez sem elhanyagolható azonban, ha abból indulunk ki, hogy egy oldal árbevétele egyenesen arányos az általa megjelenített oldalakkal, mert ezek szerint havonta 3 napnyi bevételtől esnek el a tartalom előállítók - ez az arány pedig gyors ütemben nő.

Hazánkban a blokkolók között többségében vannak a fiatal férfiak, ami abból is következik az IAB szerint, hogy ez a csoport "intenzívebben használja a net árnyékos oldalát" vagyis a filmletöltést, az online sorozatnézést nem fizetős oldalakon és az erotikus oldalakat, amelyeken nem egyszerű megtalálni a tartalmat a tolakodó reklámok között. Ebből következhet az is, hogy a mobilos tartalomblokkolók aránya kevesebb mint 1 százalékos, mivel az említett tartalmakat jellemzően inkább nagyobb képernyőkről szokták fogyasztani. Az országok között azonban elég nagy a szórás, ami azzal is indokolható a szakmai szervezet szerint, hogy olykor túlzóak számok, mivel az adatközlő cégek érdeke is a nagyobb számok mutatása, hogy nagyobbnak tűnjön a probléma.

a címlapról