Szerző: Habók Lilla

2018. március 14. 14:10

Az Európai Bizottság is sürgeti az álhír-kérdés megoldását

Európai Uniós munkacsoport foglalkozott az online félretájékoztatás kérdéskörének meghatározásával. Ezzel párhuzamosan megjelent a témában folytatott nyilvános konzultáció és az Eurobarométer felmérés eredménye is. A Bizottság ez alapján fog közleményt és kódexet fogalmazni.

Jelentést nyújtott be az álhírekkel és internetes félretájékoztatással kapcsolatban az Európai Unió által megbízott magas szintű munkacsoport (HLEG) Mariya Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős európai biztos számára. Ez a dokumentum szolgál majd alapul egy későbbi hivatalos Bizottsági közleménynek, de egyelőre a független szakértőkből álló csoport csak a jelenséget próbálta meghatározni és ajánlásokat fogalmazni a probléma kezelésére.

A csoport szerint az álhír kifejezés használata helyett ebben az esetben inkább az online félretájékoztatás javasolt, mivel előbbi véleményük szerint nem tükrözi eléggé "a minden alapot nélkülöző információk és a tények összemosásából adódó komplex problémákat" - és túlságosan politikai színezete lett, miközben másfajta témaköröket is érint. A szakértők definíciója szerint a félretájékoztatás inkább a "haszonszerzés vagy szándékos nyilvánosság előtti károkozás céljából előállított, nyilvánosságra hozott és terjesztett információ", amely helytelen, pontatlan vagy félrevezető, ezáltal pedig veszélyt jelent a demokratikus folyamatokra és értékekre.

Elsősorban a tájékoztatással lehet küzdeni a félretájékoztatás ellen a munkacsoport véleménye szerint. Ebbe a körbe tartozik az olvasók körében a médiatudatosság előmozdítása, illetve olyan eszközök fejlesztése, amellyel a felhasználók és az újságírók is hatékonyabban tudják kezelni a hamis információkat, mint például automatizált hír megerősítő eszközök, de a minőségi újságírás támogatása nemzetközi együttműködéssel vagy az adatvezérelt újságírás előmozdítása is a javaslatok közé tartozik. Ezenkívül a szakértők a már elindult tudományos kutatások folytatását is szorgalmazzák, hogy sikerüljön jobban megérteni a félretájékoztatás természetét, jellegzetességeit vagy terjedésének módját.

eu_eurobarometer_hihetoseg

A tavaly novemberben indított nyilvános konzultáció eredménye és a 26 ezer főt megkérdező Eurobarométer felmérés rámutat, hogy az európai polgárok is érzik a problémát, 83 százalék szerint az álhírek terjedése veszélyt jelent a demokráciára - a magyar válaszadók úgyszintén 83 százaléka válaszolta ezt, sőt 89 százalék szerint a hazára is veszélyes a probléma. A közel háromezer konzultációs válaszadó szerint a választások kimenetelét befolyásoló és migrációs szakpolitikát befolyásoló valótlan információk okozzák a társadalomban a legfőbb gondot.

Mindkét felmérés azt mutatja, hogy a válaszadók a legkevésbé megbízhatónak a közösségi médiát, a hírgyűjtő portálokat, a blogokat és weboldalakat tartják. A közösségi hálózatok az európai átlag 26 százaléka szerint megbízhatatlanok, és ezt a válaszadó magyarok 28 százaléka is így érzi. Azonban az olvasók bíznak a hagyományos médiában (rádió, TV, nyomtatott sajtó), a témaspecifikus weboldalakban, az online publikációkban és a hírügynökségek tartalmaiban.

Az álhírek és más félrevezető információk terjedése viszont az általános nézet szerint is nagyon gyors az interneten, mivel ezek pont az érzelmekre szeretnének hatást gyakorolni és befolyásolni a közvélemény alakulását. A válaszadók kétharmada hozzátette, hogy az álhírek jelentős bevételt is tudnak generálni a szándékos hatásgyakorláson kívül. A megkérdezettek fele szerint viszont az utólagos tényellenőrzés már nem hatékony, mert addigra sokan olvasták a hírt, és akár tovább is osztották.

Kódex lenne a megoldás?

A tájékoztatás mellett a szakértői munkacsoport és így a Bizottság egy gyakorlati, főbb alapelveket tartalmazó kódex kialakításában látja a megoldást, mely mellett az online platformok és közösségi hálózatok egyaránt elkötelezik magukat. A jelentés ezzel kapcsolatban tíz alapelvet fogalmaz meg, köztük a kiemelt híreket kiválasztó algoritmus nyilvánosságra hozását. Továbbá hogy az online platformok az európai hírszolgálatokkal együtt intézkedjenek a hiteles és megbízható forrásból származó hírek fokozott láthatóságáról, illetve hozzáférhetővé tételéről.

eu_konzultacio

A többség találkozik álhírekkel (részlet a nyilvános konzultáció eredményéből)

A kódexhez kapcsolódóan létrejönne "egy több érdekelt felet tömörítő koalíció", amely figyelemmel kíséri, hogy a platformok fejlesztői végrehajtsák a vállalásokat és rendszeresen felülvizsgálják a szükséges módosításokat. A jelentés teljes terjedelmében erről az oldalról letölthető, ahol a munkacsoport további javaslatai is szerepelnek.

A Facebook nem adja az adatokat

Az Európai Bizottság szerint a vállalatok nagyfokú együttműködést tanúsítanak a kérdésben, de valójában ez a kutatások szempontjából jelenleg kevésbé látható, és így a felhasználók tájékoztatása is problémákba ütközik. A Facebook ugyanis visszautasítja, hogy megossza a felhasználói bejegyzések adatait a kutatókkal, az álhírek terjedésének vizsgálata céljából - fejtette ki legutóbb a Politico. A cég indoklása szerint a személyes adatok így kormányzati ügynökségek és illetéktelen személyek kezébe kerülhetnének. Ez azonban nem tűnik eléggé elfogadható magyarázatnak, mivel a kutatók természetesen nem a személyes adatokra lennének kíváncsiak, hanem anonimizált adathalmazokra a trendek elemzéséhez, hogy például az online tartalmak hogyan terjednek a Facebook csoportjaiban - mint ahogy azt a többnyire nyilvános Twitter beszélgetések esetében az MIT kutatói meg tudták oldani.

Mindent vivő munkahelyek

Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Mindent vivő munkahelyek Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Jelenleg Facebookon csak a nyilvános Facebook Pages adatai hozzáférhetők külső csoportoknak API-n keresztül is, viszont az álhírek vizsgálata szempontjából sokkal lényegesebb személyes profiloldalakhoz, sem azok anonimizált változataihoz nem férhetnek hozzá a kutatók. Bár a twitteres vizsgálat jó kiindulópont, de azt jellemzően inkább az Egyesült Államokban használják, míg az álhírek terjedése globális jelenség, ami inkább a több mint kétmilliárd havi aktív felhasználóval rendelkező Facebookhoz köthető. Egyedül a közösségi óriás saját maga által közölt adataiból lehet kiindulni, mely szerint például a 2016-os amerikai választásokon legfeljebb 126 millióan láthatták az orosz hirdetéseket, de először csak 10 millióról beszélt a szóvivő. Ezeknél viszont a szakértők szerint jóval nagyobb számról lehet szó, amit nem lehet alátámasztani adatok nélkül.

Az EU szakértői jelentés kritikusai szerint a munkacsoport kihagyta azt a fontos problémakört a dokumentumból, hogy az álhírek terjesztése tulajdonképpen előnyös a hirdetésekből élő Google és Facebook számára is a reklámbevételek miatt - hivatkozik több szakértőre a TechCrunch. A dokumentum tulajdonképpen nem is említ közvetlen kapcsolatot a félrevezető hírek terjesztése az online platformok között, és nem tárgyalja a szűrőbuborék kérdését sem, amelynek feloldásával a felhasználók több forrásból is hozzájuthatnának az információkhoz. A munkacsoport által javasolt kódex és az algoritmusok nyilvánossá tétele valamelyest feloldhatná a problémát, csak éppen a közösségi oldalak eddig kevésbé tűntek nyitottnak ilyen szintű átláthatóságra.

Kubernetes képzéseinket már közel 300 szakember végezte el. A nagy sikerre való tekintettel a tanfolyamot aktualizált tananyaggal június 18-án újra elindítjuk! A 8 alkalmas, élő képzés képzés órái utólag is visszanézhetők, és munkaidő végén kezdődnek.

a címlapról