Tízmillió Facebook felhasználó láthatta az oroszok hirdetéseit

Összesen tízmillió felhasználó látta Facebookon a 100 ezer dollár értékben közzétett több mint háromezer hirdetés valamelyikét, amellyel az oroszok a tavalyi amerikai választások eredményét igyekeztek befolyásolni - közli a vállalat híroldala. Az Internet Research Agency nevében vásárolt "szabálysértő" hirdetések különböző társadalmi és politikai üzeneteket hordoztak, például a bevándorlással, a fegyverhasználati jogokkal és faji kérdésekkel, egy konkrét esetben például az afroamerikai katonaság ösztönzésével kapcsolatban - nagyrészt azzal a céllal, hogy az olvasókat megtévesszék. A reklámok döntő többsége bizonyos oldalak kedvelésére irányult a cég közleménye szerint, ahol még több (ál)hír érhető el az adott kérdésről. A teljes adatbázis azonban még nem nyilvános, egyelőre csak a kiszivárgott információk mutatnak arra, hogy a hirdetések és a reklámozott hírek az Egyesült Államok társadalmi ellentéteit igyekeztek szélesíteni.

Mindeddig annyit lehetett tudni, hogy az orosz kötődésű cég 2015 és 2017 között tette közzé a több ezer hirdetést, a mostani közlés szerint viszont ezek 44 százaléka a november 8-i választások előtt történt, a többi pedig utána. Ebből a reklámok negyede egyáltalán nem jelent meg a felhasználók előtt, mivel azoknak a célzása a beállítás alapján senkit nem érintett, de így is tízmillió facebookozót ért el legalább egy bejegyzés az orosz hirdetések közül. Ráadásul a hirdetések felére kevesebb mint 3 dollárt kellett költeni a feltöltőknek, a 99 százalékára pedig kevesebb mint ezer dollárt - ebből gyűlt össze a 100 ezer dolláros összköltség.

Később hozzátette a közlemény, hogy a reklámok mindössze egy százaléka készült a Custom Audiences speciális típusával, amely a hirdető weboldalát vagy Facebook oldalát meglátogató felhasználót, illetve az ő ismerőseit célozza. Azonban a cég hozzátette, hogy az Internet Research Agency senkit nem ért el személyes adatok, mint például email cím alapján. A Facebook belátja, hogy az önkiszolgáló rendszer problémás, mint ahogy az a diszkriminatív hirdetések kapcsán is kiderült. A jövőben célzástípusok ellenőrzésére humán erőforrást igyekszik bevetni a vállalat, akik a hirdetés feladóját, a megcélzott csoportokat és az üzenetet is figyelik. "Néha egy hirdetés üzenetének és célzásának kombinációja lehet a veszélyes." - mutat rá a cég.

Ebben az esetben is ez történt, mivel ahogy a CNN számára négy független forrás megerősítette, az orosz álhírek Michigan és Wisconsin államot érintették, amelyek a tavaly novemberi választások szempontjából kiemelt jelentőségűek voltak. Állítólag ebben a két államban találkozhattak a felhasználók a leginkább a Hillary Clinton lejáratását célzó hamis és félrevezető hírekkel. Végül mindkét államban Trump kevesebb mint 1 százalékkal nyert, ennek is köszönhető a végső győzelme a választásokon, amit vélhetően részben az oroszok által támogatott facebookos kampánnyal ért el.

Mennyire felelős a Facebook?

Mark Zuckerberg sokáig tagadta, hogy bármilyen szerepe lett volna a közösségi oldalnak a választások kimenetelében a szűrőbuborék vagy az álhírek terjedése miatt, de később sorban tette a cég az ellenintézkedéseket, például bevezette az álhír-jelölési funkciót, megbízta a tényszerűséget ellenőrző bizottságot és megvonta a hirdetési bevételt az álhírnek jelölt tartalmaktól. Szeptemberben pedig nyilvánosan is elismerte a vállalat, hogy az oldalon közzétett hirdetések befolyásolhatták a választásokat. A felelősséget viszont továbbra is igyekszik a közleményben hárítani az oldalon keresztül nagy mennyiségben megjelenő tartalomra és hirdetésre hivatkozva.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Azonban a történtekkel párhuzamosan a vállalat bejelentette, hogy igyekszik átláthatóbbá tenni a hirdetési rendszert, erősíteni a szabálysértő hirdetések elleni küzdelmet automatizálással és humán ellenőrzéssel egyaránt - ennek érdekében további ezer fővel bővíti a hirdetésmonitorozó csapatot. Továbbá szigorúbb hirdetési szabályzatot hoz létre (a monetizációs szabályok párjaként), amely jelenleg is tiltja például a sokkoló tartalmak, a fenyegetésekről vagy a fegyverhasználatról szóló hirdetéseket, de a jövőben az erőszak kifejezését más módon is tiltani fogja. Ezenkívül a hirdetőknek több dokumentummal kell igazolniuk magukat, ha az Egyesült Államokban szeretnének hirdetni.

A tavalyi amerikai választások kapcsán kialakult helyzet és az intézkedések rámutatnak, hogy a Facebook öndefiníciójával ellentétben már sokkal több egy technológiai cégnél, sőt egy médiacégnél is, és a 2 milliárd felhasználóval rendelkező közösségi oldal komoly vélemény befolyásoló szereppel bír. A befolyása pedig nem csak a termékek eladására terjed ki, hanem akár a politikára és a választásokra is.