Szerző: Habók Lilla

2018. március 2. 16:41

Megfizet Kanada a becsődölt központi bérszámfejtő rendszer miatt

Már két éve problémákba ütközik a kanadai köztisztviselők fizetése, az IBM által bevezetett központi bérszámfejtő rendszer miatt. A projekt rendkívül bonyolult volt, de a vállalat állítja, hogy teljesítette a szerződésbe foglalt kötelességét. A kormányzat úgy döntött, leváltja a problémás rendszert.

Úgy néz ki, hogy bezárja a kanadai kormány a hektikusan működő központosított bérszámfejtő rendszert - írja a Bloomberg, de addig még 1 milliárd kanadai dollárt, azaz jelenlegi árfolyamon nagyjából 200 milliárd forintot kell kifizetnie a fenntartására és az okozott hibák elsimítására. A Phoenix projektet tíz évvel ezelőtt Kanada akkori miniszterelnöke indította el, hogy centralizálja az a közszféra bérszámfejtő rendszerét. A pályázatot végül az IBM nyerte el, hogy rendszerintegrátorként bevezesse és támogassa az Oracle szoftverének működését. A rendszer végül 2016-ban indult el élesben, pár hónappal a mostani miniszterelnök, Justin Trudeau hivatalba lépését követően.

A nagy várakozásokkal és komoly összegekkel megtámogatott rendszer azonban rengeteg problémát okozott már a rajtot követően, volt akinek sokkal többet vagy kevesebbet utalt, de olyan is akadt, aki emiatt egyáltalán nem kapott fizetést. Több mint 260 ezer szövetségi köztisztviselő a mai napig félelemben él, hogy nem kapja meg havi juttatását. Előfordult, hogy valaki visszautasította az előléptetését vagy a nyugdíjazását, mert bármilyen változás a fizetésben még nagyobb problémát okozhat. Még két évvel a projekt élesben indulását követően is rengeteg a probléma, a legutóbbi adat szerint 384 ezer "normál munkameneten túli pénzügyi tranzakciót", például túlfizetési visszatérítési kötelezettséget tart számon a program - erről részletesebben ezen az irányítópulton lehet tájékozódni.

berszamfejtorendszer_kanada

A kormányzati dolgozókat képviselő egyik legfőbb szakszervezet elnöke, Debi Daviau szerint a kialakult helyzet miatt főleg a projektért felelős, vezető kormányzati tisztviselők okolhatók, akik úgy döntöttek, hogy a rendszer élesben is elindulhat - annak ellenére, hogy egyértelmű jelek utaltak a hiányosságaira, például az IBM figyelmeztetése, hogy sokkal több tesztelésre lenne szükség. A szakszervezeti elnök azonban az IBM felelősségét is firtatja, miért nem akadályozta meg a rendszer éles indulását, mikor tisztában volt a problémákkal. Daviau meglátása szerint a kormányzat szerződése túl megengedő volt az IBM-mel szemben, mely szerint a vállalat akkor is folytathatja a munkát, ha egyértelműen nem megfelelően teljesítette a feladatot.

Az IBM tagadja, hogy bármiben is hibás lenne, közlése szerint teljesítette a szerződésbe foglalt kötelezettségeit, a szoftver "rendeltetésszerűen működik", és a vállalat a kormánnyal partnerségben tovább folytatja a munkát, hogy a projekttel kapcsolatos hibák megoldódjanak - az Oracle nem nyilatkozott a kérdésben. Az államkincstár elnöke hozzátette egy szenátusi bizottsági ülésen, hogy szerinte a vállalatnak kötelessége lenne segíteni a program javítását, és belátni, hogy a kormány nem csak egy a fontos ügyfelek közül, hanem reputációs is kérdés lenne számára a helyzet megoldása. Azonban az IBM-nek már nem ez az első botrányba fulladt kormányzati projektje, amiből nem jött ki teljesen vesztesen, az ausztrál Queensland államban teljesen hasonló bérszámfejtési rendszer projektje is csődöt mondott 2013-ban. Ott a jelentés szerint főleg a kormányzat hibázott, de azt is megjegyezi, hogy nem az IBM-t kellett volna választani a munkára.

berszamfejtorendszer_kanada_mukodes

Mindent vivő munkahelyek

Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Mindent vivő munkahelyek Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Ebben az esetben a kormány 1200 bérszámfejtőt bocsájtott el az ország különböző pontjainak részlegeiről, hogy helyettük 500 olyan munkatársat vegyen fel, akik a központi helyszínen a Phoenix rendszert és kormányzati bérszámfejtési igényeket kezelik. A kanadai általános könyvvizsgáló megállapítása szerint az új munkavállalók nagy része eleve nem volt elég képzett a munkához és sokat kellett túlórázniuk is. Maga a szoftver, az Oracle PeopleSoft programjának erősen módosított változata nem volt eléggé felkészítve a közszolgálati dolgozók béreinek bonyolultságára, például a parti őrség tisztjei vagy a börtönőrök egyedi fizetési szabályaira - összesen 80 ezer szabályt kellett volna kezelni a rendszernek és 34 másik humán erőforrás rendszerből fogadni az adatokat, amihez több mint 200 egyedi (custom-built) program készült. A rendkívül összetett problémáról ebben az auditban lehet részletesen olvasni. A rendszerszintű nehézségeken kívül érdemes hozzátenni, hogy az IBM maga is problémákkal küzd és folyamatos leépítést végez az utóbbi években, az amerikai szakértőket jellemzően indiai és kelet-európai kiszolgáló központokra váltja le.

Végül a kanadai kormányzat úgy döntött, kiváltja a rosszul működő IBM-Oracle megoldást egy másik rendszerrel, de addig is 431 millió kanadai dollárt kell költenie a rendszer fenntartására, ami hozzáadódik az eddig elköltött 460 millió kanadai dollárhoz a Phoenix üzemeltetésére és az általa generált problémák javítására. Nehéz lenne megmondani, hogy mi lesz ennek a vége és mennyivel lehet eredményesebb egy újabb hasonló központi rendszer. Az IDC elemzői szerint a Phoenix tipikus esete volt a kormányzati költségmegtakarítási törekvésnek, ami nem volt eléggé megfontolt, és nem látta be, hogy a rövidtávú megtakarítás ígérete gyakran illúzió. Más vállalatok vissza is utasították a túl összetettnek tűnő projektet, az IBM viszont az elvállalása mellett döntött, úgyhogy vállalni kellene a következményeit.

a címlapról