Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Németország: vége a türelmi időnek

Habók Lilla, 2018. január 02. 14:56

Ha a német Hálózati Végrehajtási Törvény (NetzDG) által meghatározott vállalatok nem távolítják el 24 órán belül a gyűlöletbeszédet, akkor akár 50 millió eurós bírságot is fizethetnek. Három hónapjuk volt a vállalatoknak felkészülni az új szabályokra.

hirdetés

Életbe lépett az új évtől kezdve Németországban a törvény, amely elrendeli a közösségi oldalaktól a gyűlöletbeszédet tartalmazó bejegyzések 24 órán belüli felülvizsgálatát és törlését a "nyilvánvalóan bűnös tartalmak", úgy mint erőszakos fenyegetés és rágalmazás esetében, továbbá hét napot ad "bonyolultabb jogi esetekben" a tartalmak levételére - írja a Deutsche Welle. A német kabinet októberben hagyta jóvá a rendeletet, mely szerint a közösségi hálózatoknak 5-től 50 millió euróig terjedő bírságot kell fizetni, ha nem törlik a bejegyzéseket a megadott időben, azaz a panasz benyújtásától kezdve 24 órán belül. Majd a vállalatok 3 hónap türelmi időt kaptak a felkészülésre, de a Hálózati Végrehajtási Törvény (NetzDG) 2018. január 1-től már teljesen hivatalos, és Németország mostantól bírságokat is kiszabhat erre hivatkozva.

A NetzDG a 2 milliónál több felhasználóval rendelkező internetes platformokat kényszeríti az illegális tartalmak hatékony bejelentési lehetőségére, a jelentett esetek felülvizsgálatára és törlésére - mindezt 24 órán belül. Az új törvény egyaránt vonatkozik a Facebookra, a Twitterre, a Google-re, a YouTube-ra, a Snapchatre és az Instagramra, viszont a szakmai közösségi hálózatok nem tartoznak a hatálya alá, úgy mint a LinkedIn és a Xing. Továbbá a szabályok nem vonatkoznak az üzenetküldő szolgáltatásokra sem, mint például a WhatsAppra. A törvény által kötelezett vállalatoknak viszont éves jelentést is kell készíteni a törölt bejegyzések számáról és a levétel indokáról.

Heiko_Maas_nemetorszag

Heiko Maas, Németország Igazságügyi Minisztere

A német állampolgárok a Szövetségi Igazságügyi Hivatal felé jelenthetik majd egy online űrlapon keresztül, ha szabályszegést tapasztalnak, és a hivatal kezd az ügy kivizsgálásába. A vállalatok pedig saját felületeket fejlesztettek az elmúlt hónapokban, amelyen a németek külön jelenthetik a szabálysértő bejegyzéseket. A Google szintén egy online űrlapot hozott létre a bejelentésekhez, a Twitter pedig az eddig is meglévő bejelentő funkcióját egészítette ki a "NetzDG hatálya alá tartozó" bejelentő funkcióval.

A probléma viszont leginkább a Facebookot érinti, amely ismerten nehezen tudja kezelni a közösségi oldalon közzétett hatalmas bejegyzés-mennyiséget - legalább 7500 moderátort foglalkoztat a tartalmak manuális ellenőrzésére. A közösségi óriás a mostani bejelentő funkciójától független rendszert hozott létre, amelyen a német felhasználóknak képernyőkép feltöltésével kell igazolni a gyűlöletkeltő hozzászólást egy speciális felületen, és a megadott 20 szabálysértési típus közül kell kiválasztani a bejegyzés kategóriáját. Azonban a bejelentőnek nem kell regisztrált felhasználónak lennie a közösségi oldalon, hogy egy bejegyzés felülvizsgálását elindítsa.

A Facebook a tavalyi német bejelentést követően egy válaszcikkben biztosította Németországot, hogy eddig is hatékonyan működött, ugyanis csak egy kiragadott hónap alatt 15 ezer német bejegyzést törölt ki, világszinten pedig az elmúlt két hónapban hetente 66 ezer bejegyzést. Ezzel viszont továbbra sem sikerült megnyugtatnia a vállalatnak a német törvényhozókat, hanem az ország továbbra is határozottabban akarta szabályozni a kérdést, és Mark Zuckerberg cégének mostantól a törvény keretében is bizonyítania kell.

Nem egyértelműen pozitív fogadtatás

Többen is támadják a NetzDG rendeletet különböző oldalakról, úgy mint a német szélsőjobboldali párt és az internetes aktivisták köréből. A legfőbb kritika, hogy az új rendszer sérti a szólásszabadságot, ezért "cenzúra törvénynek" is nevezik. További ellenérvek szerint ezáltal a közösségi oldalak maguk törölhetik a tartalmakat és tilthatják le a felhasználókat, ahelyett, hogy a német bíróság hozna döntést az egyes esetekről. Ez pedig ismét túlzott hatalmat ad a közösségi oldalak közébe, és így sok esetben nehéz lesz megmagyarázni, hogy a cég miért törölt egy-egy bejegyzést a felületről - amit esetleg az év végi jelentésében fejt majd ki bővebben.

Másik megközelítés szerint pedig a döntés áthárítása túl nagy terhet ró a technológiai vállalatokra. A Digitale Gesellschaft nonprofit internetes jogi szervezet szerint a nagyobb társadalmi problémákat nem lehet egyszerűen az internetes cégekre hárítani. "A gyűlöletbeszéd elleni küzdelem az egész társadalom feladata" - idézi a Deutsche Welle a szervezet politikai igazgatóját. A Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozó jogász szerint pedig az is problémát jelent, hogy a német Igazságügyi Minisztérium ilyen mértékű nyomást tud gyakorolni a közösségi hálózatokon a bejegyzések törlési mechanizmusára.

Egyre nagyobb elvárások

Németországon kívül más országok is igyekeztek már hivatalos útra terelni a gyűlöletbeszéd korlátozását az internetes oldalakon, főleg a Facebookon. Ausztriában a Zöld Párt vezetőjéről szóló, gyűlölködő bejegyzések törlését rendelte el a fellebbviteli bíróság, méghozzá úgy, hogy a tartalom az országhatárokon kívül se maradjon elérhető. Továbbá az Egyesült Királyság is felvetette a problémát, hogy a Facebook sorozatosan figyelmen kívül hagyta a szélsőséges és gyermekbántalmazást bemutató tartalmak eltávolítási kérelmeit, és csak az esetek médiamegjelenését követően oldotta meg a cég a bejegyzések törlését. Theresa May brit miniszterelnök az Egyesült Nemzetek Közgyűlésén jelentette ki, hogy a technológiai vállalatoknak a szélsőséges tartalmak törléséhez elegendő lenne a mindössze 2 órás határidő.

May szerint a cégek a mostani eredményeknél sokkal többre lennének képesek, ha az erőforrásaikat az erre irányuló új technológiai megoldások fejlesztésére fordítanák. Ezt követően a Google bejelentette, hogy képfelismerő technológiával kísérletezik a YouTube videók feltöltése előtt, ezenkívül idén tízezer moderátor felvételére készül. Továbbá más cégek is folyamatosan igyekeznek hangsúlyozni a fejlesztéseiket, amit a brit miniszterelnök kevésnek tart.

A britek által felvetett kétórás határidő sokkal keményebb, mint akár a Németország által törvénybe fektetett követelmény, továbbá az Európai Bizottság, valamint a Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft által közösen kidolgozott 24 órás eltávolítási határidőről szóló magatartási kódex. Az EU statisztikái szerint a vállalatok még az egy napos határidőt sem tudták eddig betartani, úgyhogy kérdéses lesz, hogy a vállalatoknak mennyire sikerül tartani a németek követelését, vagy a bírságok sorozatosak lesznek a jövőben.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.