Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Facebook mint piactér: beszippantott áruházak?

HWSW, 2017. november 21. 14:25

Számos jele van a Facebook azon törekvésének, hogy benyomul az e-kereskedelem területére. Ahogy korábban a médiát, mostanság a kereskedőket próbálja magához édesgedni.

hirdetés

Több, mint egy éve vezette be a Facebook az oldalak esetében a bolt szekciót, ami azonnal felkeltette az online értékesítéssel foglalkozók érdeklődését. Az azonban már első ránézésre kiderült, hogy néhány termék bemutatásán kívül kevés dologra alkalmas a kapott új funkció, hiszen rendelés felvenni (leadni) itt nem tudunk, maximum a weboldalunkra vagy Messengerbe irányíthatjuk a látogatóinkat. Egyelőre a Facebook oldalak bolt szekciója csak egy új felület, ami jó, érdekes, de kicsit nehézkesen vethető be a komolyabb üzleti használathoz. Legalábbis itt, a közép-európai piacon.

Azonban vannak jelek és megoldások, amik arra utalnak, hogy nem sokáig lesz ez így, és a Facebookba intergált, egymástól függetlenül alkalmazható funkciók reális alternatívát fognak nyújtani akár nagyobb webáruházak számára is. Nézzük meg sorban, miket kínál most a Facebook!

Shop API

Az idei F8 (a Facebook fejlesztői konferenciája) egyik újdonsága a Shop szekcióhoz tartozó API bejelentése volt. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy nem kell egyesével, manuálisan feltölteni a Facebook oldalunk felületére a termékeinket, hanem azokat automatikusan, külső rendszerből is szinkronizálhatjuk. A megoldás már régen kipróbálható gyakorlatban, hiszen akinek például Shopify alapú webáruháza van, az gyakorlatilag egy gombnyomással meg tudja jeleníteni a kínálatát a Facebook oldalán is.

A megoldás alapja a Shop API, ami előbb-utóbb mindenkinek elérhető lesz, és így bárki képes lesz arra, hogy saját webáruházból feltöltse a termékeket. Már ha szükség lesz ehhez egyáltalán webáruházra. Hiszen a termékeket feltölthetnénk akár egy raktárkészlet nyilvántartóból is, ha abban benne lennének a megfelelő információk is. Persze ehhez a Shop szekciónak kellene rendelkezni fizetési és rendelés kezelési funkciókkal is, amit nem tud. Még. De erről még lesz szó.

A termékszinkronizálás a Facebook és a webáruházak között egyébként nem új dolog. Rengeteg cég használja már a Termékkatalógust, ami általában a dinamikus remarketing megvalósításában segít, de egyszerű hirdetéslétrehozásra is felhasználhatjuk.

A Termékkatalógus és a Dinamikus remarketing

A hatékony online értékesítés egyik legfontosabb funkciója az, hogy újra megmutassuk a potenciális vásárlóknak azokat a termékeket, amiket megnéztek a weboldalunkon, esetleg be is rakták a kosárba, de nem vásárolták meg. Hiszen egy vásárlási döntéshez idő kell, ritkán történik meg az első látogatás után. Minél nagyobb értékű a termék, minél többet kell érte fizetni, annál több információ és idő kell a döntéshez. Ebben pedig segít a remarketing, ami viszont rengeteg munkát róna a hirdetőkre, már pár száz termék esetén is. Nem is beszélve a több ezer termékes kínálatot felvonultató webáruházakról.

Erre találta ki a Facebook (és a Google) a dinamikus remarketing jellegű megoldásokat, ahol a látogatások alapján mindenkinek egyedi termékeket mutatnak meg a rendszerek automatizmusok és szabályok segítségével. Nem kell minden termékre remarketing listákat létrehozni, hiszen a hirdetési rendszer tudja, melyiket néztük meg, és azt is, hogy megvásároltuk-e. Ennek a megoldásnak az egyik lába a weboldalba épített követőkód, a másik pedig az a termékkatalógus, ami folyamatosan tájékoztatja a Facebookot arról, hogy melyik termék érhető el, melyiknek változott az ára, melyikről mit kell tudni.

De a termékkatalógust más célokra is lehet használni. Például a Facebook oldalak posztjaiban is be lehet jelölni a termékkatalógusunkban található termékeket, de speciális hirdetés formátumokban (például teljesképernyős élmény, ún. Vászon hirdetések) is tudjuk használni az ilyen módon szinkronizált termékeket. A kapcsolat a webáruházak és a Facebook között tehát már régóta megvan, egyre több cég használja, és a tapasztalatok szerint nagyon hatékony lehet. Ahhoz azonban, hogy a Facebookon értékesíteni tudjunk, több kell. Például fizetési funkciókat integrálni a rendszerbe.

facebook_target

Fizetés

2015 márciusban mutatta be a Facebook azt a lehetőséget, hogy két felhasználó egymásnak pénzt tudjon utalni Messengeren belül. De nem ez volt az első funkció amikor valamilyen pénzmozgáshoz biztosított felületet a közösségi platform, hiszen már 2013 márciusában bemutatták azt a rendszert, amivel ajándéktárgyakat küldhettek egymásnak az emberek a Facebookon keresztül. Az ajándékokat pedig a Facebook felé kellett kifizetni. Ajándékozásra nincs már lehetőség, de a magánszemélyek és a cégek közötti fizetési funkció egyre több helyen bukkan fel a közösségi hálózatban.

Az előbb említett pénzküldésen túl a Messengerben már cégeknek is tudnak fizetni a felhasználók chatbotba integrálva, és a Shop szekció is tud fogadni PayPal valamint Stripe integrációt. Mindkettőnek az a célja, hogy a shop szekcióban kiválasztott terméket azonnal, ott a Facebookon belül meg lehessen vásárolni. Ehhez hozzátartozik egy megrendelés kezelő felület is, ami szintén rendelkezésére áll a fizetési funkcióval rendelkező Facebook oldal adminoknak.

Viszont ha a kedves olvasó most kapkodva nyitja meg a Facebookot, hogy a barátainak Messengeren fizesse ki a hétvégi mozijegy árát, vagy azért, hogy a Facebook oldalánál bekapcsolja a PayPal-os fizetést, sajnos csalódni fog. Ezek a funkciók ugyanis benne vannak a rendszerben, de Közép-Európában még nem érhetők el. A legtöbb csak az észak amerikai felhasználók és cégek életét tudja egyelőre megkönnyíteni.

Vigasztaljon viszont, hogy a rendszer már készen van rá, a Facebooknak csupán meg kell hoznia a döntést (és valószínűleg megállapodni a helyi hatóságokkal) ahhoz, hogy több piacon is elérhetőek legyenek a különböző fizetési megoldások.

Messenger

Persze, ahogy az előbb ez már kiderült, amikor arról beszélünk, hogy értékesítés a Facebook platformjain, akkor nem csak a közösségi hálózatról beszélünk. Hiszen ott van a Messenger is, ami a platformosítás óta rengeteg olyan lehetőséggel bővült, amelyek a segítségével a chatbotok nem csak támogatni tudják az értékesítést, hanem megvalósítani is.

Nemzetközi szinten erre is látni jó példákat, ahol nem csak időpont foglalásban, hanem ételrendelésben, vagy akár termékvásárlásban segít egy Messengeres chatbot az elejétől a végéig. Ilyenkor egyfajta beszélgetés során választja ki a vásárló a terméket vagy a szolgáltatást, záróakkordként pedig akár Messengeren belül tud fizetni a cégnek. A vásárlása pedig bekerül a vállalkozás megrendeléskezelő rendszerébe, ami már nem e-mailben küldi a tájékoztató információkat a vevőnek, hanem ugyanúgy, Messengeren keresztül.

Amikor összeáll a kép

A Facebookban és a Messengerben szeparáltan már megtalálható az online vásárlás minden fontos összetevője. Innen már nem kell sok ahhoz, hogy akár önálló webes felület nélkül, csak a Facebook megoldásait használva tudjunk értékesíteni online környezetben. Facebookon el tudjuk juttatni a termékeink hírét a célcsoportunknak bejegyzések vagy hirdetések segítségével. Aki nem vásárol elsőre, azt a különböző egyéni célközönségek és a dinamikus remarketing könnyen vissza tudja hozni. A megrendelés után a termékeink automatikusan kerülnek be a rendszerbe, ahol nem csak informálódásra, hanem megrendelésre és fizetésre is van lehetőség.

A vásárlások követése, kezelése meg tud történni a saját rendszereinkkel, a rendeléskövetés és az ügyfélszolgálati kommunikációra pedig ott a Messenger. Hamarosan ki tudunk alakítani olyan megoldást, amelyiknek nincsen semmilyen Facebookon kívüli publikus felülete, mégis képes lesz az értékesítésre.

Ha még ehhez a különböző lokalizációs megoldásokat is hozzávesszük, könnyen elképzelhető az az élethelyzet, hogy a Nyugati téren sétálva felbukkan a telefonunkon egy üzenet, ami azt mondja, hogy “vedd meg azt a könyvet, amiről tegnap olvastál a Facebook oldalunkon! Ehhez nem kell mást tenned, mint beugrani a 100 méterre levő üzletünkbe, ahol van még belőle 10 darab.” A hirdetés mellett pedig útvonaltervezés gomb fogja segíteni a tájékozódást, a készletező programmal való kapcsolat pedig azt, hogy ne zaklassuk feleslegesen a potenciális vevőket.

A nyílvános webáruház felület nélküli online értékesítés korát fogja biztosítani a Facebook, egy kézben nyújtva az ismeretterjesztéshez, az érdeklődők meggyőzéséhez és a megrendelések kezeléséhez szükséges összes fontos megoldást.

De jó lesz ez nekünk?

Nekünk, mint vásárlóknak tulajdonképpen igen. Hiszen gyorsan, ismerős környezetben meg tudjuk vásárolni azt, ami érdekel minket. A kereskedők oldaláról nézve viszont már árnyaltabb a kép, hiszen már most is elég erős a Facebook kitettség-függőség, és a jelek szerint ez tovább fog nőni. Bár biztosan kényelmesebb lesz csak a Facebookon megoldani a teljes kereskedési folyamatot amikor erre lehetőség lesz, ezzel egyrészt a vevők egy részét kizárjuk, azokat, akik nem, vagy kevesebbet Facebookoznak. Másrészt pedig ha nincs a Facebooktól független felületünk, akkor nem marad mozgásterünk, amikor a közösségi hálózat változtat. Márpedig ezt sűrűn megteszi, és nem mindig a nekünk jó irányba.

A hívószó valószínűleg most is a gyorsaság lesz, ami kétségtelenül jó érv. Mobilon egyszerűen nem versenyezhetnek az áruházak nehézkes oldalai a Facebook sebességével, márpedig ez kulcskérdés ezen a platformon. Korábban pontosan ezzel a stratégiával, az Instant Articles segítségével próbálták a médiát is maguk alá édesgetni. Az IA valóban gyors volt, de a rendszer annyi megkötést és távlati veszélyt tartalmazott a kiadók számára, hogy az áttörés elmaradt. A trend azonban világos és kicsit aggasztó is, a Facebook szeretne mindenkit rendszeren belül tudni.

Éppen ezért, bárhogy is fejleszt a Facebook, bármilyen hívogató integrációkat fog biztosítani, továbbra is érdemes lesz több felületen jelen lenni, ha a legtöbbet szeretnénk kihozni az online marketingből.

A cikk szerzője Lévai Richárd, az RG Studio közösségi marketing specialistája. Richárd kiemelt előadója az idei HWSW mobile! konferencia kereskedelem mobilon szekciójának, akit mélyebben is érdekel a téma, személyesen is konzultálhat vele november 29-én!