Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Informatikai villámképzések IV.: Green Fox vs. egyetem

Habók Lilla, 2017. július 10. 09:30

Arra mindenki számít, hogy 4 hónap alatt nem lehet alapos tudást elérni, de a céges vezetők szerint sokkal fontosabb a hozzáállás, és a jelenlegi tapasztalataik alapján az a Green Foxon végzetteknél jobb, mint az egyetemet végzett pályakezdőknél. A cégek részéről megfogalmazódó kritika leginkább az egyetemi képzés gyökeres átalakításának szükségességére világít rá.

A villámképzések trendje nagyjából két éve tart a hagyományos felsőoktatási képzések és az oklevelet is nyújtó tanfolyamok mellett, bár sorozatunkban csak a Green Foxot és a Codecoolt emeltük ki mint a kategória legismertebb képviselőit, de emellett egyre több hasonló képzés indul - ezeknek összehasonlítása egy másik cikk témája lehetne. A Green Fox azért is jelentett kiindulópontot a téma körüljárásához, mivel hallgatói közül már közel százan végeztek, és az első csoport már több mint egy éve munkába állt. A hallgatókon kívül négy cég különböző vezetőségi tagjait is megkérdeztük - az oktatócégen keresztül és tőlük függetlenül is -, a válaszaik alapján hasonló kép rajzolódott ki az eddigi tapasztalataikról.

A gyakorlat fontosabb az elméletnél

Minden megkeresett cég azt hangsúlyozta, hogy a villámképzést elvégző hallgatóknak nagy gyakorlati tudásuk van, magas a kódolással eltöltött óráik száma és érezhető, hogy szeretnének minél többet tanulni a képzést követően is. Úgy tűnik, hogy ezt a két szempontot a vállalatok sokkal többre értékelik, mint az elméleti tudást. "A green foxosoknak a gyakorlati tudásuk nagy, míg az egyetemi hallgatóknál az elmélet az erősebb, például a programozáselmélet vagy a design pattern nem megy előbbieknek. Viszont ha az egyetemről gyakorlat és tapasztalat nélkül esik be valaki, akkor fizikálisan vagy mentálisan nem bírja a terhelést. A Green Fox előnye, hogy a hallgatók napi 10-12 órán át kibírják a képzést, és utána kilőnek mint a rakéta." - jegyezte meg Kutner Keve, a Black Swan igazgatója.

Ahogy egy nagyvállalat vezető fejlesztője rávilágított, azokat sem lehet közvetlenül éles projektre állítani, akik az egyetemről frissen kerültek ki. "A juniorok az egyetemről is hiányos tudással jönnek, mert nem gyakorlatias a képzés. A problémát főleg a visszamaradott módszer jelenti, mivel sok helyen diára vetítéssel oktatnak. A belső képzéseinken a juniorok a projekten használt technológiákkal ismerkednek meg, mint például AngularJS vagy React. Máskülönben a JavaScript alapok sincsenek meg nekik részleteiben, ugyanis a framework valós működésének megértéséhez jobban bele kell ásni magát az embernek. A Green Fox viszont eleve gyakorlatias képzés, nem kellett rátenni a juniorokat mentoring programra, mert ők eleve együtt dolgoztak, nem a hagyományos diavetítős módszerrel tanultak, hanem feladatokat kaptak. Az interjúkon is az jött át, hogy sokkal gyakorlatiasabban állnak hozzá a problémákhoz." - mondta a senior fejlesztő, aki vezetőfejlesztőként is együtt dolgozik különböző juniorokkal.

Mi a legfontosabb felvételi kritérium? (Stackoverflow felmérése)

A hallgatók megtanulták a gyakorlati munkához feltétlenül szükséges elméleti tudást, hogyan lehet teszteket írni, és sokkal tisztább, strukturáltabb kódot írnak mint sok egyetemről jött junior a tapasztalat szerint. "Hatalmasat fejlődött a szoftverfejlesztés, az egyetemen olyan embereket akarnak kiképezni, akik megváltják a világot, minden száraz elméleti anyagra felkészítenek, ahelyett hogy gyakorlatias új technológiákat oktatnának, amire a piacon szükség van. Együttműködünk az egyetemekkel is, de úgy látom, hogy ők nem találkoznak azokkal a technológiákkal, amelyet a cégek nyolcvan százaléka használ. Az egyetemnek kellene nyitni, megnézni az új képzési módszereket, milyen technológiákra van szüksége a piacnak és a közös munkához szoktatni a hallgatókat." - folytatta a nagyvállalati fejlesztő.

Az pedig a senior programozó szerint projektfüggő, hogy a villámképzésektől induló fejlesztők milyen magasra juthatnak el. Mert például egy webshop fejlesztésnél vannak kész műszaki alapok, így nem kell komplex architektúrát teljesen felépíteni, ezért elképzelhető az architekt szint elérése is. Amint hozzátette, ő maga is az egyetemi képzésen nagyon sok olyan algoritmust tanult meg, amelyre a munkájában egyáltalán nincs szüksége, még a banki projekteken sem kellett használnia mélyebb algoritmikus tudást.

A villámképzések kulcsát a név nélkül nyilatkozó fejlesztő abban látja, hogy a középiskola miatt sokan tartanak a reál tárgyaktól, csak később jönnek rá, hogy "ez az életük, ebben találják meg a kreativitást, a szabadságot, és ha elmentek egy rossz irányba, akkor pár hónap alatt korrigálhatnak". A hozzáállást viszont a tapasztalt programozó is nagyon fontosnak tartja az előrejutásban, de eddig sokkal több olyan green foxossal találkozott, aki munka mellett is tanulni akar a belsős önképzőkörökön vagy meetupokon, míg az egyetemisták közül jellemzően többen inkább csak a felsőoktatási intézményben megszerzett tudásukra támaszkodnak, diplomázás után pedig hajlamosak hátradőlni.

Nem elég a pillanatnyi tudás

"Úgy szoktam mondani, hogy a Green Fox hallgatók importálják a motivációt, mert kommunikatívak, gyorsan fejlődnek és lelkesek. A saját kollégáim is példát vehetnek a motivációjukról." - teszi hozzá Schmidt Barbara, az Evosoft HR igazgatója is. Az Evosofttal a Green Fox együttműködése már hosszú ideje tart, korábban egy 21 fős csoport fejlődését kísérték végig, például a team managerek találkoztak a jelöltekkel, részt vettek a demókon, a pszichológusok és a mentorok bemutatták a résztvevők profiljait, majd utána a cég különböző projekteken helyezte el a tanulókat. A HR igazgató utólag is rendszeresen követi a csoportot, tapasztalata szerint a team managerek teljesen elégedettek, ezért az Evosoft szeptember elején újabb 20 főt vesz fel, akik a legnagyobb Java projektre kerülnek majd közösen.

Egy juniornál inkább az számít, hogy kulturálisan mennyire illik bele a csapatba és mekkora fejlődési lehetőségek vannak benne, a már megszerzett tudás kevésbé releváns. "Bármit tanultak 4 hónap alatt, az arra jó, hogy nem kell elmondani az alapfogalmakat, de abból kell kiindulni, hogy szinte semmit nem tudnak. A Green Fox elvégzi az előszűrést helyettünk, más juniorokat nekünk kellene szűrnünk, őket viszont már 4 hónapja ismerjük." - tette hozzá Szabó András, az EU Edge projektmenedzsere. Fontos előny ugyanis a képzéssel kapcsolatban, amit mindenki kiemelt, hogy a cégek beülhetnek rendszeresen a hallgatók demóira, és elolvashatják GitHubon a kódokat is, és ebből már lehet látni, hogy milyenek a hallgatók képességei és milyen fejlesztésre lesz szükség a későbbiekben.

"Látjuk kit veszünk fel, míg ha a fejvadász talál valakit a piacról, akkor azzal először találkozunk." - említi például Kutner Keve. Összességében a motiváltság, a tanulni akarás és a szűrési folyamat átvállalása miatt jobban megéri például Green Fox hallgatót alkalmazni mint fejvadász által hozott junior fejlesztőt az Evosoft HR-ese szerint. "Tény, hogy többe kerül így hallgatót felvenni, de sokkal jobban teljesítenek a munkában." - világított rá Schmidt Barbara az újragondolt fejvadászat előnyeire.

Lenne kereslet az egyetemistákra

Minden elhangzott érv ellenére is alkalmaznának a cégek egyetemistákat juniorként, de egyszerűen nem tudnak. "A Szegedi Tudományegyetem rimánkodik, hogy onnan ne vigyünk már el embert. November óta van egy nyitott frontendes pozíciónk, pedig nálunk csak egykörös interjúk vannak. Legutóbb mikor találtunk valakit, akkor ránk licitáltak 2 óra alatt." - jegyzi meg a Black Swan igazgatója. "Ha lennének junior diplomások és ha a BME évente több ezer infóst képezne, akkor őket vennénk fel. De nincsenek." - teszi hozzá az Evosoft HR igazgatója is.

Forrás: Charaf Hassan - BEng (BPROF) képzés

Az EU Edge-nél korábban nem dolgoztak juniorok: "Álomvilágban éltünk, azt hittük, hogy bármikor felvehetünk midlevel kollégát, az elmúlt 5 évben hoztak a fejvadászok senior fejlesztőt, de már más világ van. Nem hiszek abban, hogy juniort fejvadásszal érdemes kerestetni, ezért bizalmat szavaztunk a Green Foxnak. A céges struktúrában közös döntés volt, hogy növekedni szeretnénk, így vettünk fel végül 5 embert a csapatba. Vannak panaszkodók, de nincs feszültség, mert akik mentorálnak, ők végigkövették a kiválasztási folyamatot." - mondta az EU Edge projektmenedzsere. A szakember szerint a cég felelőssége, hogy a jelöltek minél előbb alkalmasakká váljanak a munkára.

Meg kell különböztetni a képzéseket

A cégek részéről elhangzott szempontok és az egyetemi képzést érő kritikák kapcsán megkérdeztük a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) dékánját, dr. Jakab Lászlót is. A dékán véleménye szerint sok félreértésre ad lehetőséget, hogy az informatikus szakmán belül az elnevezésben nem különülnek el a különböző képzettségi és foglalkozási szintek. Míg például a villamos területen "mindenki tudja és érti", mi a különbség egy betanított munkás, villanyszerelő, villamos technikus, üzemmérnök vagy mérnök között, az informatikában mindenki "informatikus", függetlenül a betanított, a szakmunkás vagy a mérnöki képzettségnek megfelelő munkakörtől. "A pár hónapos képzést végzők minden valószínűség szerint kiválóan alkalmasak informatikai betanított munkás, illetve némi gyakorlat után informatikai szakmunkás feladatok ellátására, ilyenekre is nagy szükség van, de nem hiszem, hogy megállnák a helyüket mérnöki feladatkörökben." - fejtette ki Jakab László.

Valamennyi felsőoktatási intézmény nagy problémája, hogy a hallgatók a 3-4. félévtől az egyetem mellett "gyakorlatilag szakmunkás munkakörben" cégeknél dolgoznak és emiatt évekkel késik a diplomájuk megszerzése. Így a BME VIK dékánjának meglátása szerint ennyivel később kerülhetnek "a lényegesen jobban megfizetett mérnöki munkakörökbe". Ahogy az egyetem szerkesztőségünkhöz elküldött üzenetében fogalmaz, jelenleg a teljes informatikus hiánynak "csak egy részét teszik ki diplomás informatikusok, bár rájuk is nagyon nagy szükség van". Az egyetem szerint, "ha kétszer ennyien végeznének is találnának maguknak jól fizetett, magasan kvalifikált, diplomás (BSc, MSc, Phd végzettségű) szakembert igénylő munkát".

A tervezett "üzemmérnöki" (bachelor of engineering) azaz gyakorlatorientált képzés rendszerbe illeszkedése

A fejlesztésekkel kapcsolatban a dékán hozzátette, hogy a felsőoktatási képzési paletta szélesítése érdekében jelenleg folyik egy üzemmérnök informatikus felsőoktatási alapszak létesítése, amely leghamarabb 2018. szeptemberében indulhat. Ebben az esetben a képzési idő rövidebb és a képzés jobban gyakorlat-orientált lesz. "Természetesen a létszám bővülésnek az is feltétele, hogy a középiskolákból többen jelentkezzenek. Erre a felsőoktatási intézményeknek csak elég közvetett befolyásuk van." - tette hozzá Jakab László.

Készül az országos megoldás

Már áprilisban beszámoltunk róla, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) is elindított tavaly egy projektet (GINOP 3.1.1) az informatikushiány megoldása érdekében. Ennek általános célja az lenne, hogy a kormány vonzóbbá tegye a szakmát a fiatalok számára, továbbá hogy munkaerő-piaci szempontból relevánsabb legyen azoknak a tudása, akik a felsőoktatási intézmények képzését elvégzik. Az egyik megoldást az NFM a piaci szereplők vendégoktatói rendszerének ("oktatói pool") kialakításában látja, a másikat a gyakornoki programok kiterjesztésében, a harmadikat pedig a cégekkel közös képzési csomagok kidolgozásában.

"2017 szeptemberében 21 magyarországi felsőoktatási intézményben indulnak el azok a díjmentes, elsősorban informatikus hallgatóknak szóló képzések, amelyek egy-egy vezető informatikai vállalat naprakész tudásanyagát adják át a diákoknak" - jelentette be pár hete Kara Ákos, az NFM Infokommunikációért és Fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. A "Programozd a jövőd!" keretében a 21 felsőoktatási intézmény, valamint a a Red Hat, az Oracle, az SAP, a National Instruments, a Microsoft és a Cisco köt együttműködési megállapodást a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel (KIFÜ) annak érdekében, hogy "piacképes végzettséget adó informatikai képzési programcsomagokat állítsanak össze és segítsék azok beépíthetőségét a felsőoktatási rendszerbe" - írja a közlemény. Az oktatási intézmények maguk dönthetnek majd arról, hogy a számukra ingyenesen elérhető hallgatói és oktatói tananyagok közül melyeket alkalmazzák szeptembertől.

A villámképzésekkel kapcsolatban a KIFÜ-től is kértünk állásfoglalást, amelyre dr. Gulrich Csaba, az ügynökség projektigazgatója a következőképp válaszolt: "A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézményeként főleg Európai Uniós finanszírozású, az informatikai és távközlési szektorhoz kapcsolódó projektek megvalósításával foglalkozik a Minisztérium szakpolitikai irányítása mellett. Ennek megfelelően nem feladata állást foglalni bármilyen informatikai képzés mellett vagy velük szemben."

Arra a kérdésünkre pedig, hogy a KIFÜ miért a felsőoktatási intézményeket támogatja az informatikushiány megoldása érdekében, a projektigazgató kifejtette, hogy nem kifejezetten a felsőoktatást támogatják. "A Programozd a jövőd! a vonatkozó kutatások alapján a jelenlegi informatikushiány kiváltó okai közül az informatikai szakok iránti alacsony érdeklődést, a rendkívül nagy mértékű lemorzsolódást, valamint az informatikus szakma társadalmi megítélését célozza meg kezelni olyan intézkedésekkel, amelyek elsősorban a potenciális és a jelenlegi felsőoktatási hallgatókat célozzák meg, és nem a felsőoktatás intézményeit. Sőt, az intézmények aktív közreműködő partnerként vesznek részt a projektben, sokat tesznek hozzá a célok eléréséhez a maguk lehetőségeit és adottságait kihasználva." - írta Gulrich Csaba, és mint hozzátette, az informatikus munkaerőhiány kialakulásában természetesen más okok is szerepet játszanak, amelyeket "más kormányzati intézkedések hivatottak kezelni".

A projektigazgató meglátása szerint a projektnek nem célja új típusú oktatásokat létrehozni, emiatt nem teremt konkurenciát sem a felsőoktatásnak, sem pedig a rövid idejű informatikusképzéseknek. "A célja viszont az, hogy lehetőséget biztosítson a gyakorlati informatikai szakemberek bevonására a felsőoktatási képzésekbe, elérhetővé tegye a hallgatók számára a felsőoktatáson kívüli elismert informatikai képesítéseket, valamint népszerűsítse az informatikát a pályaválasztók körében." - írta levelében.

Hogy az összesen 8,2 milliárd forintos kormányprogramnak végül milyen eredményeket sikerül elérnie az informatikushiány megoldása és a felsőoktatási képzés modernizálása érdekében, az 2020-ban a projekt végezetével fog kiderülni, bár részeredményeket addig is közölhetnek majd. Az együttműködés a felsőoktatási intézmények és a nagyvállalatok között ugyanis már idén szeptembertől elindul. Eközben pedig a néhány hónapos informatikusképzések is folyamatosan bocsájtják majd ki az új munkavállalókat a piacra, akár négy hónapos rendszerességgel.