Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Nem is zsarolóvírus a 2017-es Petya

Gálffy Csaba, 2017. június 29. 17:37

Álca lehetett a zsarolóvírus körítés a Petya esetében - állítják az alaposabb elemzés után a szakértők. Az adatokat ugyanis nem lehet visszaállítani, a támadás meglehetősen pontosan célzott volt, a fizetési megoldásra pedig egyáltalán nem fordítottak gondot a "bűnözők".

hirdetés

Komoly kételyek merültek fel az elmúlt napokban azzal kapcsolatban, hogy a héten lecsapó Petya (2017) kártevő tulajdonképpen zsarolóvírus vagy egyszerűen pusztításra törekvő törlő (wiper). Nem mindegy: míg egy zsarolóvírus "csupán" pénzügyi haszonszerzést célzó bűnözési forma, a wiper már támadó fegyver, amellyel a támadó nem pénzt akar szerezni, hanem maximális (stratégiai méretű) károkozásra törekszik.

Cél: rombolás

A ransomware lényege, hogy lehetővé teszi az adatok visszaállítását - ezért cserébe viszont pénzt kér. Így tett a WannaCry is és az elmúlt években elő-előbukkanó egyéb zsarolóvírusok is. Pontosan ezért a támadás során az adatokat a kártevő csak titkosítja, ez ugyanis egy teljesen visszafordítható folyamat, a megfelelő kulcs segítségével a lezárt adatok újra feloldhatóak. A megfelelően erős titkosítás persze azt is jelenti, hogy kulcs nélkül az adatok nem állíthatóak vissza semmilyen formában, így a kulcsot vagy a zsarolótól vagy a kártevő visszafejtésével meg kell szerezni a visszaállításhoz.

Felesleges volt kisatírozni a kódokat: véletlenszerűen generáltak.

A Petya (2017) esetében azonban az adatokat még elvben sem lehet visszaszerezni: a Kaspersky szerint ugyanis a kártevő a titkosítás után "eldobja" a kulcsot, így hiába is fizetne az áldozat, a zsaroló akkor sem tudná megadni neki a kulcsot, ha nagyon akarná. A Petya minden gép esetében egy egyedileg generált kulcsot használ, az ehhez tartozó azonosítót azonban egyáltalán nem tárolja el, a zárképernyőn mutatott kódból pedig ez nem is fejthető vissza, így a titkosított adatok csak próbálgatásos alapon (brute force) fejthetőek vissza elvben.

De egy másik jel is utal arra, hogy a ransomware csak álca volt: a viszonylag fejlett malware-hez képest a fizetési rendszer nagyon gyengének bizonyult, a megadott egyetlen email-címet a szolgáltató pillanatok alatt lelőtte, így a támadóval az áldozatok sehogyan sem tudták felvenni a kapcsolatot, ezzel pedig a pénzszerzés lehetősége is villámgyorsan elszállt.

Stratégiai malware-csapás

Wiper-típusú támadásra is volt már példa a történelemben - pont a Wiper és Shamoon az egyik legjobb példa erre. Ez a két támadás még 2012-ben zajlott és az iráni illetve szaúdi kormányzati rendszereket célozta. Ami közös a rendkívüli hatékonyság, amellyel az adatokat sikerült teljesen törölni a merevlemezekről és a masszív adatvesztés, amely a támadásokkal járt.

Ha a Petya-támadást ezzel hasonlítjuk össze, akkor eléggé feltűnőek a hasonlóságok. Az egyik ilyen, hogy a Petya visszafordíthatatlan adatvesztést okoz, ahogy azt fentebb vázoltuk. A másik is hasonlóképp érdekes, a specifikus támadási vektor nagyon leszűkíti az érintett gépek körét, az "ártatlan áldozatokat" gyakorlatilag teljesen kizárja a körből. Nem véletlen, hogy az egyszerű felhasználókat az amúgy agresszíven terjedő vírus szinte egyáltalán nem bántotta, inkább intézmények és vállalatok az áldozatok.

Ahogy korábban írtuk, a támadók a MEDoc ukrán adóbevallási program frissítésének álcázták a malware-t, ezzel rengeteg olyan vállalkozást elértek, amelyek valamilyen formában Ukrajnában adóznak - multikat és helyi cégeket egyaránt. Ez nyilván rendkívüli csapást jelent a nemzetgazdaság számára, mind az ideiglenesen kiesett rendszerek miatt visszaeső pillanatnyi gazdasági kibocsátás, mind az adatvesztés közép- és hosszútávú hatása nagyon komoly károkat okozott. Hogy mekkorákat, azt egyelőre felmérni sem lehet.

Összességében a független szakértők szerint ma már egyértelmű, hogy nem tipikus bűnözői tevékenységről van szó, itt inkább ez a szándékos károkozás volt a támadó célja. Konkrét bizonyítékok hiányában csak tippelni lehet, hogy kinek állhatott érdekében az ukrán és Ukrajnában tevékenykedő vállalatok megtámadása, ezt újabb információk nyilvánosságra kerüléséig az olvasó fantáziájára bízzuk.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
Miért érdekes a Kotlin? Tudd meg mi szól a nyelv mellett, és ismert meg 30 órás Modern Android fejlesztés Kotlin alapokon képzésünk oktatóit!