Intel: szabadalomsértő lehet az x86-os emuláció!
A processzorgyártó nem nézi jó szemmel a Microsoft és a Qualcomm x86-os emulációra tett próbálkozását. Kérdés, tud-e, illetve akar-e jogi huzavonát kezdeményezni régi partnerével a processzorgyártó.
Az Intel beszólt a Qualcomm és a Microsoft projektje miatt. A processzorgyártó ehhez kissé bizarr módon az x86-os utasításarchitektúra 39. születésnapját használta fel, az évforduló apropójából kiadott közlemény végén a vállalat figyelmeztető lövést adott le a két cég felé. Bár az érintetteket nem nevezte meg az Intel, nyilvánvaló, hogy az idevágó rész a Qualcomm és a Microsoft emulációja miatt került be a nyilatkozatba.
Az Intel bekezdéseken át taglalja a lassan négy évtizedes x86 fejlesztéseit. A vállalat ehhez kapcsolódóan egy erős, több mint 1600 szabadalmat számláló szellemi tulajdonról beszél, amit a múltban tűzzel-vassal védett. A vállalat a 80-as és 90-es években számos szabadalmi pert indított a Crawfordként is ismert, 4972338 szám alatt bejegyzett memóriakezelési technológiája miatt. Az Intel elsőként az AMD-vel rúgta össze a port, a nagyjából 8 évig tartó huzavona vége 1995-ben megegyezéssel zárult, a keresztlicenc-megállapodással párhuzamosan az Intel 18, az AMD pedig 58 millió dollárt fizetett a másik félnek.
Az tajvani UMC már nem járt ilyen sikerrel. Az Intel 486-os processzorát lemásoló céget 1994-ben fogta perbe az Intel a már említett Crawford szabadalom megsértése miatt. Az UMC ennek tudatában processzorát már nem is hozta forgalomba az Egyesül Államokban, ám ez természetesen nem volt elég az Intelnek, amely több európai ország mellett a Hong Kongban és Szingapúrban is jogi eljárást indított a tajvani gyártó ellen. A nagyjából két évig tartó csatározás végül az Intel győzelmét hozta, az UMC pedig saját márkanév alatt nem adott ki több x86-os processzort.
Ennél jelen esetben relevánsabb az egykoron szép jövőt remélt Transmeta története, a cég processzoraihoz felhasznált mikroarchitektúra ugyanis teljesen nélkülözte az x86-os utasításarchitetkúrát, azaz a hardveres implementációba nem lehetett belekötni. Az ezredfordulón napvilágot látott tervezési koncepció lényegét az képezte, hogy az x86-os chip komplexitásának legfőbb forrását képező x86-os ISA-t szoftveres úton, valós idejű fordítással (Code Morphing) oldják meg az operációs rendszer rétege alatt, így a mikroarchitektúra viszonylag egyszerű felépítésű, és mindenekelőtt energiahatékony maradhat. Maga a chip (pl. az Itaniumhoz hasonlóan) úgynevezett VLIW-típusú utasításarchitektúrát implementál, amelynek lényege, hogy az utasításokat párhuzamosan, nagyobb kötegekben dolgozza fel - erre utal a very long instruction word, vagyis a VLIW elnevezés.
Friss közleményében a Transmetát is a megszorongatott vállalatok közé sorolja az Intel, holott a történelem sokkal inkább az ellenkezőjéről árulkodik. Elsőként ugyanis a Transmeta indított szabadalombitorlási pert, a 2006-ban benyújtott kereslet szerint a konkurens a Pentium III-mal kezdődőleg a Transmeta 10 szabadalmát használta fel, ami miatt visszamenőleges kártérítéssel és a jogdíjak megállapítását követelte a tulajdonos. Pár hónappal később az Intel ellenpert indított, amelyben hasonló vádakkal, konkrétan 7 szabadalom engedély nélküli felhasználásával gyanúsította a valaha szép reményekkel indult céget.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
A huzavona vége peren kívüli megegyezés lett, az egyezség részeként pedig az Intel összesen 250 millió dollárt fizetett a törpecégnek és ejtette a szabadalombitorlással kapcsolatos keresetét is. Nagyjából egy évvel később az immár eladó sorba került Transmeta egy újabb licencmegállapodást kötött az Intellel, amelynek értelmében a világ legnagyobb chipgyártója egy összegben további 90 millió dollárt fizet bizonyos technológiák felhasználásáért.
Ettől függetlenül, a teljesítménybeli problémák, de legfőképpen a TSMC gyártási problémái (a Transmeta fabless chipvállalat volt, vagyis nem rendelkezett saját félvezetőüzemmel) és a szállítások éves szintű csúszása következtében az iparág széleskörű támogatása, valamint az Intellel szembeni nagyjából hároméves előnyével nem tudott élni a cég, és hosszas szenvedést követően kivonult a piacról.
Figyelmeztető lövés vízipisztollyal?
Rendhagyóra sikerült születésnapi megemlékezésébe az Intel megjegyzi, hogy egyes vállalatok engedélye nélkül próbálkoznak emulációval. "Az emuláció nem egy új megközelítés, a Transmeta volt az utolsó, aki hasonlóval próbálkozott. Habár a cég csupán (szoftveres) emulációt alkalmazott, az Intel lépéseket tett, hogy megvédje szellemi tulajdonát. Ettől függetlenül a Transmeta megoldása nem volt sikeres, a cég pedig 10 évvel ezelőtt elhagyta a piacot" - szól a közlemény.
Az ügy részleteinek ismeretében az elbeszélése erősen sántít, illetve a vállalat ezt követően megjegyzi, hogy csak az idő adhat választ az újabb próbálkozás sikerességére. Az Intel egyébként a törvénytelen szabadalomsértéssel ellentétben üdvözli a versenyt, miközben magabiztos, hogy saját megoldása nyújtja a legjobb élményt.
A közlemény azt sugallja, hogy egyelőre maga az Intel sem teljesen tudja, hogy pontosan mire számíthat. A Qualcomm egészen biztosan nem lesz támadható, ugyanis a Snapdragon 835 tisztán ARM utasításarchitektúrára épül. Az emulációt a WoW (Windows on Windows) szoftveres megoldás szolgáltatja, tehát ebben az esetben legfeljebb a régi partner Microsoftot lehetne perelni, már amennyiben egyáltalán lehet majd fogást találni az operációs rendszerbe ágyazott technológián.