A Transmeta szabadalmait sértik az Intel processzorai?
[San Jose Mercury News/HWSW] Számos szabadalmának megsértése miatt a Transmeta keresetet nyújtott be az Intel ellen. A törpevállalat visszamenőleges kártérítéssel és a jogdíjak megállapításával fordult bírósághoz, mivel véleménye szerint a világ legnagyobb processzorgyártójának termékei a Transmeta szellemi tulajdonát képező megoldásokat alkalmaznak.
Tudják, de nem akarnak fizetni
A rendkívül alacsony fogyasztású processzoraival ismertté vált, ám a piacot azóta elhagyó Transmeta beadványa szerint az Intel 10 szabadalmát sérti meg, amivel az óriásvállalat tisztában van. A Transmeta állítja, hogy az ügy jogi útra terelését megelőzően tárgyalásokat folytatott az Intellel, tájékoztatva a céget a helyzetről, valamint egy méltányos licencmegállapodás megkötése céljából. Mivel a párbeszéd nem hozott elfogadható eredményt, a Transmeta kénytelen volt bírósághoz fordulni befektetőinek védelme érdekében -- mondta a vállalat közleményében John O'Hara Horsley alelnök és vezető jogász.
A kereset szerint az Intel elmúlt években gyártott gyakorlatilag összes processzora, így a Pentium III, Pentium 4, Pentium M, Core és Core 2 is sért valamilyen Transmeta-szabadalmat. Ezek közé tartozik a notebookoknál, és mára már a szervereknél és asztali gépeknél is fontossá vált dinamikus energiagazdálkodási technika, az Intel SpeedStep továbbfejlesztett (Enhanced) változatai.
Az energiagazdálkodás mellett különféle utasítás-ütemezéssel, a regiszterek kezelésével és memóriacímzési technikákkal kapcsolatos szabadalmak megsértése miatt is panaszt emelt a Transmeta. Érdekes, hogy a panasz konkrét márkaneveket citál, nem pedig mikroarchitekturális megjelöléseket, hiszen a Celeron és Xeon neveken megjelent chipek ugyanazt a felépítést és technológiákat tartalmazzák. A vállalat képviselői elmondták, hogy vizsgálták az antitröszt-kereset lehetőségét is, úgy látták azonban, hogy a szabadalmi per jobban szolgálja a befektetők érdekeit.
Monopoly
A Transmeta öt évnyi titkos munka után 2000-ben lépett a nyilvánosság elé, rendkívül alacsony fogyasztású és x86-kompatibilis Crusoe processzorával, azonban teljesítménybeli és gyártási problémák miatt a széleskörű iparági támogatás ellenére sem sikerült évek alatt sem felfutnia. Ezalatt az Intel, kétségtelenül ennek hatására, megkezdte izraeli tervezőközpontjában a Pentium M néven ismertté vált Banias tervezését, valamint megalkotta a Centrino márkanevet és platformot, mely 2003-as megjelenését követően elárasztotta a piacot.
A Transmeta bár technikailag helyrehozta a dolgokat, a Crusoe utódja, az Efficeon minden tekintetben sokat fejlődött, de már későn: az Intel Pentium M mellől kiszorult a piacról. A Transmeta jogászai nyilván azt vizsgálták, hogy a szabadalmi kifogásokat összekötik azok piaci hatásával, és az esetleges tisztességtelen piaci magatartással, melyek miatt az AMD trösztellenes pert indított az Intel ellen.
Egy óriásvállalat elleni jogi hadviselés azonban nemcsak idő-, ideg- és pénzőrlő folyamat, hanem egyben kockázatos is, a technológiai ipar ugyanis tele van rendezetlen szabadalmi viszonyokkal. Az Intel több tízezernyi szabadalommal rendelkezhet, melyeket nemcsak saját szellemi tulajdonának védelmében, hanem az ehhez hasonló esetekben jogi retorzióként is felhasználhat, mivel elég nagy eséllyel valamelyiket megsértette a Transmeta egy-egy fejlesztése.
A Transmeta elnök-vezérigazgatója, Arthur L. Swift szerint 2008-ban indulhatnak meg az első tárgyalások, így a per kimenetele nemcsak bizonytalan, hanem távoli. A pénzügyileg szenvedő cég, ha addig képes életben maradni, és finanszírozni a jogi kiadásokat, azonban akár több százmillió dollárra is számíthat, ha a bíróság igazat ad panaszának. Az Intel az érintett termékeiből több mint 100 milliárd dolláros árbevételre tehetett szert eddig, és a továbbiakban is hatalmas forgalmat generál.
A Transmeta megközelítése
A mobilitás és hosszú akkumulátoros üzemidő iránti egyre növekvő igényt megcélozva a Transmeta tervezési koncepciójának lényegét azt képezte, hogy a hardvert minél egyszerűbben tartva, energiahatékony felépítéssel a fogyasztás alacsonyan tartható, míg a komplexitás legfőbb okát képező x86-os kompatibilitást szoftveres úton valós idejű fordítással, ám még az operációs rendszer rétege alatt, láthatatlanul biztosítják.
Az így elkészült Crusoe processzor és a Code Morphing szoftver, valamint a jelentősen átdolgozott Efficeon és Code Morphing továbbfejlesztett változata segítségével az ultrahordozható számítógépek virágzásnak indultak, nem beszélve az olyan újszerű formátumokról, mint a tablet PC, vagy az ultraszemélyi számítógép. Az Efficéon, különösen a Fujitsu által 90 nanométeres eljárással készített változata már versenyképesnek volt mondható teljesítményben is, ekkorra (2004) viszont már a számítógépgyártók is kihátráltak mögüle -- annak ellenére, hogy sokkal olcsóbb, kisebb és kompaktabb volt az Intel kínálatánál.
A Transmeta végül hosszas szenvedést és a folyamatos veszteségeket követően tavaly év elején stratégiájának újraértékelését követően szellemi tulajdonának licencelésére, és szolgáltatások nyújtására helyezte a hangsúlyt, végül elégséges kereslet hiányában befejezte processzorainak szállításait, kivéve a kiemelt partnerek igényeinek (pl. Microsoft FlexGo projekt) és korábbi kötelezettségeinek teljesítésére szorítkozik. Licencelési modelljének alapját a LongRun2 néven ismert energiagazdálkodási technológia képezi, melyet eddig japán chipgyártók, a Sony, a Toshiba, a Fujitsu és az NEC licencelt eddig.
A LongRun2 eljárást implementáló chipek másodpercenként több százszor képesek változtatni az órajelet és a tápfeszültséget a terhelés és hőfejlődés függvényében. Ezen túlmenően valamilyen trükkel képesek a tranzisztorok nyitófeszültségét is szabályozni futásidőben, hogy kordában tartsák a szivárgási áramot, mely haszontalanul növeli a fogyasztást. Ennek segítségével az Efficéon maximális fogyasztása kevesebb mint felére csökkenthető, míg ugyanakkora fogyasztási keretből 60 százalékkal magasabb órajel hozható ki.