Kínában a QR-kódos fizetés a trend
Teljesen felforgatta a kínai kereskedelmet az Alipay és a WeChat Wallet QR-kód leolvasós fizetési megoldása, amellyel gyakorlatilag már bárki bárhol tud fizetni. A jelenség viszont a gazdaság mellett a gondolkodást és a viselkedést is megváltoztatja a szakértők szerint.
Kínában szinte már teljes mértékben készpénzmentesen fizethetnek a vásárlók jóformán minden üzlettípusban, a megoldást viszont a bankkártyák helyett a mobilos QR-kód leolvasás jelenti. Egy tavalyi felmérés szerint a kínaiak közül 424,5 millióan használják a mobiljukat rendszeresen fizetésre, ami az ország okostelefon felhasználóinak 64,7 százalékát jelenti a China Internet Network Information Centre adatai alapján. Tavaly összesen 5,5 billió dollárnak megfelelő jüant költöttek összesen mobiljukon keresztül a kínai felhasználók, ami hatalmas összeg, az országos GDP felét jelenti az iResearch szerint.
"A mobilos fizetés Kínában már az élet részévé vált, többek közt az e-kereskedelem és a mobilos kereskedelem kombinációjának köszönhetően, valamint az olyan szolgáltatásoknak, mint például a taxihívó alkalmazások" - mondta Michael Yeo, az IDC elemzője a South China Morning Postnak. A szakértő egy másik okként hozzátette, hogy a kínai internetfelhasználók nagy részének első online élménye már okostelefonon történik.
Nagy növekedést jelentett a piacon az Apple Pay és a Samsung Pay bevezetése is, miközben az olyan nagy hazai gyártók mint a Huawei vagy a Xiaomi már évek óta NFC-s funkciókkal kínálják a készülékeket, amely lehetővé teszi az érintésmentes fizetést. Az igazán fontos viszont a WeChatbe, a kínaiak körében legnépszerűbb csevegőalkalmazásba bevezetett mobiltárca megoldás. Továbbá az Alibaba által támogatott Alipay, amely az e-kereskedelmi környezetben vált kulcsfontosságú fizetési rendszerré.
Alipay QR-kódos fizetési megoldás
A WeChat Wallet és az Alipay egyaránt úgy működik, hogy a felhasználónak mindössze egy QR kódot kell leolvasnia a mobiljával, ezzel akár fizethet vagy másoknak is utalhat vele - ez az, amit például a Buxának (vagy az OTPaynek) nem sikerült elterjeszteni Magyarországon. Ehhez csupán egy szinte bármilyen, kamerával felszerelt okostelefonra és mobilnetre van szükség, a fizetési folyamat nem igényel speciális hardveres vagy szoftveres beruházást sem a kereskedő, sem pedig a vásárló oldaláról, sőt a szolgáltatók olyakor kedvezményeket is kínálnak az üzletek számára a mobillal fizetők után, így több szempontból is érthető a megoldás népszerűsége.
Még a szokásokat is megváltoztatja
"Kína gyorsabban áttért a készpénzmentes gazdaságra mint ahogy azt bárki el tudta volna képzelni, főként a kétdimenziós vonalkódok vírusszerű terjedése miatt." - mondta Chen Yiwen, a pekingi Kínai Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézetének professzora. A kutató szerint ez a "kódalapú gazdaság" a kínaiak viselkedési szokásait is megváltoztatta. Korábban például nem volt jellemző éttermekben a borravaló adása a pincéreknek, azonban mióta néhány étterem bevezette, hogy a felszolgálók és a szakácsok mellé QR-kódokat ragasztanak ki, a személyzet érezhetően több borravalót kap az elégedett fogyasztóktól.
Koldus egy QR-kóddal ragasztott gyűjtődobozzal
Az utóbbi időben a kínai koldusok is arra váltottak, hogy apró helyett Alipay vagy WeChat Wallet utalást kérjenek a járókelőktől a nyakukba akasztott vagy a gyűjtőtál mellé kitett QR-kód segítségével, ami megoldja azt a problémát is, ha valakinek nincs éppen aprója a pénztárcájában. Az első ilyen esetre Shandong tartományban, Jinanban figyeltek fel, majd a QR-ral gyűjtögető hajléktalan mintáját többen követték az utcán a koldusok közül. Azóta viszont több cég is hirdetési lehetőséget látott a megoldásban, ezért felbérelték a koldusokat a kódok népszerűsítésére, amellyel begyűjtik a gyanútlan adományozók WeChat azonosítóit - mutat rá a China Channel.
A QR-kódok a közösségi gazdaság (sharing economy) terjedését is segítik Kínában, például a városi biciklik kölcsönzésekor a kód leolvasása után a bicikli zárja automatikusan kioldódik. Hasonló módon lehet esernyőt, akkumulátort vagy szinte bármi mást kikölcsönözni. A várostól távol eső falvakban viszont az önkormányzatok pont az ellenőrzésre és a szabályok betartására akarják használni a házakra kiragasztott, farmerek neveit és egyéb információit tartalmazó QR-kódokat, amellyel inkább gyanakvást ébresztettek a technológiával szemben.
Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.
"A fiatal generáció Kínában egy kétdimenziós vonalkódokkal teli világban fog felnőni. Talán ez a pénz újfajta értelmezéséhez fog vezetni. Lehet, hogy a szemükben a pénz nem csak az eszközök és a szolgáltatások vásárlását fogja jelenteni, hanem a közösségi funkciókat is" - jegyezte meg a már idézett Chen professzor. A szolgáltatások ugyanis a közösségi média platformokon kezdtek terjedni, mint például a WeChat, ahol először a 2014-es kínai újév alkalmából küldhettek digitális pénzes "piros borítékokat" (mandarinul "hongbao", kantoniul "lai see") rokonaiknak és barátaiknak a felhasználók. Ráadásul a professzor szerint a QR-os vásárlás annyira kényelmes, hogy ezzel a kínaiak még többet fognak költeni, mint készpénzzel vagy bankkártyával, ami az ország teljes gazdaságára jótékony hatással van.
Egyszerű megoldás, könnyebb visszaélés
Más fizetési rendszerekhez, például az NFC-s Apple Pay-hez képest, a QR-kódos fizetés sokkal kevésbé biztonságos. Egyedül Guangdong tartományban eddig 24,5 millió dollár értékben károsították meg csalók a felhasználókat. Ennek egyik oka, hogy a technológia könnyen manipulálható, a másik pedig, hogy ez szabad szemmel nem ellenőrizhető. Gyakori, hogy a bűnözők a saját QR-kódjukat illesztik az eredeti kód fölé, és így veszik el a vásárlók pénzét - írja a China Daily. Ennek egyik példája volt, mikor városi biciklikölcsönző hálózatban helyettesítették a csalók a kitett QR-kódot a sajátjukkal, és így az ő bankszámlájukra folyt be az összeg.
WeChat felhasználószámának növekedése (Forrás: Statista)
Másik elterjedt megoldás, hogy a programba a bűnözők egy vírust illesztenek, amely ellopja a felhasználók személyes adatait, de ahogy egy fenti példa is szemléltette, a cégek is ehhez a módszerhez nyúlnak például a WeChat azonosítók megszerzéséhez. Jelenleg több mint 23 QR-kódon keresztül terjedő trójai vírusról tud a felhőszolgáltató iFlytek igazgatója a South China Morning Postnak adott nyilatkozat szerint. Biztonsági szakértők becslése alapján az okostelefonokon található rosszindulatú programok negyede a QR-kódon keresztül került a mobilokra. "A fogyasztók már kialakították a szokást, hogy a QR-kódot szinte bárhol használhatják. (...) Maga a technológia és a biztonsági problémák talán az utolsó dolog, amelyet a felhasználók megfontolnak." - mondta Southeast University kutatója az SCMP-nek.
Mint ahogy a QR-kódos fizetés, ezek a biztonsági problémák is főleg a kínai felhasználókat érintik. A WeChatnek egyelőre nem sikerült a nemzetközi terjeszkedés, amelyet az a számadat is mutat, hogy 889 millió havi aktív felhasználójának 90 százaléka kínai.