Szerző: Habók Lilla

2017. május 31. 10:30

Digilektus: az internetes nyelvhasználat

Hátrányosan érezheti magát az, aki nem érti az internetes kifejezéseket és emiatt kiszorul a kommunikációból. Veszelszki Ágnes azt vizsgálta, hogy ez a bizonyos digilektus milyen formában és milyen jellemzőkkel jelenhet meg szóban és a hagyományos írott szövegekben.

Új könyv jelent meg Netnyelvészet címmel, amelyben Veszelszki Ágnes, a Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének docense a digilektust ismerteti meg az olvasókkal. A szerző így nevezte el azt a nyelvváltozatot, amellyel a felhasználók az interneten kommunikálnak. Ennek megjelenési formáit, illetve más területekre, például reklámokra gyakorolt hatását mutatja be a könyv közel négyszáz oldalon. Az egyik alapvetése miszerint "mediatizáltak a mindennapjaink" azt vizsgálja, hogy kit milyen formában, milyen eszközzel és milyen nyelvezettel lehet elérni. Felvetődik például, hogy az oktató és a hallgató beszélhet-e Skype-on, ráírhat-e egyik a másikra chaten, illetve egy online konferencia ugyanolyan tudományos értékűnek számít-e mint a hagyományos.

Háromféle úton közelítette meg a kutató az internetes nyelvhasználatot: az első a szociolektus, amely a nyelvváltozat társadalmi réteghez köti, ugyanakkor kitér rá, hogy a digilektust nem csak és nem elsősorban a fiatalok használják. Második megközelítés a német szociolingvisztika, amely az egyik nyelvváltozat-típusként a mediolektust említi, így feltételezhető lenne, hogy a digitális szöveg más mint a nem digitális -  valójában azonban megfigyelhető a digitális szöveg hatása a hagyományos szövegekre. Harmadik irányvonalként a szerző arra az elméletre hagyatkozott, hogy "a nyelvész bármely lektust önálló nyelvváltozatként kezelhet", ezért a digilektus a stílusrétegek közé sorolta be.

A könyvben leírt kutatások módszertani eszközei közé főleg a szövegelemzés tartozott, amelynek a szerző több formáját is megkülönböztette. Közel 10 ezer itemből álló SMS-gyűjteménnyel rendelkezik a kutató saját bevallása szerint, de digitális korpuszának részét képezik a különböző chatgyűjtemények, facebookos bejegyzések és hozzászólások, illetve a diákok nyelvi naplója. Már a felsorolásból is látható, hogy a digilektus folyamatosan alakul, követi a technológia gyors változását - így lényegében ahogy kijött a kötet, már gyakorlatilag el is avult. Jól szemlélteti, hogy Veszelszki és hallgatóinak szógyűjteménye, a Netszótár 2012 decemberében jelent meg, majd egy hónappal később indult el az Instagram, amely szintén hatást gyakorolt a szóhasználatra, de ez a szótárból teljesen kimaradt.

Hány adag sültkrumplit bír el 25 Kubernetes klaszter? (x)

Globálisan napi akár 2,5 millió rendeléssel is megbirkóznak az RDI Hungary által fejlesztett háttérrendszerek és mobilalkalmazások.

Hány adag sültkrumplit bír el 25 Kubernetes klaszter? (x) Globálisan napi akár 2,5 millió rendeléssel is megbirkóznak az RDI Hungary által fejlesztett háttérrendszerek és mobilalkalmazások.

A vizsgált területek közé tartozott a reklám nyelve, amely akkor jó, ha a célközönséget megfogja, például a Nemzeti Színház #Csongor #Tünde plakátja kifejezetten a digilektust használó fiataloknak szólt. "A hashtag lemászott a képernyőről, az óriásplakátokra" - mutatott rá Veszelszki, kiemelve, hogy ez a karakter nyomtatásban elveszti a lényegét. További kutatások közé tartozott, hogy a kézírásos szövegekben hogyan jelenik meg smiley, ezzel kapcsolatban a szerző diákfüzetekből szerzett jegyzeteket vizsgált. De a tanteremből származnak a dialóguslevelek is, ezek a diákok órai levelezéseit takarják, amelyekkel kapcsolatban egyértelműen megállapítható, hogy a chat jellegzetességeit hordozzák. Végül a kutató a digilektus szépirodalmi megjelenéseit is gyűjtötte, ebbe a kategóriába tartoznak például Varró Dani SMS-versei vagy Daniel Glattauertől a Gyógyír az Északi szélre emailekben megírt regénye - kérdés mikortól lesz szokványos ez a tartalom, mikortól lesz fölösleges külön dokumentálni az eseteket.

Leggyorsabban a szókincs változik a digilektusból, amely a szakdolgozó nyelvész hallgatóknak is kedvelt témája. Egyik típusa a neologizmus, mikor korábban nem létező szóalkotások jelennek meg, ilyen például az applikáció vagy gamer nyelvből ismert "hentel" és "kempel". Külön vizsgálat tárgya az emotikonok, azaz a digitális világ új írásjelei, amelyek egyértelműsíteni tudják az üzenetet - annak is jelentése van, ha a felhasználó alkalmazza őket és akkor is, ha nem. Jelentheti hogy valaki nem gyakorlott a digilektusban, de azt is hogy haragban van a másikkal. A digitális nyelvhasználat sokszor a szövegműfajoktól függ, mivel például emailben nem kötött a terjedelem, de az SMS vagy a Twitter miatt sajátos rövidítések jöttek létre. A könyvbemutatón a beszélgetők röviden a Twitter hazai népszerűtlenségére is kitértek, amelynek az elmélet szerint az oka, hogy a Facebookkal együtt ért Magyarországra 2009 körül, és utóbbit kezdték többen használni, mivel ez hasonlított inkább az iwiwhez - ez azonban csak hipotetikus, vizsgálható terület.

Összességében viszont a digilektus nem generációs kérdés, és nem az életkora miatt zárulhat ki valaki a kommunikációból, hanem attól függően, hogy egy adott szolgáltatást használ-e. Mint ahogy a közönségben felvetődött: "Azt se értenénk, ha egy festő eszközöket rendel magának. Akkor a digilektus miért más?" A kutató válasza szerint az a különbség, hogy nem mindenki tud festeni, viszont a digitális eszközöket bárki használhatja.

Kubernetes képzéseinket már közel 300 szakember végezte el. A nagy sikerre való tekintettel a tanfolyamot aktualizált tananyaggal június 18-án újra elindítjuk! A 8 alkalmas, élő képzés képzés órái utólag is visszanézhetők, és munkaidő végén kezdődnek.

a címlapról

repairwashing

6

Keserű véget ért a Samsung-iFixit frigy

2024. május 24. 11:58

A független javítócég szerint a koreaiak rendkívül megnehezítették a könnyű javítást lehetővé tevő együttműködést.