Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Július 19-én SYSADMINDAY: egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket!

Gyártói licencfeltételek: mire érdemes jobban figyelni?

HWSW, 2017. február 14. 11:55
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Laikusok számára meglepő korlátozásokat tartalmazhatna a szoftverlicencek feltételei, néhányat pedig a szerzői jogi szabályozás "alapértelmezésben" hoz. Lássuk, melyek a legfontosabb buktatók ezen a területen!

hirdetés

A vállalkozások a kereskedelmi ügyletek esetében általában figyelmet szentelnek a szerződéseiknek, szoftverek beszerzésekor azonban ez az alapos vizsgálat sokszor elmarad annak ellenére, hogy egy „dobozos” szoftverlicenc-szerződés is jelentős jogi és üzleti kockázatokat jelenthet a cégnek. Gyártói szoftver vásárlása esetén is szükséges a licencfeltételek alapos és előzetes áttanulmányozása a későbbi problémák elkerülése érdekében, és hogy a vállalkozás ténylegesen olyan szoftver jogokat kapjon, amely megfelel az igényeinek.

Általánosságban elmondható, hogy a szoftverlicenc értékesítői nem túl segítőkészek a megfelelő licencfeltételek összeállításában, amely könnyen oda vezethet, hogy a cég megvásárol olyan jogokat, amikre nincs valójában szüksége, viszont nem szerez meg olyanokat, amelyek a mindennapi működéséhez kellenek. Ebből eredően a szoftvert vásárló vállalkozásnak kell szemfülesnek lennie a szerződéses feltételek áttekintésekor.

Fontos a szoftver pontos meghatározása

Gyakori hiba a szoftverlicencek esetében, hogy a vállalkozás nem ellenőrzi, hogy a teljes szoftverre, a szoftver meghatározott verziójára (például a magyar nyelvű verziójára), vagy csak meghatározott moduljára, funkcionalitására kap felhasználási jogot. Az is el szokta kerülni figyelmet, hogy esetleg csak az alapszoftverre vonatkozik a licenc, a bővítmények, extra modulok azonban külön engedély- és díjkötelesek, ilyen esetekben pedig gyakran anyagilag is rosszabbul járhat a cég, hiszen csomagban olcsóbb lehet megvásárolni a szoftvert, mint az egyes modulokat, funkciókat külön-külön. Kellemetlen meglepetés érheti a vásárlót akkor is, ha például egy fejlesztési projekt közepén derül ki, hogy valamely modulhoz, funkcióhoz nincsen hozzáférés, amely a projekt csúszásához is vezethet és előre nem tervezett többletköltséget is okozhat.

Fontos ellenőrizni, hogy a licenc kiterjed-e a szoftver továbbfejlesztett részeire (upgrade), későbbi verzióira, frissítéseire (update), illetve esetleg korábbi változataira, mert lehetséges, hogy a vállalkozás csak a szoftver mindig aktuális legfrissebb verzióját jogosult használni, a régi verziókat viszont nem, amely pedig a szoftver javítása esetén lehet fontos. Több olyan szoftverjogi vita is volt a közelmúltban magyar bíróságok előtt, amely a szoftver frissítéseivel, továbbfejlesztett verzióival kapcsolatosan zajlott. A szerződésben a felek nem figyeltek arra, hogy a licencfeltételeket az update és upgrade keretében létrehozott szoftver verziókra, elemekre is kiterjesszék, és a szoftver felhasználója több évnyi szoftverhasználat után szembesült azzal, hogy hiába fizetett szoftverkövetési díjat, a jogot mégsem szerezte meg ezekre az új verziókra, mert a szerződésben elmulasztották az erről való rendelkezést. Ezekben az esetekben, ahol semmilyen említés nem volt a szerződésekben az update-ről és az upgrade-ről, a bíróság is csak a szoftverhasználó hátrányára tudott dönteni, és azt tudta megállapítani, hogy nem volt érvényes felhasználási engedély erre vonatkozóan a szerződésben.

Szoftverfejlesztési projektekben az is kérdés lehet, hogy a felhasználó hozzáférhet-e a szoftver forráskódjához, illetve dokumentációjához, és ha igen, milyen feltételekkel (például forráskód letéti szerződés keretében). Fontos, hogy amennyiben a szerződés nem tartalmaz a dokumentációra vagy forráskódra utaló kitételt, a szoftverlicenc értékesítőjét jogszabály nem kötelezi annak átadására, így azt követelni sem lehet tőle.

A legtöbb jogvitát a szoftver használatára jogosultak köre generálja

A szoftverlicencek legtöbb jogvitához vezető kikötése az, hogy kik jogosultak a szoftvert használni. Többféle korlátozás lehetséges: (i) egyidejű felhasználók maximális száma alapján; (ii) csak név szerint megjelölt felhasználókra vonatkozik; (iii) meghatározott számú számítógépre (munkaállomásra, vagy processzor számra) telepíthető; (iv) a licenc vonatkozhat az egy meghatározott helyen lévő valamennyi felhasználóra (például egy meghatározott telephelyen dolgozó összes felhasználóra), vagy (v) kizárhatja a nem munkaviszonyban álló személyzetet, az alvállalkozókat, a megbízási jogviszonyban bedolgozókat.

Cégcsoport esetében különösen gondosan kell meggyőződni arról, hogy a licenc magában foglalja-e a cégcsoport más tagjai által történő használatot, nemzetközi környezetben pedig, hogy más országban lévő anyavállalat/leányvállalat is használhatja-e a szoftvert. Gyakori hiba főleg cégcsoportba tartozó vállalatoknál, hogy a szoftvert megvásároló telephely nem figyel erre a kikötésre, és úgy adja át másik telephelynek, kapcsolt vállalkozásnak a szoftvert használatra, hogy azt a licencfeltételek nem engedik, vagy költségoptimalizálás miatt nem az a csoporttag vásárolja meg a szoftverlicencet, ahol végül a szoftver felhasználásra fog kerülni.

A szoftver továbbá csak akkor adható át harmadik személynek, ha ez kifejezetten engedélyezik a licencfeltételek. Ha nincs erre vonatkozó kikötés, akkor úgy kell tekinteni, hogy a szoftver nem adható át további felhasználásra másnak, nem adható bérbe, nem engedélyezhető tovább. Allicenciába adás esetén érdemes tudni, hogy a szoftver jogosulttal (a licenc értékesítőjével) szemben az allicenciába adó fél felel azért, hogy az allicencvevő hogyan használja a szoftvert. Ezzel a kötelezettséggel kevesen vannak tisztában és a feladatot szinte biztosan nem akarják a szervezetek magukra vállalni.

A felhasználókra vonatkozó korlátozások megszegése, limitált felhasználószámok túllépése, vagy a továbbengedélyezési tilalom megszegése pedig szerzői jogsértésnek minősül, amely kártérítést, szoftverhasználattól való eltiltást, kedvezmények elvesztését vonhatja maga után, az ilyen jellegű perek a leggyakoribbak a szoftverjogi ügyek között.

Célhoz kötött használat

Mindig problémát jelen a licencfeltételekben az olyan kikötés, hogy a szoftver "csak a felhasználó belső üzleti céljaira" vagy "nem kereskedelmi célra" használható. Ilyen jellegű szabály esetén a vállalkozás által a szoftver felhasználásával előállított terméket, nyújtott szolgáltatást nem lehet jogszerűen harmadik személynek értékesíteni, és a cél szerinti használat általában kizárja, hogy például kapcsolt vállalkozás javára használják a szoftvert. Jobb elkerülni az ilyen gumiszabályt jelentő célhoz kötött felhasználási jogot a későbbi viták megelőzése érdekében.

Sok gyártói szoftverlicenc területi alapon is korlátozza a használatot. Nemzetközi vállalkozói környezetben kifejezetten fontos feltétel a területi korlátozás, mindig meg kell győződni arról, hogy valamennyi kívánt területre, országra, és ahhoz tartozó nyelvi verzióra kiterjed-e a licenc. Ha a felhasználási engedély nem tartalmaz területi korlátozást, a magyar szabályozás alapján úgy kell tekinteni, hogy az csak Magyarország területére érvényes, ezt írja elő a szerző számára kedvezőbb értelmezés jogszabályi követelménye.

Testreszabási, átdolgozási jog általában nem jár

A szoftver licenc szerződések lényeges pontja, hogy mire használható a szoftver. A skála az egyszerű futtatási, képernyőn megjelenítési jogtól a többszörözési jogon át egészen a teljes átdolgozást, továbbfejlesztést lehetővé tevő licencjogig terjedhet, természetesen ehhez igazodó licencdíjakkal is. Ha a cég csak futtatni szeretné a szoftvert, nem szükséges hozzá átdolgozási jog, ha viszont szoftverfejlesztés részeként szeretné használni egy saját szoftvertermékben, akkor mindenképpen szükséges a módosítási, továbbfejlesztési jog megszerzése. A magyar jogszabályok alapján a felhasználónak a szoftver rendeltetésszerű működése körében joga van a hibákat kijavítani, az EULA azonban ezt a jogot általában kizárja. Legalább egy példány biztonsági másolat készítését viszont még szerződésben sem lehet kizárni, erre minden esetben joga van a felhasználónak. A magyar bíróságok előtt sok szoftvervita van átdolgozási, módosítási joggal kapcsolatban hiányos szerződési kikötések miatt, amelyek következménye magas kártérítés és az addig megvásároltnak hitt átdolgozási jog elvesztése lehet.

A szerző dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda IT jogra szakosodott partnere, a Szerzői Jogi Szakértő Testület tagja.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
A IT-üzemeltetők világnapján egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket az Ankertbe.