Három e-kereskedelmi szektornak megy neki az EU
Az e-kereskedelmet is elérte az Európai Bizottság vizsgálatának sorozata. Azzal vádol több nagy céget a videojátékos, a konzumer elektronikai és a szállásfoglalási piacon, hogy országonként más-más árat ajánlanak a vásárlóknak, vagy bizonyos EU tagállamokat ki is zárnak a vásárlásból.
Három antitröszt vizsgálatot indít el egyszerre az Európai Bizottság olyan videojátékkal, elektronikai eszközökkel és hotelfoglalással is foglalkozó turisztikai cégek ellen, amelyek a feltételezés szerint versenyellenes kereskedelmi gyakorlatot folytattak - az ügyben érintett például a Steam mögött álló Valve, öt videojátékkiadó, továbbá az Asus, a Philips, a Pioneer, valamint a Denon és Marantz. A vizsgált cégek földrajzi hely szerint tettek különbséget az áraik megállapításakor vagy éppen kizártak országokat bizonyos ajánlatokból. Ha ez bebizonyosodik, az azt jelenti, hogy megsértették az Európai Unió szabályait, mivel korlátozták a digitális tartalmak egységes piacát.
"Az e-kereskedelemnek bővebb termék- és szolgáltatáskínálatot kellene nyújtani a fogyasztók számára, és lehetőséget adni a határokon átívelő vásárlásra. A ma indított három vizsgálat azokra a gyakorlatokra fókuszál, ahol gyanúnk szerint a cégek megtagadták ezeket az előnyöket a fogyasztóinktól. Az ügyek a konzumer elektronikai, a videojáték és a szállodai szektorra vonatkoznak. Kifejezetten azt vizsgáljuk, a cégek közül melyek sértették meg az EU versenyjogi szabályait a tisztességtelenül korlátozott kiskereskedelmi árakkal vagy azzal, hogy kizártak vásárlókat bizonyos ajánlataikból, csak a nemzetiségük vagy a tartózkodási helyük miatt." - nyilatkozta Margrethe Vestager versenyjogi biztos.
Az e-kereskedelmi ágazat vizsgálatai 2015-ben kezdődtek a digitális tartalmak egységes piaci stratégiájának (Digital Single Market Strategy) keretében, és tavaly jelentek meg az első eredményei. A Bizottság ekkor összesen 1800 vállalkozástól gyűjtött be adatokat és 8000 forgalmazási szerződést elemzett. Megállapította, hogy egyrészt a szerződéses értékesítési korlátozások nehezítik a határokon átnyúló vagy online vásárlást, mivel a fogyasztók nem juthatnak nagyobb választékhoz és alacsonyabb árakhoz - mint feltételezhetően a mostani három esetben. Másrészt a beszállítók és forgalmazók közötti területi alapú tartalomkorlátozás (geo-blocking) akadályozza a versenyt és sérti az uniós antitröszt szabályokat. A Bizottság azt vizsgálja jelenleg, hogy ezek a problémák ténylegesen felmerültek-e, és nehezítették-e az európai fogyasztóknak az online vásárlást.
Országokat diszkrimináló szolgáltatások?
Legmeglepőbb talán a videojátékok vizsgálata a célkeresztbe került három témakörből. A Bizottság ebben az esetben a kétoldalú megállapodásokat vizsgálja a Steam játékplatform mögött álló Valve, továbbá öt PC videojátékkiadó, a Bandai Namco, a Capcom, a Focus Home, a Koch Media és a ZeniMax között. Ez esetben a Bizottság a területi alapú tartalomkorlátozásra keres bizonyítékot, amellyel a cégek megakadályozták lakóhelyük alapján a vásárlókat abban, hogy a digitális tartalmakhoz, azaz a játékokhoz hozzáférjenek.
Bizonyos játékok megvásárlása után a Steamen keresztül meg kell adni a felhasználóknak egy aktiválókulcsot ahhoz, hogy a játék elinduljon - előfordul ez többféle sport-, szimulációs- és akciójátéknál. A hivatalos magyarázat szerint a kód azt ellenőrzi, hogy a játék nem kalózmásolat, de a Bizottság szerint az aktiváló kulcs tudja korlátozni a felhasználók körét EU tagállamok között. A párhuzamos kereskedelem ugyanis tiltott tevékenység, amely egyik országban nagyobb kedvezményt biztosít mint a másikban. Minden megállapodás külön ügyiratszám alatt fut majd, tehát a Bizottság külön-külön figyelembe veszi az említett cégek szerepét egy esetleges bírság megállapításához.
Az elektronikai eszközök gyártói közül az Asus, a Philips, a Pioneer és a főleg hangtechnikával foglalkozó Denon és Marantz szerepét fogja vizsgálni abban a Bizottság, megtiltották-e a vállalatok a kiskereskedők számára, hogy saját árakat szabjanak meg a népszerű termékekhez, például a háztartási eszközökhöz, notebookokhoz és zenelejátszókhoz. Súlyosbítja a helyzetet, ha az árazó szoftverek eleve úgy voltak beállítva, hogy a termékek ára automatikusan alkalmazkodjon a nagyobb versenytársakhoz.
A harmadik terület a legnagyobb európai utazásszervezők (Kuoni, REWE, Thomas Cook, TUI) és a hotelek (Meliá lánc) közti megállapodásokra fog rátekinteni abból a szempontból, hogy alkalmaztak-e területi alapú tartalomkorlátozást, vagyis eltérő árakat ajánlottak-e szoftvereik a különböző országok lakói számára, vagy éppen meg sem jelenítették a teljes elérhető szobalistát bizonyos vásárlók tartózkodásától függően. A problémakör másik része, hogy az utazásszervező irodákon keresztül feltehetően eltérő árakon lehet szobát foglalni, de az irodák csak bizonyos EU tagállamokban jelennek meg, nem pedig mindenhol. A Bizottság emellett leszögezi, hogy a hotelek innovatív fejlesztéseivel és innovatív árazásával nincs problémája, ami a hotelszobák kiadását segíti, viszont nem korlátozza az árazást országok szerint.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A felsorolt három vizsgálat, illetve inkább vizsgálategyüttes feltehetően csak előrejelzi, hogy milyen további lépésekre lehet majd számítani a Bizottság részéről az egységes e-kereskedelmi piac megteremtése érdekében. Ahogy a közlemény is megjegyzi, ezek a versenyellenes gyakorlatok egész Európa-szerte elterjedtek, úgyhogy a vizsgálatok sora valószínűleg tovább fog folytatódni, erről az EU versenyügyi oldalán lehet folyamatosan tájékozódni.