Szerző: Asztalos Olivér

2017. január 23. 17:04:00

30 milliárd dollárból épül a kínai nagy memóriagyár

Óriási összegből épül a kínai nagy memóriagyár. A DRAM és NAND chipek termelésére specializálódott üzemben már jövőre beindulhat a termelés, ami a teljes piacra érezhető hatással lehet.

HIRDETÉS

Már jövőre megnyílhat a Tsinghua Unigroup 30 milliárd dollárból épülő memóriagyára. A kínai kormány erős hátszelével rendelkező magántőke-befektetési alap bő egy éve hintette el, hogy a közeljövőben 47 milliárd dollárt fektet chipgyártásba, ami részben a már 2018-ban termelésbe álló üzemben manifesztálódhat. A kínaiak szinte bármi áron igyekeznek saját kézbe venni a DRAM és NAND ellátásukat, és ezzel függetlenedni az amerikai-japán-koreai dominanciától, valamint az éves szinten sok milliárdos importtól.

A memóriákra specializálódó félvezetőüzemet a Kelet-Kínában található Nanking városának külterületén építik meg, a beruházás első fázisa 10 milliárd dollárba kerül, amiből havi 100 000 szilíciumostya megmunkálására futja majd, ezt a kapacitást pedig DRAM és NAND lapkák előállításával aknázná ki a Tsinghua. E mellé egy komplett tudományos és technológiai parkot is felhúz a Tsinghua, a további, 3,5 milliárd dolláros befektetéssel nemzetközi iskolákat, kereskedelmi létesítményeket, illetve lakóházakat építenek, ahova a gyárban dolgozók költözhetnek be.

Ezzel párhuzamosan a Tsinghua egy másik kínai üzemben is érdekelt. Az YMTC (Yangtze River Storage Technology) 24 milliárd dollár értékben épít az ugyancsak Kelet-Kínában található Vuhanban egy 3D NAND-ok előállításásra specializálódó gyárat, ahol optimális esetben 2018 végén kezdődhet a termelés, ami 2020-ra havi 300 000 ostyás kapacitásban csúcsosodhat ki. A Tsinghua Unigroup 51,04 százalékos, többségi tulajdonnal rendelkezik az YMTC-ben amit tavaly júliusában szerzett, miután sem a Micronban, sem pedig a Western Digitalban nem sikerült részesedést vásárolnia.

Az XMC néven indult YMTC-t Kína legfejlettebb technológiával rendelkező félvezetővállalatának, az SMIC-nek egy korábbi vezetője, Simon Young kormányozza. A szakember korábbi munkahelyén jó viszonyt épített ki a Spansionnal, amely cég nem volatilis memóriák (NAND, NOR) tervezésére szakosodott, a dizájnokat pedig részben az SMIC gyártotta le. Ennek fényében esélyes, hogy YMTC az Spansion technológiáját licencelve kezdi meg a termelést, az EE Times által megkérdezett források viszont ez ügyben szkeptikusak, működőképes Spansion 3D NAND dizájnt ugyanis még senki nem látott. Amennyiben ez el is készülne 2018 végére, úgy technológia jó eséllyel a közelébe nem lenne a Samsung, Intel-Micron, Toshiba/WDC, illetve SK Hynix által kínált megoldásoknak, amely cégek addigra már a 100 réteges vertikális sűrűséget is átléphetik majd.

Ennek tükrében az EE Times az sem zárja ki, hogy végül a Samsung valamelyik konkurense licencelhet fejlett NAND technológiát az YMTC-nek. Az Intel-Micron és a WDC szerepvállalása egyelőre kevésbé valószínű, az amerikai kormány (eddig) minden igyekezetével próbált keresztbe tenni az értékes szellemi tulajdon áruba bocsátásának. A japán Toshiba és a dél-koreai SK Hynix esélyesebb, míg előbbi vállalat épp vevőt keres NAND-os részlegének egy szeletére, addig utóbbi vállalatnak kapóra jöhetne a kínai együttműködés, amivel keresztbe tehetne a hazai rivális Samsungnak, aki évek óta ellentmondást nem tűrő dominanciát mutat a NAND (és DRAM) piacon.

A Tsinghua számára létfontosságú a megfelelő technológia megszerzése, ami az üzemeknél és a gyártósoroknál sokkal nagyobb értéket képvisel. A kínaiaknak gyakorlatilag esélyük sincs nulláról kifejleszteni versenyképes DRAM ás NAND dizájnokat, rövidtávon csak licenceléssel rúghat labdába a Tsinghua.

Aggódhat az ipar?

Amennyiben Kínai végül sikerrel veszi az akadályokat, és versenyképes termékekkel robban be a DRAM és NAND piacra, az alapjaiban forgathatja fel a viszonyokat, a túltermelés, és az ezzel együtt járó árzuhanás borítékolható lesz. Penny Pritzker, az Egyesült Államok korábbi kereskedelmi minisztere már hangot is adott ezzel kapcsolatos aggodalmának. Pritzker tavaly megfogalmazott véleménye szerint a múltban látottak alapján pontosan sejteni lehet, hogy világviszonylatban milyen következményei lehetnek egy a kínai kormány hátszelével rendelkező, ilyen formában pedig kvázi állami beavatkozásnak. A hosszútávú mesterséges árcsökkenés miatt munkahelyek szűnhetnek meg, ezzel párhuzamosan pedig a fejlesztésekre szánt összeg is csökkenhet, ami alááshatja az innovációt.

Az aggodalom bár nem alaptalan, Kína elsősorban saját ellátását, ezzel együtt pedig a jelenlegi nagy volumenű importját és nemzetközi kitettségét szeretné jelentősen csökkenteni. A kínai elektronikai ipar ugyanis nagyban függ az (elsősorban amerikai) chipek behozatalától, amelyek ráadásul a kész termék profittartalmának túlnyomó részét el is viszik. Jellemző, hogy Kína több elektronikai felszerelést (elsősorban részegységeket, komponenseket) importál, mint kőolajat, ezek az ország behozatalának 21 százalékát tette ki három évvel ezelőtt.

A szóban forgó DRAM és NAND lapkákat illetően az IC Insights szolgáltat pontosabb információt. Ez alapján 2015-ben 17,8 milliárd dollár értékben vásárolt DRAM-ot a kínai ipar, ami a teljes chipimport 17 százalékát tette ki. A NAND-ok ennek csak nagyjából felét érte el, a 8,8 milliárdos költés 8 százalékot jelentett két éve.

a címlapról