Szerző: Habók Lilla

2017. június 6. 09:30

"Nem egy vállalat innovál, hanem egy közösség"

Külföldön már régóta működnek azok a portálok, amelyek a technológiai startupokat összekötik. Budapesten még csak most indul, de ez a kézműveseket és designereket is "felviszi a térképre" az innovációval foglalkozó kis- és nagyvállalatok mellett.

Elindult a Budapest Makers oldal, amely a "hazai innovációs ökoszisztéma" képviselői számára szeretne kiindulóponttá válni, legyenek akár startupok, designerek vagy nagyvállalatok - az összetett hátteret az alapítók is tükrözik, a kezdeményezés része az IBM Magyarország, a Design Terminal és az E-Group. Az új platformot a Brain Bar Budapest keretei közt mutatták be a cégek képviselői, majd pedig a HWSW kérdéseire is válaszoltak. Elmondásuk szerint külföldön már régóta népszerűek ezek a cégeket összekötő közösségépítő oldalak, például Londonban és Amszterdamban is működik hasonló, de a régiónkba általában később kezdenek beszivárogni a kezdeményezések - ilyen például a Fintech Piactér is, amely viszont csak a fintech startupokra fókuszál. Az ötletet ezúttal Kuthy Antal, az E-Group vezérigazgatója hozta, aki hosszabb ideig élt Hong-Kongban, és megtapasztalta egy ilyen platform előnyeit és nehézségeit.

A Budapest Makers lényege az lenne, hogy a startupok befektetőket találhassanak maguknak, a designerek startupokat és befektetőket, a nagyvállalatok pedig új munkaerőt. Az újdonságát pedig az jelenti, hogy a külföldi példákkal ellentétben Magyarországon a designereket is bevonnák a közösségbe a technológiai és egyéb startupok mellett. A portálnak ezt a lábát a Design Terminal adja, amely egy ideje már működteti a "Mi készül a városban?" oldalt, de a tapasztalat szerint az idősebb, internetet kevésbé használó kézművesek, például ötvösök és szabóságok nem kezdték el ezt használni. Tornyánszki Éva, a Design Terminal kutatásért és oktatásért felelős vezetője szerint egy ilyen startupokkal közös csoportban a fiatal designerek felveszik majd a kapcsolatot az idősebbekkel, és a tapasztaltabb művészeknek is az a célja, hogy a tudásukat továbbadják - és bár a technológiához nem értenek, de a megkeresésre nyitottak lesznek.

"Elég diverz a budapesti életstílus, nagy technológiai hagyományokkal. Az itteni értékeket nem kellene transzferálnunk Amerikába!" - mutatott rá Kuthy. Szerinte a fő problémát az jelenti, hogy eddig nem jöttek létre ilyen közösségek, amelyek segítenék egymást, és ezért az elemzés kultúrája alakult ki a csinálás vagyis makerség helyett. "Létrehozni a magyarok inkább külföldön szoktak, most már Budapesten is kellene." - tette hozzá. Az E-Group ügyvezetőjének kulcsszava a skálázhatóság, amellyel szerinte egy ilyen közösségen keresztül lehet növekedni, és ebben pedig a nagyvállalatok segítenek, úgy mint az IBM. Szerinte nincs értelme a tengerentúli cégekhez fordulni, mivel ők csak a saját skálázásukban gondolkodnak.

Murphy és a biztonságos programozás: néhány tanulságos történet (x)

Klasszikus security fail mesék kíváncsi fejlesztőknek.

Murphy és a biztonságos programozás: néhány tanulságos történet (x) Klasszikus security fail mesék kíváncsi fejlesztőknek.

Más nagyobb cégek bevonását is tervezik a Budapest Makers alapítói, akiknek szüksége van a startupoktól meríthető inspirációra és a tehetségek megtalálására, mivel "túl nagyok ahhoz, hogy tudják merre kell fordulni" - ez lehet az ő motivációjuk a csatlakozásra. A nagyvállalat pedig a piacismeret segítségével tudja hitelesíteni, validálni a startupok ötleteit, de akár jogilag rendezett környezetet, minőségbiztosítást és hitelképességet is tud nyújtani - foglalta össze Pongrácz Ferenc, az IBM Magyarország üzletfejlesztésért felelős régiós vezetője. Hozzátette, hogy a vállalatnak jelenleg is sok olyan programja van, ami támogatást nyújt, mint például nemzetközi hálózatot, bemutató termet, szoftvereket és termékeket, felhőalapú szolgáltatások akár kereskedelmi célra is. "Minden évben az IBM jelenti be a legtöbb szabadalmat, de a mai világban nem úgy működik, hogy egy cég csinál innovációt, hanem egy közösség, például Budapest is egy közösség, most őket akarjuk megszólítani." - mondta a régiós vezető.

Egyelőre az oldal a "tudásbázis, iránytű, klub, hirdetőfal" kifejezésekkel foglalható össze, de nem a piactér szerepét tölti be. Legfőbb eleme a térkép, ahová az alapítók szeretnék, ha minél több kisebb és nagyobb cég feltöltené magát, és kirajzolódna, hogy Budapest milyen kézműves, innovatív, tech cégek gyűjtőhelye - ha már van mire alapozni, akkor indulhat majd a továbbfejlesztés a közösségi funkciókkal, például állásportállal. A platform másik lényeges eleme a tudástár, ahol az induló startupok informálódhatnak hogyan kell céget alapítani, befektetőt vagy mentort találni - az alapítók szerint ez egyelőre csak iparáganként van meg az országban, viszont ez az oldal mindenkinek szólna. Ezenkívül a menüpontok közt eseményajánló is található, később pedig a Budapest Makers maga is szeretne saját workshopokat indítani, amelyen például piacképes AI elképzeléseket raknak össze, de tematikát bárki ajánlhat majd.

Hosszútávú cél, hogy a platform önfenntartó "társadalmi vállalkozássá" váljon, mivel az alapítók csak a piac által értékesnek tartott eredményekben hisznek - ezért is indul angol nyelven, hogy rögtön a nemzetközi piac felé is nyisson. Viszont nem titkolt cél a pénzkeresés sem, vagyis hogy a közösség kis- és nagyvállalati tagjai is jól járjanak. Egyelőre a befolyó támogatásokat az oldalba szeretnék visszaforgatni, de a távlati cél hogy "gazdaságilag prosperáló, egymást segítő közösség legyen" régiós szinten. Ehhez viszont először a startupok, kézművesek és más vállalkozások regisztrációjára lesz szükség.

4 alkalmas, 12 órás biztonságos szoftverfejlesztés alapjai és Scrum otthonról képzésekkel köszönünk el 2020-tól.

a címlapról