Szerző: Gálffy Csaba

2016. december 19. 09:30

Nem jött be a saját felhő a Ciscónak

Az infrastruktúraszolgáltatás nehéz - látta be több más szereplő után a Cisco is. A cég az Intercloud kezdeményezés publikus felhőjét március 31-gyel lekapcsolja.

Bezárja március 31-gyel saját nyilvános felhőjét a Cisco - derült ki a múlt hét elején egy kiszivárgott felsővezetői levélből, ennek tartalmát pedig azóta a cég hivatalosan is megerősítette. "A felhős piac jelentősen átalakult az elmúlt két évben, és a vásárlóink azt kérik a Ciscótól, hogy segítsen kialakítani felhős stratégiájukat, amely elősegíti majd a digitális transzformációjukat" - mondja a cég Computer Weekly-nek eljuttatott közleménye.

A Cisco 2014-ben jutott el oda, hogy bejelentette felhős kezdeményezését - márciusban még csak annyit tudott mondani, hogy indul felhős megoldás, az év szeptemberére pedig az Intercloud koncepciója is megszületett. Ez nagy vonalakban egy, saját publikus felhőt és a vállalatok saját on-premise rendszereit ötvöző hibrid megoldás volt, OpenStack alapokon. A cég akkor igyekezett erőt demonstrálni és bejelentette, hogy a következő két évben (tehát mostanáig) 1 milliárd dollárt szán a saját adatközpontok hálózatának kiépítésére.

A cég már korábban bejelentette, hogy az Intercloud koncepció másik eleme, az Intercloud Fabric értékesítése 2017 áprilisában megszűnik, igaz, a szoftverplatform 2020-ig támogatott marad. Helyette a cég inkább az ACI és a CloudCenter felé tereli a klienseket, ez szintén hibrid felhős megoldás, azonban virtuális gépek és -hálózatok helyett alkalmazásközpontú logikát valósít meg, így nem is váltja ki azt közvetlenül.

Hídnak lenni - ott az érték a Cisco szerint.

Az információk szerint az Intercloud-előfizető cégek nem maradnak hoppon, számítási feladataikat a határidő előtt más platformokra migrálja át a Cisco, így elvben zökkenőmentes lesz az átállás.

Publikus felhő: nem könnyű házi feladat

Egyelőre nagyon kevés szereplő tudta megvetni a lábát a globális publikus felhős piacon. Az Amazon-Google-Microsoft hármas mellett az IBM és az Oracle számít komolyan vehető szereplőnek, míg a HPE (és immár a Cisco) teljesen feladta ilyen irányú törekvéseit. A legfőbb problémát az jelenti, hogy a terület elképesztően tőkeigényes, világszerte adatközpontok tucatjait kell felépíteni és működtetni - miközben árban mélyen a vezető szereplők alá kellene menni.

Elindult a heti kraftie hírlevél!

Rapid IT karrier tippek és trendek szerdánként az inboxodban.

Elindult a heti kraftie hírlevél! Rapid IT karrier tippek és trendek szerdánként az inboxodban.

Ráadásul ez az üzlet önmagában nem is túl jövedelmező. Az Oracle például az IaaS kapcsán hosszabb távon 20 százalékos üzemi eredményhányaddal számol, a nagy profitot pedig a (lazán kapcsolódó) SaaS és PaaS oldalon akasztja le, amelyet az infrastruktúra csak kiegészít. A Microsoft esetében más logika érvényesül, a cég felismerte, hogy a következő generációs platformokat már a felhős infrastruktúra jelenti, így ha továbbra is platformszállító akar maradni, akkor kőkeményen bele kell állnia a versenybe - ezt is teszi az Azure segítségével.

A Cisco azonban az elmúlt években sem talált ütős érvet a saját IaaS mellett. A cég a hálózati eszközök mellett ma már egyre inkább a teljes vállalati infrastruktúrát (és alkalmazásokat) működtető-vezérlő szoftverek irányába fordul, ez pedig platform agnosztikus, vagyis ugyanúgy képes működni más szolgáltatók privát és publikus felhőivel is. A "nyers vassal" ellentétben pedig itt jóval kisebb a versengés, a már említett Microsoft mellett viszonylag kevesen célozzák ezt a piacot.

Mik azok a sötét mintázatok, vagy ahogy az angol nevezi őket, dark patternek? Miért találkozunk egyre többször velük és mit tehetünk, hogy ne kerüljünk a csapdájukba?

a címlapról