Gyümölcsözőre fordult a nagy Microsoft-váltás
Az évekkel ezelőtt megkezdett nagy Microsoft stratégiaváltás lassan gyümölcsözőre fordul, a kezdeti jelek után immár ütős bejelentésekkel igazolja a cég, hogy egészen másképp gondol saját magára a globális IT-piacon, mint a Ballmer-éra csúcsán. Lássuk a bejelentéseket és jelentésüket.
Kezdjük rögtön a legnagyobb hullámot kavaró bejelentéssel: a Microsoft csatlakozik a Linux Foundationhöz, rögtön platina szintű tagként. Ha más nem, ez biztosan jól jelzi, hogy a Microsoft teljesen újraértékelte saját szerepét és céljait a globális informatikai ökoszisztémában, a szabad szoftveres operációs rendszert pedig nem (vagy nem elsősorban) versenytársnak, hanem egy következő cél eléréséhez szükséges eszköznek tekinti.
Arra pedig viszonylag egyszerűen lehet következtetni, hogy ez a cél az Azure felhős platform megerősítése és versenyképesebbé tétele. A hagyományos platformok (operációs rendszerek), és az első generációs metaplatformok (virtualizációs megoldások) fölé húzott felhős rendszernek ugyanis a Linux nagyon fontos alapeleme, emiatt kritikus, hogy a Microsoft is befolyást tudjon szerezni annak fejlesztésében. A tagságot várhatóan a cég a kompatibilitás és interoperabilitás kiterjesztésére fogja majd használni (eddig is ez volt egyébként a cég Linux-stratégiája), vagyis olyan fejlesztésekkel támogatja a kernelt, amelyek lehetővé teszik, hogy a Linux Azure/Hyper-V környezetben is első osztályú állampolgár legyen.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Hasonlóan érdekes és fontos, hogy a Microsoft saját szabad szoftveres kezdeményezése is új támogatót kapott: a .NET Foundation tagjai közé belép a Google, és rögtön a projekt irányítását végző bizottságban is helyet kap. A közlemény szerint elsősorban a .NET szerveroldali része érdekes a Google számára, a Google Cloud Platform jobb támogatása lesz a kooperáció célja - szó sincs egyelőre arról, hogy például androidon a Java mellé más is érkezzen.
A .NET Foundation a Microsofttól független szervezet, amely a .NET-es szabad szoftveres projekteket kezeli - ide tartozik a .NET Core, a Roslyn fordítóplatform és számos más kezdeményezés is. Az alapítvány működése eddig meglepően transzparensnek és befogadónak bizonyult, szó sincs arról, hogy a cég házon belül fejlesztene és annak eredményét rendszeresen közzétenné (mint például az Apple Swift kezdeményezése), a fejlesztés "in the open" zajlik, vagyis kooperatív, közösségi projektként működik.
Említésre érdemes az is, hogy a Samsung (amely már korábban csatlakozott a .NET Foundationhöz), elhozza a .NET keretrendszert a Tizen platformra, így a jövőben lehet majd .NET-es alkalmazásokat tizenes eszközön is futtatni. Ez elsősorban a koreaiak okostévés platformját érinti, a telefonok és okosórák esetében a Tizen nem számottevő szereplő (bár a támogatás azokra is kiterjed). A Tizen-támogatás nem csak az eszközöket, hanem a fejlesztői toolingot is érinti, elérhető a Visual Studio Tools for Tizen, a Xamarin.Forms pedig szintén használható lesz. Az első .NET támogatással rendelkező eszközök 2017-ben kerülnek piacra.
Eszközt minden fejlesztő kezébe
A Windows 10-en futó Bash kapcsán a Microsoft már belebegtette: nagyon nagyon fontos célcsoportnak tartja a fejlesztőket, és úgy gondolja, hogy ezeken a szakembereken, az ő megnyerésükön múlik a cég jövőbeli sikere. A Bash-sel a Windowst tette értékesebb fejlesztői platformmá a Microsoft, a most tett új bejelentéssel viszont más operációs rendszereken is a fejlesztők után megy a cég.
Ismerős, de Mac-natív felülettel jön a VS for Mac
A meglepetés a Visual Studio for Mac, amely nevével ellentétben nem a maces Visual Studio. A szoftver a Xamarin Studio for Mac továbbfejlesztése, és azt váltja majd, ahogy stabil kiadást kap - a jelenleg elérhető verzió ugyanis csak a fejlesztői előzetes. Míg a Xamarin Studio elsősorban (a Xamarin fókuszának megfelelően) a mobilos fejlesztésre koncentrál, ezt a VS for Mac felhős fejlesztésekhez készített eszköztárral egészíti ki. A VS for Mac tehát egy teljes C# és .NET IDE lesz, Macet használó fejlesztők részére.
A Visual Studio nevet némileg indokolja, hogy a windowsos és maces kiadás is rendelkezik az IntelliSense funkcióval, alatta pedig a Roslyn fordítóplatform dolgozik, a projektek az MSBuild rendszerét használják és hasonló a debug eszköztár is. A kritikus elem a kompatibilitás, a windowsos és a maces IDE között oda-vissza hordozhatóak a fejlesztések, konverzióra nincs szükség - ígéri a cég. Ettől függetlenül a funkciókínálat nagyon távol áll, de a Microsoft ígérete szerint a következő kiadásokkal fokozatosan zár majd az olló, a VS for Mac pedig lassan tényleg olyan lesz, mint a Visual Studio maces kiadása.
A háttérben a Microsoft egy egészen más, felhős fejlesztői rendszert is épít pár éve, a Xamarin Test Cloud vagy a Hockey App már ismerős lehet. A puzzle darabjai pedig most állnak össze egy egységes egésszé - ez lesz a Visual Studio Mobile Center. Egy kicsit a Google-féle Firebase mintájára létrejött szolgáltatáscsomag a build folyamattól az automatizált tesztelésen (Test Cloud), disztribúción és a felhasználási adatok elemzésén (crash-jelentések, statisztikák, analitika) át minden fontosabb elemet tartalmaz. A Microsoft ígérete szerint a VSMC egyes szolgáltatásai magukban is bevethetőek, de integrált egészként is működnek.
A Mobile Center egyébként végre képes az iOS-es fejlesztés egyik nagy korlátját is ledönteni - az Apple licencfeltételei miatt ugyanis a build folyamatból nem hagyható ki egy Xcode-ot és macOS-t futtató Mac számítógép. Ezt a Mobile Center szolgáltatásként kínálja, tehát házon belül már csak ezért nem kell Macet tartani, az automatizált rendszer tetszőleges kódból vagy GitHub repóból képes appot faragni. A demóból is kiderült, hogy a Microsoft nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a VSMC egyszerűen használható, célszerű eszköz legyen, így minimális konfigurációt igényel és gyorsan üzembe állítható - így az "egységsugarú" fejlesztők is könnyen el tudnak jutni legalább a kipróbálásig.
Végül a Microsoft bejelentette azt is, hogy a Visual Studio legújabb készülő kiadása 2017-es néven rajtol majd és a fejlesztés már elérte a kiadásra jelölt (release candidate) státuszt. Szintén megérkezett a .NET Core 1.1 és számtalan további kisebb-nagyobb újdonság is.
Felhőben és adatbázisban
Szintén a Connect eseményen jelentette be a Microsoft, hogy immár nyílt előnézetben kipróbálható az SQL Server linuxos kiadása - az elmúlt hónapokban csak zárt körben tesztelte a cég az adatbázis-motort. A márciusban bejelentett újdonság akkor hatalmas meglepetést okozott - és feltevődött a kérdés, hogy pontosan kinek, mire készül ez a szoftver? A válasz azóta kristályosodni látszik, a Microsoft leginkább az Oracle-ügyfelekre lőne ezzel a kiadással, akik így "csak" adatbázis-kezelőt kényszerülnek váltani, a linuxos infrastruktúra maradhat a helyén.
Fejlesztőknek ennél sokkal izgalmasabb bejelentés az SQL Server termékstratégiájának gyökeres átalakítása. A Microsoft úgy döntött, hogy a különböző licenceket a fejlesztők szemszögéből egységesíti és az elérhető API-k listáját közös nevezőre hozza. Így a Standard Edition és az Enterprise Edition által támogatott API-k listája megegyezik, a sorba pedig az ingyenes Express és az élesben nem használható (szintén ingyenes) Developer) kiadás is illeszkedik.
A piacot képességek helyett elsősorban a "mérettel" szegmentálja a Microsoft, vagyis fejlesztői szemmel a platform töredezettsége megszűnik majd (üzleti szempontból lesznek különbségek a kiadások között, például bizonyos fejlett képességek csak a drágább modellekben érhetőek el). A lényeges különbség lesz, hogy a Standard Edition immár csak 24 magig és 128 gigabájt memóriáig tud nyújtózni, efölött már az Enteprise kiadásra lesz szükség. A "játszós" Express kiadás 4 magot, 1 gigabájt RAM-ot és 10 gigabájtos adatbázisokat tud kezelni.
Az Azure kínálatban is van előrelépés, megjelent több új, GPU-val megtámogatott virtuális gép, általánosan elérhető (GA) státuszba lépett az Azure Data Lake a nagy, strukturált és strukturálatlan adatbázisok kombinált elemzéséhez, valamint az Dockert is támogató Azure Container Service is.
Oda menni, ahol a fejlesztő van
A fenti lista önmagában is eléggé látványos, de nagyon biztató az is, hogy milyen irányba mutat. A Microsoft ugyanis a fejlesztői eszköztárat már nem a saját platformjait kiegészítő elemként tálalja - a fenti eszközökkel ugyanúgy lehet fejleszteni Androidra, iOS-re, Tizenre, "régi" Windowsra és UWP-re is, C#-ban, Swiftben, Javában, JavaScriptben/TypeScriptben is, a Microsoft-féle nyelvek, platformok, keretrendszerek nem élveznek különösebb kiemelt státuszt. Ez drámai váltás a korábbi stratégiához képest, amelyben a Visual Studio csomag egyértelműen a Windows-fejlesztők eszköztárát jelentette, és jól mutatja, hogy az új generációs platformokat a Microsoft igyekszik lekövetni és ernyője alá venni.