Szerző: Hlács Ferenc

2016. szeptember 7. 15:49

Közel másfél milliárd dollárt költ ipari 3D nyomtatásra a GE

Mindjárt két 3D nyomtatással foglalkozó céget is bekebelez a GE, a cég a német SLM Solutions Groupot és a svéd Arcam AB-t veszi meg, összesen 1,4 milliárd dollárért. Érik az "additív gyártás" nagyipari felhasználása.

Közel megduplázza az elmúlt hat évben 3D nyomtatásra fordított költését a General Electric, a cég ugyanis bejelentette, két, a területen dolgozó vállalatot is felvásárol, összesen mintegy 1,4 milliárd dollárért. A tekintélyes méretű akvizícióval a svéd Arcam AB, illetve a német SLM Solutions Group kerül a GE birtokába, amelyektől a vállalat azt reméli, nem csak házon belül tudja majd hasznosítani a 3D nyomtatásban szerzett kompetenciát, de idővel vezető beszállítóvá is válhat a területen.

Mindkét frissen megvett cég komoly névnek számít a fémalapú, additív 3D nyomtatásban. A svédországi Mölndal városához köthető Arcam AB találta fel a technológiában használt elektronsugaras olvasztási eljárást, továbbá maga is árul különböző, nyomtatási alapanyagként használható, speciális fémporokat. A vállalat a mölndali főhadiszállás mellett AP&C nevű kezdeményezésével Kanadában is jelen van (utóbbi az említett alapanyagporok gyártásával foglalkozik), sőt, kifejezetten orvosi célú termékeket készítő leányvállalata, a DiSanto Technology Connecticutban is megtalálható. A cég ügyfelei egyébként főleg az egészségügy, illetve a repülőgépgyártás területéről kerülnek ki, tavaly a 285 főt foglalkoztató vállalat 68 millió dolláros bevételt generált.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak

Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

A lübecki székhelyű, német SLM Solutions Group kötelékében 260-an dolgoznak, a cég elsősorban a technológiában használt lézerek gyártásával foglalkozik. Termékeivel a gyártó jellemzően az energiaipar, autógyártás, valamint az Arcam AB-hez hasonlóan az egészségügy és repülőgépgyártás terén dolgozó cégeket szolgálja ki. A vállalat 2015-ben 74 millió dolláros bevételről számolt be.

Az 1,4 milliárd dollár, amelyet a GE a két cégért kicsengetett, tisztességes összeg, annak fényében pedig különösen, hogy a vállalat 2010 óta összesen fektetett 1,5 milliárdot a különböző ipari 3D nyomtatásra építő gyártási technológiákba. Ezalatt a cég egészen komoly tapasztalatot szerzett a területen, mára 346 szabadalommal rendelkezik, csak a nyomtatáshoz használt fémporokra vonatkozóan, illetve összesen hat üzletágában vezette be a technológiát.

A bekebelezett cégek a tervek szerint változatlanul, eredeti székhelyükön folytatják majd a munkát, noha immár a vállalat repüléssel foglalkozó divíziója, a GE Aviation elnök-vezérigazgatója, David Joyce felügyelete alatt. Ugyancsak Joyce felel majd a frissen szerzett technológiák, illetve az additív gyártás elterjesztéséért a vállalaton belül. Az említett, fémalapú, additív 3D nyomtatás alapelve egyébként lényegében ugyanaz, mint a "mezei", egészen emberi áron hozzáférhető, műanyaggal dolgozó gépek esetében (egy ilyet tavaly nyáron mi is elvittünk egy körre), csak épp fémmel: a nyomtatófejből kipréselt, folyékony fémet az eszköz több rétegben fekteti egymásra, így kvázi szeletenként felépítve a terméket.

Noha a 3D nyomtatás leginkább a gyors prototípuskészítés kapcsán lehet ismerős, hiszen azzal a legtöbb esetben drágább és időigényesebb elkészíteni a különböző termékeket, mint a hagyományos sorozatgyártási módszerekkel (legalábbis nagy példányszámban), a nyomtatott alkatrészek potenciális előnyei miatt sokszor megéri a plusz ráfordítás. Az így készült termékek belső struktúrája lényegében tetszőlegesen alakítható, ezáltal könnyebb és erősebb alkatrészek készíthetők, amelyeknél utólagosan csak minimális megmunkálásra vagy hegesztésre van szükség. A két új cég képességeit a GE első körben nem meglepő módon a repülőgép-alkatrészek gyártásánál használja majd fel.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról