Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Felhőből visszaköltözéstől egészen egy banki malware evolúciójáig. Üzemeltetői és IT-biztonsági meetupokkal érkezünk!

Megint nekifut a netbook-koncepciónak az Intel

Asztalos Olivér, 2016. április 18. 14:50
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A kínai IDF-en jelentette be legújabb Atom platformját az Intel. Az Apollo Lake frissített mikroarchitektúrák mellett a rá épülő rendszer előállítási költségén faraghat, jöhetnek az olcsó Cloudbook PC-k.

hirdetés

Lerántotta a leplet az Apollo Lake platformról az Intel. A vállalat a kínai IDF alkalmával bemutatta legújabb költséghatékony, alacsony fogyasztású Atom rendszerét, mely az elődhöz mérten több ponton is megújult. Az év második felében érkező processzorok notebookok és tabletek mellett hibridekben, mini-PC-kben, illetve all-in-one gépekben is helyet kapnak majd.

Az Apollo Lake tagjai frissített mikroarchitektúrát kaptak, így az x86-os processzormagok Airmont utódjára, a Goldmontra épülnek. A lapkák az elődhöz hasonlóan 14 nanométeren készülnek majd, kettő vagy négy processzormaggal. A mikroarchitektúrát egyelőre nem taglalta az Intel, annyi viszont már ismert, hogy ez az első processzormag, mely hardveres SHA gyorsítással rendelkezik, ami drasztikus gyorsulást eredményezhet a hash algoritmusok végrehajtásában.

Az Intel számára azért is fontos az Atom magok fejlesztése, mert azokat Xeon Phi gyorsítókhoz is felhasználja, a Knights Landing például 72 darab Silvermont magot vonultat fel.

Az integrált grafikus processzor is megújult, igaz az Intelnek ehhez nem kellett külön fejlesztőcsapatot alkalmaznia, a mikroarchitektúrát egyszerűen a Skylake processzorokból emelték be. A Gen9 kódnevű fejlesztés elsősorban képességbeli újításokat kínál. A DirectX 12 és a Vulkan API már teljes körűen támogatott, de ami az Atom-vásárlókat valószínűleg sokkal jobb izgathatja, az a hardveres dekódolás. Fixfunkciós egységeknek köszönhetően az MPEG-2, MPEG-4 AVC, VC-1, WMV9 mellett már a HEVC és VP9 (4K) formátumok lejátszásának gyorsítása is megoldott, igaz utóbbi hibrid módon, GPGPU-val működik. Az Intel egyelőre nem árulta el a végrehajtóegységek számát, de a korábbi trendek alapján 20 darabnál több egységre (EU) aligha lehet számítani - a Skylake processzorok mellett 24 futószalag dolgozik minimum.

Az Apollo Lake rendszerlapkák kétcsatornás memóriavezérlővel érkeznek, melyek DDR4 mellett a DDR3L, illetve az LPDDR3/4 szabványú modulokat is támogatják. A háttértárak csatlakoztatásához a SATA portok (valószínűleg két darab) mellett négy PCIe sáv, illetve eMMC 5.0 felület is rendelkezésre áll, tehát gyakorlatilag az összes népszerű szabvány támogatott. Az integrált USB-k számát egyelőre homály fedi, ugyanakkor a Type-C port biztosan feltűnik a termékeken.

Mondjuk ki: itt a legújabb netbook

Az Apollo Lake platformmal karöltve egy új, olcsó hordozható PC-s platformot szeretne bevezetni az Intel, a Cloudbook elnevezés allatt. Ez a kategória vékony, könnyű, olcsó gépeket jelent, mindennapi használatra elegendő teljesítménnyel. A Goldmont/Apollo Lake mellett ehhez a vízióhoz válogatja az Intel a gyártókkal a komponenseket is. A háttértár kompakt M.2-es SSD vagy alaplapra forrasztott eMMC lesz, a hagyományos (és helypazarló) 2,5 hüvelykes meghajtók helyett. Emellett a RAM-ot, illetve 802.11ac szabványú Wi-Fi modult is az alaplapra forrasztanák, amivel szintén megtakarítható lenne néhány milliméter. Mindezek mellett az akkumulátor méretét, ezzel együtt pedig annak kapacitását is csökkentenék. Utóbbit az Apollo Lake platform alacsony(abb) fogyasztásával kompenzálnák, miközben az ily módon megtakarított súly miatt könnyebb lenne a gép.

A gépek tervezéséhez és gyártáshoz is mankót nyújt az Intel. A desktop és mobil gépeket ugyanazokból a komponensekből is fel lehet építeni, ráadásul ezekből egy listát is készített a vállalat, melyre a javasolt alkatrészek kerültek fel. Ez alapján 5,55 és 7,35 dollárt lehet megtakarítani, ami igény szerint akár több memóriára, vagy jobb kijelzőre is fordítható - de a gyártó profitját is bővítheti.

Emellett egy referencia dizájnt is bemutatott az Intel. A hibrid, 2 az 1-ben gépben Apollo Lake processzor kapott helyet egy 11,6 hüvelykes full HD érintőkijelző mellett. A 4 gigabájt LPDDR3-1866 szabványú rendszermemória mellett 64 gigabájt M.2 SATA SSD vagy 32 gigabájt eMMC tárhely lehet, amit 802.11ac Wi-Fi, opcionális LTE modem, webkamera, illetve különféle szenzorok (gyorsulásmérő, giroszkóp, közelségérzékelő, stb.) egészíthetnek ki. A rendszer alaplapja mindezzel csupán 55x82 milliméteres, tenyérnyi méretű, rendkívül kevés helyet foglal. Ez ugyan nem tűnik áttörésnek, hiszen a csúcskategóriában ez már megszokottnak számít, a legolcsóbb gépek között azonban úttörő a design.

Az Intel szerint az ilyen gépek elsősorban a 169-269 dolláros árkategóriát gyarapíthatják majd, azaz az olcsóbb Chromebook szintjére érkezhetnek az új rendszerek. A vállalat kimutatásai szerint ezekből több mint 5 millió darab kelt el az elmúlt 1,5-2 év során, amit szeretne meglovagolni az Intel. Az első próbálkozások valamikor az év második felében érkeznek, Celeron és Pentium márkanevű Apollo Lake processzorokkal, várhatóan legalább 4 gigabájt memóriával, nagyobb háttértárral, a jelenlegi gépeknél vékonyabb, könnyebb kivitelben.

 

Ismét megmutatta magát az Optane

Az Apollo Lake mellett a háttértárakról sem feledkezett meg az Intel. A rendezvényen ismét előkerült a 3D XPoint, más néven az Optane, melynek képességeit most egy egyszerű másolásos teszttel próbálta szemléltetni a vállalat. A teszthez használt két konfigurációban belső SSD-kről másoltak külső, Thunderbolt 3 csatolós SSD-kre.

Míg a NAND chipekre épülő SSD-s gép 45 másodperc alatt végzett a szekvenciális művelettel, addig az Optane meghajtós konfiguráció 15 másodperc alatt kipipálta a feladatot. A publikált eredmények alapján utóbbi közel 2 GB/s átviteli sebességgel dolgozott. Mindez első hallásra szépen hangozhat, ugyanakkor a teljes képhez hozzátartozik, hogy a NAND-os SSD SATA csatolót használt, miközben egy ponton jól láthatóan lezuhant a teljesítmény, ami SLC pufferrel szerelt TLC chipeket sejtet. Egy szó mint száz, egy felsőkategóriás PCI Express csatolós, NAND-alapú meghajtóval is reprodukálható lenne az Optane mostani eredménye, ugyanakkor pozitívum, hogy a vadiúj koncepció láthatóan jól működik.

A mély technikai részletekre sajnos a kínai IDF-en sem derült fény, így továbbra sem tudhatjuk biztosan, hogy a koncepció mennyiben hasonlít a Phase-Change Memoryhoz. Az első Optane tárolók az év második felében érkezhetnek, ennél pontosabb információt egyelőre nem közölt az Intel.

Az Optane mellett a 3D NAND-okról sem feledkezett meg a vállalat, az egyre költséghatékonyabb technológiának még sokáig komoly szerepet szán az Intel. A közelmúltban bevetett 48 gigabájtos 3D NAND lapkákra alapozva hamarosan újabb SSD-k érkezhetnek idén, az 1 terabájtos egyoldalas M.2 meghajtók mellett kiszolgálókba 15 terabájtos modellek is érkezhetnek. Utóbbival egy 1U rack kapacitása majd elérheti az 1 petabájtot.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
4-4 klassz téma a HWSW júniusi üzemeltetői és IT-biztonsági meetupjain. Nézz meg a programot!