Szerző: Gálffy Csaba

2015. december 18. 15:46

Lobbizással reagál a Google az antitröszt-eljárásra

Amerikai törvényhozók közbenjárását kérte a keresőóriás az EU-nál. Elkezdett költeni is a cég.

Koordinált lobbitámadást indított Brüsszelben a Google - tudta meg a Guardian. A brit lap értesülései szerint a Google gyakorlatilag minden követ megmozgat annak érdekében, hogy befolyásolja a cég ellen indított formális versenyügyi eljárást. A reakció nem meglepő, a keresőóriás nyakába akár 6 milliárd eurós büntetést is akaszthat a brüsszeli hatóság.

A baloldali brit lap közérdekű adatigénylésekből, meg nem nevezett forrásokból és megszólaló európai parlamenti képviselőktől gyűjtött információi szerint a Google példátlan nyomásgyakorlást indított, például mozgósította a cégnek lekötelezett amerikai törvényhozókat (szenátorokat és képviselőket), hogy járjanak közben az európai hatóságoknál, de ez csupán egy eszköz a vállalat arzenáljából, a cég társalapítója, Larry Page az Európai Bizottság elnökével is találkozott személyesen Kaliforniában, a beszélgetésen pedig előhozta a versenyügyi eljárást is.

A Google az amerikai törvényhozásban az elmúlt években igen komoly lobbiapparátust épített ki, amely "puha" eszközökkel igyekszik a cég számára befolyást vásárolni a Kongresszusban. Az elmúlt 18 hónapban a brüsszeli források szerint hasonló apparátust épít a cég Brüsszelben is, több volt EU-s hivatalnokot is felvett a vállalat lobbista pozícióba - állítja a Guardian. Emellett a cég egyes európai think-tanket és egyetemi kutatást is pénzzel támogatott, a szélesebb kampány részeként.

Az Európai Parlament még 2014-ben fogadott el egy állásfoglalást, amely a Google feldarabolását helyezte kilátásba. Ez nem törvényerejű, és nincs kötelező érvénye a Bizottság tevékenységére nézve sem, de a céget egyértelműen a fekete bárányok közé helyezte az európai politikában, és jól mutatta, hogy a Google megítélésével súlyos problémák vannak Európában. A cég valószínűleg ebben az időszakban pörgette fel lobbitevékenységét és kezdte kiépíteni a döntéshozók informális befolyásolását célzó infrastruktúráját.

A brüsszeli lobbitevékenység egyébként egyáltalán nem kivételes vagy különleges, a nagyobb vállalatok, iparági szervezetek mind tartanak fenn kisebb-nagyobb lobbicsapatot, vagy kiszervezik azt tanácsadó cégekhez. A technológia-szektorban a telekom-lobbi számít erősnek, az európai hírközlési vállalatok a tagállamok támogatását is élvezik (nem véletlenül, sok ilyen cégben van állami résztulajdon). A Google ellenfelei, az ügyben "áldozatként" érintett német Axel-Springer kiadó és egyéb cégek szintén hatékony lobbit folytatnak, és a céget sorozatosan támadó Microsoft is rengeteget költ - többet egyébként, mint a Google.

Mindent vivő munkahelyek

Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Mindent vivő munkahelyek Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Az viszont szokatlannak számít, hogy a Google az amerikai törvényhozókat kérte fel közbenjárásra, ráadásul tömegesen. A cég republikánus és demokrata oldali politikusok választási kampányát is támogatja, a törvényhozók ezt hagyományosan apró szívességekkel szokták meghálálni - egy ilyen szívesség, hogy a Google kérésére levelekkel bombázták az európai kollégáikat, az Európai Parlament tagjait.

Egy példa az amerikai képviselőház jogi bizottsága által küldött levél az uniós parlamentnek - a bizottság elnöke az a Bob Goodlatte, akinek újraválasztási kampányait a Google több százezer dollárral támogatta, csak a 2014-es ciklusban több, mint 200 ezer dollárt adományozott. A levél szerint a bizottság "aggodalommal értesült" arról, hogy bizonyos európai képviselők politikai indíttatásból indítottak antitröszt-támadást a Google ellen, amely szerintük aláássa a szabad piacot.

Google Shopping a célkeresztben

A Google ellen a cég árösszehasonlító szolgáltatása kapcsán indult versenyjogi eljárás, informálisan 2010-ben, formálisan pedig idén áprilisban. Azért csak ennyire későn, mert a Bizottság évekig igyekezett kompromisszumos megoldásra jutni a Google-lal, a cég pedig ezt időhúzásra használta és évekig elnyújtotta az egyezkedést. Az uniós döntéshozók végül év elején látták be, hogy nincs esély a kompromisszumra és beindították a hivatalos eljárást.

Az egyezségre azért törekedett a Bizottság, mert attól félt, hogy a hosszas hivatalos eljárás alatt a Google megszilárdítja ezen az új piacon is dominanciáját, a későn érkező határozat pedig már nem fogja megmenteni a piac jelenlegi szereplőit, amelyeket addig beőröl a Google. Szemmel láthatólag a keresőóriás is erre játszott a tárgyalások elnyújtásával, újabb és újabb, de csak marginálisan javított, önkorlátozásra vonatkozó ajánlataival.

Kubernetes képzéseinket már közel 300 szakember végezte el. A nagy sikerre való tekintettel a tanfolyamot aktualizált tananyaggal június 18-án újra elindítjuk! A 8 alkalmas, élő képzés képzés órái utólag is visszanézhetők, és munkaidő végén kezdődnek.

a címlapról