Szerző: Gálffy Csaba

2015. december 18. 15:46:00

Lobbizással reagál a Google az antitröszt-eljárásra

Amerikai törvényhozók közbenjárását kérte a keresőóriás az EU-nál. Elkezdett költeni is a cég.

Koordinált lobbitámadást indított Brüsszelben a Google - tudta meg a Guardian. A brit lap értesülései szerint a Google gyakorlatilag minden követ megmozgat annak érdekében, hogy befolyásolja a cég ellen indított formális versenyügyi eljárást. A reakció nem meglepő, a keresőóriás nyakába akár 6 milliárd eurós büntetést is akaszthat a brüsszeli hatóság.

A baloldali brit lap közérdekű adatigénylésekből, meg nem nevezett forrásokból és megszólaló európai parlamenti képviselőktől gyűjtött információi szerint a Google példátlan nyomásgyakorlást indított, például mozgósította a cégnek lekötelezett amerikai törvényhozókat (szenátorokat és képviselőket), hogy járjanak közben az európai hatóságoknál, de ez csupán egy eszköz a vállalat arzenáljából, a cég társalapítója, Larry Page az Európai Bizottság elnökével is találkozott személyesen Kaliforniában, a beszélgetésen pedig előhozta a versenyügyi eljárást is.

A Google az amerikai törvényhozásban az elmúlt években igen komoly lobbiapparátust épített ki, amely "puha" eszközökkel igyekszik a cég számára befolyást vásárolni a Kongresszusban. Az elmúlt 18 hónapban a brüsszeli források szerint hasonló apparátust épít a cég Brüsszelben is, több volt EU-s hivatalnokot is felvett a vállalat lobbista pozícióba - állítja a Guardian. Emellett a cég egyes európai think-tanket és egyetemi kutatást is pénzzel támogatott, a szélesebb kampány részeként.

Az Európai Parlament még 2014-ben fogadott el egy állásfoglalást, amely a Google feldarabolását helyezte kilátásba. Ez nem törvényerejű, és nincs kötelező érvénye a Bizottság tevékenységére nézve sem, de a céget egyértelműen a fekete bárányok közé helyezte az európai politikában, és jól mutatta, hogy a Google megítélésével súlyos problémák vannak Európában. A cég valószínűleg ebben az időszakban pörgette fel lobbitevékenységét és kezdte kiépíteni a döntéshozók informális befolyásolását célzó infrastruktúráját.

A brüsszeli lobbitevékenység egyébként egyáltalán nem kivételes vagy különleges, a nagyobb vállalatok, iparági szervezetek mind tartanak fenn kisebb-nagyobb lobbicsapatot, vagy kiszervezik azt tanácsadó cégekhez. A technológia-szektorban a telekom-lobbi számít erősnek, az európai hírközlési vállalatok a tagállamok támogatását is élvezik (nem véletlenül, sok ilyen cégben van állami résztulajdon). A Google ellenfelei, az ügyben "áldozatként" érintett német Axel-Springer kiadó és egyéb cégek szintén hatékony lobbit folytatnak, és a céget sorozatosan támadó Microsoft is rengeteget költ - többet egyébként, mint a Google.

Machine learning és Scrum alapozó képzések indulnak! (x) A HWSW októberben induló gyakorlatorientált, 10 alkalmas, 30 órás online képzéseire most early bird kedvezménnyel lehet regisztrálni!

Az viszont szokatlannak számít, hogy a Google az amerikai törvényhozókat kérte fel közbenjárásra, ráadásul tömegesen. A cég republikánus és demokrata oldali politikusok választási kampányát is támogatja, a törvényhozók ezt hagyományosan apró szívességekkel szokták meghálálni - egy ilyen szívesség, hogy a Google kérésére levelekkel bombázták az európai kollégáikat, az Európai Parlament tagjait.

Egy példa az amerikai képviselőház jogi bizottsága által küldött levél az uniós parlamentnek - a bizottság elnöke az a Bob Goodlatte, akinek újraválasztási kampányait a Google több százezer dollárral támogatta, csak a 2014-es ciklusban több, mint 200 ezer dollárt adományozott. A levél szerint a bizottság "aggodalommal értesült" arról, hogy bizonyos európai képviselők politikai indíttatásból indítottak antitröszt-támadást a Google ellen, amely szerintük aláássa a szabad piacot.

Google Shopping a célkeresztben

A Google ellen a cég árösszehasonlító szolgáltatása kapcsán indult versenyjogi eljárás, informálisan 2010-ben, formálisan pedig idén áprilisban. Azért csak ennyire későn, mert a Bizottság évekig igyekezett kompromisszumos megoldásra jutni a Google-lal, a cég pedig ezt időhúzásra használta és évekig elnyújtotta az egyezkedést. Az uniós döntéshozók végül év elején látták be, hogy nincs esély a kompromisszumra és beindították a hivatalos eljárást.

Az egyezségre azért törekedett a Bizottság, mert attól félt, hogy a hosszas hivatalos eljárás alatt a Google megszilárdítja ezen az új piacon is dominanciáját, a későn érkező határozat pedig már nem fogja megmenteni a piac jelenlegi szereplőit, amelyeket addig beőröl a Google. Szemmel láthatólag a keresőóriás is erre játszott a tárgyalások elnyújtásával, újabb és újabb, de csak marginálisan javított, önkorlátozásra vonatkozó ajánlataival.

a címlapról