Szerző: Gálffy Csaba

2015. október 27. 15:33

Tényleg nem lesz Európában netsemlegesség

Megszavazta az Európai Parlament azt a nyári egyezményt, amely az EU csúcsszervei között jött létre, ezzel gyakorlatilag hivatalossá vált, hogy 2017 júniusától (korlátozott körülmények között) megszűnik a roamingdíj. De ezért nagy árat fizetnek a felhasználók, a hálózatsemlegességről kell majd lemondani.

Elfogadta az Európai Parlament a Telecoms Single Market néven emlegetett szabályozást. Ennek szövege már korábban kialakult az uniós csúcsszervek közötti egyeztetés során, a Parlament most levette az asztalról a módosító indítványokat, így nincs akadálya, hogy a szöveg immár szabályozássá váljék. A szabályozást korábban már részletesen bemutattuk, alapvetően két fontos újdonságot hoz: a korábban egyeztetett 2017 június 15-i időponttól fogva bizonyos körülmények között eltörli a roamingdíjat és gyakorlatilag felmentést ad a hálózatsemlegesség alól a szolgáltatók számára.

Cinikus hozzáállás

Az Európai Bizottság által kiadott dokumentumok (a sajtóközlemény és a gyakran intézett kérdések listája) finoman szólva ferdítenek (gyakorlatilag cinikusan hazudnak) a kérdésben. A kiadott szövegek szerint az elfogadott szabályozás tiltja az online tartalom, alkalmazások és szolgáltatások blokkolását vagy fékezését. Ezzel ellentétben a szabályok egyértelműen szabad kezet adnak a szolgáltatóknak mind a "specializált szolgáltatások", mind a forgalomszabályozás kapcsán. A szöveggel kapcsolatban talán Barbara van Schewick által megfogalmazott fajsúlyos kritikát érdemes elolvasni. Ez azt is kiemeli, hogy a szabályozás meg sem említi a zero-rating kérdését, vagyis az olyan szolgáltatásokat, amelyeket a hírközlési szolgáltatók kiemelnek az adatforgalmi limitek alól. Ezek hatásáról az internetes ökoszisztémára korábban már többször írtunk, érdemes visszalapozni.

Andrus Ansip, a digitális piacért felelős biztos és Günther Oettinger, a digitális gazdaságért felelős biztos. Az új szabályozás két arca.

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Pozitív hír, hogy az elfogadott laza szabályok értelmezésével a BEREC, a nemzeti hírközlési hatóságokat összefogó testület (Body of European Regulators of Electronic Communications) foglalkozik majd, a rengeteg homályos kifejezés definíciója erre a szervezetre hárul majd. Ebben segíthet, hogy a szabályozás szövege helyes irányelveket fektet le (a kiskapuk mellett), így ha a BEREC ezt követi, akkor van némi esélye egy sikeres értelmezésnek is.

A negatív hír, hogy a nemzeti hatóságok és nemzeti parlamentek ennél szigorúbb szabályozást nem fogadhatnak el, a holland és a szlovén szigorú hálózatsemlegességi törvényt az új szabályok felül is írják. Ez fontos elem, Magyarország korábban egyértelműen a hálózatsemlegesség mellett állt, a magyar kormány az Európai Tanácson belül (Hollandiával és Szlovéniával karöltve) az árdiszkrimináció ellen foglalt állást, Deutsch Tamás pedig támogatásáról biztosította korábban a kulcsfontosságú módosító indítványokat.

"Elszalasztott lehetőség"

Elszalasztott lehetőségként hivatkozik a most elfogadott szabályozásra Marietje Schaake, az európai liberálisok (ALDE) szakpolitikusa. Schaake szerint a szöveg nem eléggé szigorú a hálózatsemlegesség definíciójában, a kérdést megnyugtatóan rendezni hivatott módosító indítványát pedig az Európai Parlament nem fogadta el.

A szabályozás ellen komoly front alakult ki, Tim Berners-Lee-től az EFF-ig és a Riporterek Határok Nélkülig, az európai digitális jogvédő szervezetek (Initiative Netzfreiheit, EDRi, La Quadrature du Net, Digitale Gesellshaft, Bits of Freedom), az európai startupokat tömörítő Allied for Start-Ups és számtalan más személyiség, szervezet valamint kezdeményezés kérte a hálózatsemlegesség szigorúbb definícióját, az eredmény szerint hiába.

Roamingdíj: nem lesz*

Az Uniós szervek kemény csatája volt a roamingdíj eltörlése. Ezt ma a felhasználók akkor fizetik, ha saját országukat elhagyva szeretnék használni saját mobilelőfizetésüket. Ennek 2017 júniusától vége szakad, a szolgáltatók nem kérhetnek többé pénzt azért, ha az előfizető más uniós országban használja majd a telefonját. Arról sajnos szó sincs, hogy a határidő után bármely uniós szolgáltatóval köthetnénk szerződést és azt szabadon használhatnánk bármely országban - a szabályozás szerint "fair use" korlátok lesznek a roamingon. Ezekről még tárgyalás folyik, jelenlegi állás szerint mind a napi ingyenes használaton, mind az évente roamingolással töltött időre vonatkozóan lesznek majd korlátok, így értelemszerűen az egységes hírközlési piac létrehozásáról sincs szó.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról