Szerző: Koi Tamás

2015. augusztus 31. 12:58

Gyakorlatilag befagyasztják a távközlési díjakat

Egy idén tavasszal megjelent hatósági rendelet egyes elemei válnak holnaptól kötelező érvényűvé a szolgáltatók számára, mely többek közt azt eredményezi, hogy jelentősebb védelemben részesülnek majd a távközlési szolgáltatók előfizetői. Gyakorlatilag tabu lesz a hűségidő alatti áremelés.

Holnaptól kötelezően érvénybe lépnek a szolgáltatók számára egy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke által idén márciusban kihirdetett rendelet egyes elemei, mely idén ősztől kezdődően összességében jelentős hatást gyakorolhat majd a hírközlési piacra, illetve a távközlési szolgáltatásokat igénybe vevő előfizetők jogaira. A hatóság szándékai szerint a szabályozás erősíti majd az előfizetők jogi védelmét, valamint több ponton is aktualizálja a korábban hatályban lévő szabályozást, az időközben bekövetkezett piaci és technológiai változások figyelembe vételével.

Egyszerű és fair szerződések

A hatóság egyik legfontosabb célja az volt az új rendelet megalkotásával, hogy az előfizetők megalapozottabban dönthessenek a szerződéskötés előtt, illetve a szerződéskötést követően könnyebben nyomon követhessék a már megkötött szerződéseket érintő változásokat. Így a szolgáltatóknak holnaptól érthetőbb, átláthatóbb Általános Szerződési Feltételeket (ÁSZF) kell az előfizetők rendelkezésére bocsátaniuk, valamint az internet-hozzáférést biztosító szolgáltatóknak kötelező lesz összegyűjteni és a honlapjukon egy táblázatban, egységesen összehasonlítható formában közzétenni az általuk kínált minden internet-hozzáférési szolgáltatás jellemzőjét és ajánlataik paramétereit.


Nem csak a szerződéseket, a szerződési feltételeket is egyszerűsíteni kell

Alighanem a Telenor Magyarország és a Magyar Telekom idén nyári, kétoldalú szerződésmódosítással létrejött árkorrekciója volt az utolsó hasonló eset a magyar távközlés történelmében, hiszen holnaptól csakis mindkét fél ténylegesen egyező akarata esetén módosulhat bármilyen távközlési szerződés kétoldalú szerződésmódosítással. Korábban a jogszabályi logika pont fordított volt, vagyis az előfizetőknek kifejezett nyilatkozatot kellett tenniük akkor, ha nem kívánták elfogadni a módosítást, most viszont a jogszabály azt feltételezi, hogy az ügyfél alapesetben nem akarja a kedvezőtlenebb feltételeket. A korábbi állapotnak lett az az eredménye, hogy június végén előfizetők tömegei rohanták meg a két fentebb említett szolgáltató ügyfélszolgálati pontjait, miután a cégek közölték, záros időn belül nyilatkozniuk kell, különben többet kell majd fizetniük.

Mindent vivő munkahelyek

Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Mindent vivő munkahelyek Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Határozatlan idejű szerződések esetén sem változtathatnak a szolgáltatók kényük-kedvük szerint díjakat: egyoldalú módosításakor a szolgáltatók csak akkor változtathatják a szolgáltatás árát, ha azt meghatározott költségnövekedés (pl. magasabb műsor-szolgáltatási díj) vagy az infláció indokolja. Az emelés indokáról a módosításról szóló értesítésben az előfizetőket tájékoztatniuk is kell. Mindez összességében azt jelenti, hogy szeptember 1-től, valamint december 1-től, a jogszabály újabb elemeinek kötelezővé tételétől a hatóság gyakorlatilag befagyasztja a távközlési szolgáltatások díjait, illetve a szolgáltatóknak más megoldást kell keresniük, ha a szolgáltatásokból származó árbevételüket növelni kívánják (erre vonatkozóan már léteznek bevált módszerek, például az előfizetők átterelése más díjcsomagok használatára).

Változik a felmondás, több esetben jár a kötbér

Holnaptól meghatározott időn belül méltányosabb keretek közt felmondható bármilyen, vezeték nélküli távközlési szolgáltatás, valamint vezetékes (digitális) tévészolgáltatás nyújtásával összefüggő szerződés is. A mobiltelefon-, mobilinternet-, műholdas és földfelszíni digitális televízió szolgáltatásra kötött szerződéseknél, ha a szolgáltatás a szerződésben megjelölt földrajzi címen nem vagy nem megfelelően működik, az előfizetők a szolgáltatásnyújtás megkezdésétől számított 14 napon belül felmondhatják a szerződést, és csak az addig ténylegesen igénybe vett szolgáltatás díját kell kifizetniük. A szerződés megszűnésének költségeit – például kiszállási díj – a szolgáltatóknak kell állniuk; azt csak abban az esetben kell az előfizetőknek viselniük, ha a szerződés az ő hibájukból szűnik meg, például díjtartozás miatt.

A fentieken túl szeptember 1-től bővül a szolgáltatók kötbérfizetési kötelezettsége is. Így automatikusan kötbér jár majd az előfizetőknek a hibaelhárításról és a szolgáltatás újbóli elérési lehetőségéről szóló értesítés késésekor vagy elmaradásakor (korábban ilyen kötbér csak a hiba behatárolásáról szóló értesítésnek vagy magának a hibaelhárításnak a késése vagy elmaradása esetén járt az előfizetőknek). A szolgáltatóknak kötbérfizetéskor az eddigieknél részletesebb tájékoztatást kell adniuk: a kötbér mértékéről, számításának, kifizetésének módjáról, az alapul szolgáló szerződésszegő magatartásról; hogy az előfizetők pontosan tudják, hogy milyen okból és miért pont akkora összegű kötbér kifizetésére kerül sor.

A tavasszal megjelent új rendelet további elemei december 1-től lépnek kötelezően érvénybe. Így egyebek mellett szabályozottabb, még szigorúbb körülmények lépnek majd életbe a szerződéskötés és módosítás során, kedvezőbbé válik az elszámolás a kártyás előfizetés megszűnésekor, illetve a kkv-k számára is hasonló jogokat biztosít majd a rendelet, mint az egyéni előfizetőknek.

Kubernetes képzéseinket már közel 300 szakember végezte el. A nagy sikerre való tekintettel a tanfolyamot aktualizált tananyaggal június 18-án újra elindítjuk! A 8 alkalmas, élő képzés képzés órái utólag is visszanézhetők, és munkaidő végén kezdődnek.

a címlapról