Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Gyakorlatilag befagyasztják a távközlési díjakat

Koi Tamás, 2015. augusztus 31. 12:58
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Egy idén tavasszal megjelent hatósági rendelet egyes elemei válnak holnaptól kötelező érvényűvé a szolgáltatók számára, mely többek közt azt eredményezi, hogy jelentősebb védelemben részesülnek majd a távközlési szolgáltatók előfizetői. Gyakorlatilag tabu lesz a hűségidő alatti áremelés.

Holnaptól kötelezően érvénybe lépnek a szolgáltatók számára egy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke által idén márciusban kihirdetett rendelet egyes elemei, mely idén ősztől kezdődően összességében jelentős hatást gyakorolhat majd a hírközlési piacra, illetve a távközlési szolgáltatásokat igénybe vevő előfizetők jogaira. A hatóság szándékai szerint a szabályozás erősíti majd az előfizetők jogi védelmét, valamint több ponton is aktualizálja a korábban hatályban lévő szabályozást, az időközben bekövetkezett piaci és technológiai változások figyelembe vételével.

Egyszerű és fair szerződések

A hatóság egyik legfontosabb célja az volt az új rendelet megalkotásával, hogy az előfizetők megalapozottabban dönthessenek a szerződéskötés előtt, illetve a szerződéskötést követően könnyebben nyomon követhessék a már megkötött szerződéseket érintő változásokat. Így a szolgáltatóknak holnaptól érthetőbb, átláthatóbb Általános Szerződési Feltételeket (ÁSZF) kell az előfizetők rendelkezésére bocsátaniuk, valamint az internet-hozzáférést biztosító szolgáltatóknak kötelező lesz összegyűjteni és a honlapjukon egy táblázatban, egységesen összehasonlítható formában közzétenni az általuk kínált minden internet-hozzáférési szolgáltatás jellemzőjét és ajánlataik paramétereit.


Nem csak a szerződéseket, a szerződési feltételeket is egyszerűsíteni kell

Alighanem a Telenor Magyarország és a Magyar Telekom idén nyári, kétoldalú szerződésmódosítással létrejött árkorrekciója volt az utolsó hasonló eset a magyar távközlés történelmében, hiszen holnaptól csakis mindkét fél ténylegesen egyező akarata esetén módosulhat bármilyen távközlési szerződés kétoldalú szerződésmódosítással. Korábban a jogszabályi logika pont fordított volt, vagyis az előfizetőknek kifejezett nyilatkozatot kellett tenniük akkor, ha nem kívánták elfogadni a módosítást, most viszont a jogszabály azt feltételezi, hogy az ügyfél alapesetben nem akarja a kedvezőtlenebb feltételeket. A korábbi állapotnak lett az az eredménye, hogy június végén előfizetők tömegei rohanták meg a két fentebb említett szolgáltató ügyfélszolgálati pontjait, miután a cégek közölték, záros időn belül nyilatkozniuk kell, különben többet kell majd fizetniük.

Határozatlan idejű szerződések esetén sem változtathatnak a szolgáltatók kényük-kedvük szerint díjakat: egyoldalú módosításakor a szolgáltatók csak akkor változtathatják a szolgáltatás árát, ha azt meghatározott költségnövekedés (pl. magasabb műsor-szolgáltatási díj) vagy az infláció indokolja. Az emelés indokáról a módosításról szóló értesítésben az előfizetőket tájékoztatniuk is kell. Mindez összességében azt jelenti, hogy szeptember 1-től, valamint december 1-től, a jogszabály újabb elemeinek kötelezővé tételétől a hatóság gyakorlatilag befagyasztja a távközlési szolgáltatások díjait, illetve a szolgáltatóknak más megoldást kell keresniük, ha a szolgáltatásokból származó árbevételüket növelni kívánják (erre vonatkozóan már léteznek bevált módszerek, például az előfizetők átterelése más díjcsomagok használatára).

Változik a felmondás, több esetben jár a kötbér

Holnaptól meghatározott időn belül méltányosabb keretek közt felmondható bármilyen, vezeték nélküli távközlési szolgáltatás, valamint vezetékes (digitális) tévészolgáltatás nyújtásával összefüggő szerződés is. A mobiltelefon-, mobilinternet-, műholdas és földfelszíni digitális televízió szolgáltatásra kötött szerződéseknél, ha a szolgáltatás a szerződésben megjelölt földrajzi címen nem vagy nem megfelelően működik, az előfizetők a szolgáltatásnyújtás megkezdésétől számított 14 napon belül felmondhatják a szerződést, és csak az addig ténylegesen igénybe vett szolgáltatás díját kell kifizetniük. A szerződés megszűnésének költségeit – például kiszállási díj – a szolgáltatóknak kell állniuk; azt csak abban az esetben kell az előfizetőknek viselniük, ha a szerződés az ő hibájukból szűnik meg, például díjtartozás miatt.

A fentieken túl szeptember 1-től bővül a szolgáltatók kötbérfizetési kötelezettsége is. Így automatikusan kötbér jár majd az előfizetőknek a hibaelhárításról és a szolgáltatás újbóli elérési lehetőségéről szóló értesítés késésekor vagy elmaradásakor (korábban ilyen kötbér csak a hiba behatárolásáról szóló értesítésnek vagy magának a hibaelhárításnak a késése vagy elmaradása esetén járt az előfizetőknek). A szolgáltatóknak kötbérfizetéskor az eddigieknél részletesebb tájékoztatást kell adniuk: a kötbér mértékéről, számításának, kifizetésének módjáról, az alapul szolgáló szerződésszegő magatartásról; hogy az előfizetők pontosan tudják, hogy milyen okból és miért pont akkora összegű kötbér kifizetésére kerül sor.

A tavasszal megjelent új rendelet további elemei december 1-től lépnek kötelezően érvénybe. Így egyebek mellett szabályozottabb, még szigorúbb körülmények lépnek majd életbe a szerződéskötés és módosítás során, kedvezőbbé válik az elszámolás a kártyás előfizetés megszűnésekor, illetve a kkv-k számára is hasonló jogokat biztosít majd a rendelet, mint az egyéni előfizetőknek.