Szerző: Voith Hunor

2015. május 14. 17:30

Az esetek 40 százalékában felejt a Google

Egy éve teszi lehetővé a Google az Európai Unió állampolgárainak, hogy éljenek az úgynevezett felejtés jogával. A keresőóriás a kérések mintegy 40 százalékát teljesítette, a bevezetés óta eltelt időszakban 925 ezer hivatkozást vizsgáltak meg.

Egy év telt el azóta, hogy az Európai Unió Bírósága egy spanyol állampolgár által indított ügyben úgy döntött, hogy a keresőmotorokat üzemeltető vállalatok adatkezelőnek minősülnek, annak ellenére, hogy az egyének által kifogásolt tartalom nem, csak az arra mutató keresőindex található náluk. Ennek – és a vonatkozó uniós adatkezelési irányelvnek – megfelelően az Európai Unió polgárai hivatalos úton kérhetik az amerikai keresőóriástól (függetlenül attól, hogy az adatkezelés esetleg nem az EU határain belül történik), hogy az uniós aldomének indexéből az töröljön egyes rájuk vonatkozó, mára irreleváns, vagy számukra sértőnek minősülő információkat.

A dolog azért (is) vert globális visszhangot, mert az éppen akkoriban készülő uniós adatvédelmi rendelet tervezetébe az ellentmondásos, politikusok, civil adatvédelmi és szólásszabadság-védelmi szervezetek körében is nagy vitát kavaró, úgynevezett (digitális) felejtéshez való jog végül nem került be. A Google akkor üdvözölte a folyamat alakulását, a vállalat szerint ugyanis egy ilyen szabályozás jelentős mértékben korlátozná a szólásszabadság és az információhoz jutás alapvető jogait.

Murphy és a biztonságos programozás: néhány tanulságos történet (x)

Klasszikus security fail mesék kíváncsi fejlesztőknek.

Murphy és a biztonságos programozás: néhány tanulságos történet (x) Klasszikus security fail mesék kíváncsi fejlesztőknek.

Az EUB döntése azonban mindent megváltoztatott – az amerikai cég számára hátrányosan – így a Google elindította az uniós keresőindexeiből történő kilistázást lehetővé tévő folyamatát. Ezt a legkönnyebben a forget.me oldalon keresztül lehet elindítani (a Microsoft Bingjére vonatkozó kérelmekkel együtt), vagy a Google oldalán egy webes formanyomtatvány kitöltésével, a személyazonosság igazolása mellett. A kérelmeket a vállalat egyébként egyénileg, manuálisan értékeli ki, adatvédelmi szakemberek aktív közreműködésével, akik csak akkor engedélyezik azok végrehajtását, ha a bennük szereplő törlési igényt erősebbnek ítélik meg a közösség információhoz jutásának jogával.

Miért fontos ez?

Mert az EUB döntésében megjelölt – és az adatvédelmi munkacsoport által később hivatalos, implementációs irányelvként is kiadott – tételek között szerepel egy pont, mely szerint „az érintettet megillető jogok megelőzik az internethasználók említett érdekét is, ez az egyensúly azonban egyes egyedi esetekben a kérdéses információ jellegétől, illetve attól is függhet, hogy az információ mennyire érzékeny az érintett személy magánélete szempontjából, illetve hogy a nyilvánosságnak milyen érdeke fűződik ezen információ megszerzéséhez, ami többek között attól függően változhat, hogy e személy játszik‑e valamilyen közéleti szerepet”. Ez igen kényes, esetenként komoly mérlegelést igénylő kitétel, ami elsősorban arra szolgál, hogy a közszereplőnek ítélt (ez – a közszereplői minősítés – esetenként újfent ingoványos talaj lehet) személyek ne tüntethessenek el őket kompromittáló digitális nyomokat.

A keresőóriás tavaly októberben tette átláthatósági jelentése részévé az EU-s tagállamokból érkező törlési kérelmeket, az akkori statisztika 42 százalékos jóváhagyási arányt mutatott a mintegy 146 ezer kérelemhez képest. Ekkorra viszont megjelent az adatvédelmi munkacsoport fentebb már említett hivatalos implementációs ajánlása, mely szerint a Google-nak nem csak az EU-s aldomének indexéből, de a .com domének esetében is végre kellene hajtania a jóváhagyott törlési kérelmeket. A vállalat azonban azóta is határozottan ellenkező állásponton van – Eric Schmidt, a Google ügyvezetője egy tavaly októberi nyilvános vitafórumon elmondta, hogy az európai keresőforgalmuk több mint 95 százaléka az európai aldoméneken keresztül történik, emellett pedig a cég a bírósági döntést csak az uniós tagállamokra nézve tartja hatályosnak. Bár utalnak rá jelek, hogy az amerikai vállalat végül valamilyen formában mégis hajlandó lesz a .com-os implementációra is, erről egyelőre részleteket még nem közölt.

Egy év elteltével

Most, közel egy évvel a kérések befogadásának kezdete óta, a Google legfrissebb jelentése szerint a jóváhagyási arány az őszihez képest gyakorlatilag stagnált, jelenleg kicsivel 41 százalék felett van: a megvizsgált 925 ezer hivatkozásból 323 ezret távolítottak el. A magyarországi arány ettől lényegesen eltér (negatív irányba), hazánkból eddig 2506 kérést kapott a Google, összesen 9563 kifogásolt link kapcsán, ezek közül azonban csak 2361-et törölt a cég, azaz a teljesítési arány csak 28,2 százalékos.

Az átláthatósági jelentés oldalán található példa az alacsonyabb jóváhagyási arány egyik magyarázataként is szolgálhat: e szerint egy magas rangú köztisztviselő egy évtizedekkel korábban történt, hozzá kapcsolható bűnügy digitális nyomait szerette volna eltüntetni – sikertelenül. A nemzetközihez képest alacsony elfogadási rátából kiindulva valószínűleg pont az ehhez hasonló, a Google által közszereplőnek minősített egyénektől származó kérelmek voltak eddig többségben.

Még nagyobb transzparenciát!

Az egyéves évforduló alkalmából a 80 tagú, a világ minden tájáról származó (és dolgozó) adatvédelmi jogász és akadémikus nyílt levélben fordult a Google-hoz, hogy tegye a mostaninál sokkal átláthatóbbá a felejtés jogát megvalósító feldolgozási folyamatot, a döntések indoklását. A kezdeményezők elsősorban arra szeretnének nagyobb rálátást nyerni, hogy a vállalat milyen irányelvek mentén dolgozik, amikor az egyén és a közösség jogai között mérlegel.

4 alkalmas, 12 órás biztonságos szoftverfejlesztés alapjai és Scrum otthonról képzésekkel köszönünk el 2020-tól.

a címlapról