Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Július 19-én SYSADMINDAY: egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket!

Egy év a frekvenciapályázat óta: ki nyert vele?

Koi Tamás, 2015. október 12. 12:36
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Valamivel több, mint egy évvel ezelőtt zárul a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság frekvenciapályázata, melynek kimondott célja az volt, hogy országosan mindenki számára elérhetővé váljon a gyors és korszerű 4G/LTE alapú mobilnet-szolgáltatás. Utánajártunk, mi is történt ennek érdekében az elmúlt egy évben.

hirdetés

Valamivel több, mint egy év telt el azóta, hogy a Nemzeti Méda- és Hírközlési Hatóság (NMHH) eredményt hirdetett azon a spektrumpályázaton, melyen az országban működő mobilszolgáltatók új, elsősorban a 4G/LTE-alapú mobilnet-hálózat kapacitás- és lefedettség-bővítésére használható frekvenciablokkokhoz juthattak. A pályázaton négy cég indult, és mind a négy nyert is, összesen mintegy 265 MHz-nyi, többségében duplex blokk 2034-ig tartó használati jogát.

4G-t a népnek!

A pályázat hosszadalmas, vitákkal és konfliktusokkal tarkított előkészítési fázist zárt le végül láthatóan mindenki számára megnyugtató módon: Az eredményhirdetést követően mind az NMHH, mind pedig a mobilszolgáltatók képviselői elégedetten nyilatkoztak a végkimenetelről, mely ugyan alkalmatlannak tűnt arra, hogy megváltoztassa az erőviszonyokat a hazai mobilpiacon, azt azonban előrevetítette, hogy már egy évvel később - azaz napjainkban - nagyobb tömegek számára is gyökeresen megváltozzanak a mobilinternet igénybevételének lehetőségei.

A hatóság által tavaly megpályáztatott kilenc csomagra a négy ajánlattevőtől összesen 13 ajánlat érkezett be. Az A, B és C kombinált csomagok esetében a megajánlott díj kevéssé volt szempont az értékesítés során, míg a D, E és F csomagoknál (1800 MHz-es blokkok) szinte kizárólag az árak alapján mérlegelt a hatóság. A teljes meghirdetett minimum díjak összege mintegy 104 milliárd forint volt.

Az A csomag nyertese a Magyar Telekom lett, 33,225 milliárd forintért. A B csomagot a Telenor Magyarország nyerte, 31,725 milliárd forintért, a C kombinált csomag a Vodafone kezébe jutott, 27,225 milliárd forintért. A D és E csomagokat egyaránt a Magyar Telekom nyerte, 15 és 10 milliárd forintért, a Digi pedig az F csomagot nyerte meg, szintén tízmilliárd forintért. A G csomagra a Vodafone nyújtott be pótajánlatot 3 milliárd forintért, a H és az I csomagokra nem érkezett be érvényes ajánlat. Ezzel a szolgáltatók több mint 130 milliárd forintot fizettek a frekvenciablokkok használati jogaiért.

Magyar Telekom

A legnagyobb összeget (több, mint 58 milliárd forintot) a frekvenciapályázaton a Magyar Telekom fizette a licencekért, így érthető módon a piacvezetőnek volt egyben a legsürgősebb, hogy az új kapacitást mielőbb felhasználja. A szolgáltató 2014. október közepén kötötte meg a felhasználásra vonatkozó hatósági szerződést az NMHH-val, és gyakorlatilag még aznap használatba is vette az összes, számára kiosztott frekvenciablokkot. A szolgáltató országos 4G-s lefedettsége így egyetlen nap alatt 53 százalékról 73 százalékra nőtt.

Az operátor 4G/LTE hálózata mostanra már ezt a lefedettségi mutatót is jóval meghaladta, így év végére 97%-os ellátottságot ígér. A cég mindezt a meglévő bázisállomások bővítésével, valamint új állomások létesítésével érte el, a Telekom egyébként az elmúlt egy évben mintegy 1300 új bázisállomást létesített a szolgáltatás-ellátottság növelése érdekében.

A frekvenciapályázaton meghatározó szempont volt a megajánlott áron kívül az is, hogy a szolgáltatók milyen ütemezéssel érik el a legkisebb településeket. Az új generációs hálózat a 800 MHz-es spektrum bevonásával immár számos kistelepülésen is elérhető, így a Telekom az elmúlt egy évben 2199 újabb települést látott el 4G-vel, ebből 1188 az 1000 fő, vagy annál kisebb lélekszámú. Beszédes, hogy az egy évvel ezelőtti lefedett településszám 210 volt, ebből 26 település volt 1000 fős vagy az alatti.

Telenor Magyarország

A Telekomhoz képes lényegesen kisebb összeget - mintegy 31,7 milliárd forintot - fizetett a frekvencialicencekért a Telenor Magyarország, mely a pályázat előtt az egyetlen olyan szolgáltató volt az országban, amelyik az 1800 MHz-es sávban üzemeltetett LTE-hálózatán 150 Mbps sávszélességű mobilnet-kapcsolatot volt képes biztosítani. A cég tavaly novemberben írta alá a hatóság szerződést az NMHH-val, akkor a szolgáltató 4G/LTE lefedettsége 41,5 százalék volt, ez mostanra körülbelül 90 százalékra nőtt, év végére pedig megközelítheti majd a 95 százalékot .

A Telenor a frekvenciapályázat lezárása óta eltelt időszakban mintegy 1500 bázisállomást bővített 4G-képessé, illetve közel 150 3G-s állomást is létesített, a 4G-vel lefedett települések tekintetében pedig szorosan a Telekom nyomában van. A szolgáltató kommunikációs igazgatóságától származó információk szerint jelenleg több mint 2000 településen elérhető a 4G, és ebből több mint 1000 ezer fős, vagy annál kisebb lélekszámú.

A Telenor és a Telekom alighanem már az engedélyek kiosztását megelőzően tárgyalóasztalhoz ülhettek egymással, hogy egy a magyar mobilpiacon mindeddig egyedülálló megállapodásra jussanak egymással az elnyert frekvenciablokkok egy részének közös felhasználásáról. A megállapodást az NMHH februárban jóváhagyta, így a két cég lényegében összekapcsolhatta az 800 MHz-es LTE-hálózatát, részben ennek is köszönhető, hogy a Telenor és a Telekom hálózati lefedettsége közel azonos az időszak végére.

Vodafone Magyarország

Bár a Vodafone kifejezetten optimistán nyilatkozott a frekvenciapályázat lezárását követően, valójában a pályázat eredménye sem feltétlenül kedvezett a szolgáltatónak, illetve a fent említett Telekom-Telenor megállapodás is egyértelmű versenyhátrányba hozta brit tulajdonú operátort. A cég összesen mintegy 30 milliárd forintot fizetett a frekvenciapályázaton elnyert licencekért, de nem jutott új, 1800 MHz-es blokkokhoz, illetve a 3 milliárd forintért elvitt 2600 MHz-es szimplex blokkal rövid távon nem tudott mit kezdeni.

A szolgáltató kommunikációjában így továbbra is inkább az UMTS900-as hálózat nyújtotta, kétségtelenül páratlan, 98,5 százalékot elérő 3G-s lefedettségi mutatóra helyezte a hangsúlyt, a 4G-s fejlesztésekről kevés szó esett csak a cégnél. A felhasználói tapasztalatok nem mellékesen azt igazolják, hogy egy kisebb piaci szereplőnél, kevéssé terhelt cellák esetén gyakorlatilag minden mobilos felhasználási feladatra elég lehet a 2-4 Mbps sávszélességű mobilnet (lásd a Vodafone hálózatát használó UPC Mobile példáját), részben a konkurencia nyomására, részben pedig a 4G-s készülékek teljes térhódítására azonban a Vodafone-nak is lépnie kellett.

A piros logós operátor végül idén nyáron vette csak igazán használatba a 800 MHz-es blokkokat (amivel egyébiránt több milliárd forintot is spórolhatott, hiszen addig sem kellett fizetni a használatukért), és először a Balaton-környékét látta el 4G-vel, majd a főváros teljes lefedését követően megkezdte a vidéki települések szélesebb körű ellátását. A cég ezen a ponton kissé kétarcú kommunikációt folytat, hiszen míg a 3G-s hálózat lefedettségét úton-útfélen, minden felületen hirdeti, addig a 4G-s ellátottságról mélyen hallgat, mindössze annyi derült ki egy múlt heti sajtótájékoztató alkalmával, hogy Budapesten és a Balatonnál már jelenleg is 99 százalékos, az év végéig pedig "közel teljes" lesz a Vodafone 4G-s lefedettsége.

Érdekesség, hogy a szolgáltató vállalta a legszigorúbb településlefedési számokat az NMHH pályázatán (egy év alatt az 1000 fős, vagy annál kisebb lakosságszámú települések több mint 61 százalékára elviszi a 4G-t), és a társaság továbbra is tartja magát ahhoz, hogy ezt a vállalását határidőre teljesíteni is fogja.

DIGI

Végül a frekvenciapályázaton 10 milliárd forintért elvitt egy 1800 MHz-es duplex blokkot a román RCS/RDS tulajdonában lévő DIGI is, melynek piacra lépésétől leginkább várta mindegyik fél (felhasználók, állam, meglévő piaci szereplők), hogy versenyt generál és letöri a szolgáltatási árakat a piacon. Ez azonban a mai napig várat magára, a DIGI ugyanis hiába írta alá a hatósági szerződést tavaly októberben, azóta egyetlen állomást sem kapcsolt éles üzembe, a további tervekről pedig makacsul hallgat a cég.

Fontos szempont, hogy a szolgáltatóra nem vonatkozik kiépítési kötelezettség, viszont a pályázat feltételei szerint még évekig nem értékesítheti tovább az elnyert frekvenciahasználati jogosultságot. Nem kizárt, hogy a pályázat lezárását követően a szolgáltató számára nem a tervek szerint alakulhatott valami (például megegyezés egy partnerszolgáltatóval), hiszen a DIGI egy korábbi sajtóközleményében úgy fogalmazott, hogy a hatósági engedélyek birtokában haladéktalanul megkezdi az országos lefedettségű hálózat kiépítését, ám ennek egyelőre semmi eredményét nem tapasztalni. Az sem teljesen kizárható, hogy a DIGI is másodpiaci értékesítésre épít, erre azonban vagy nincs még lehetősége, vagy nincs érdeklődő az 1800 MHz-es sáv F csomagjára.

Egyik szem sír, a másik nevet

Az NMHH tavalyi 4G/LTE pályázatának alighanem ez, vagyis az új szereplő tényleges piacra lépésének elmaradása, ezen keresztül az árverseny élénkítése a legnagyobb kudarca, ez azonban aligha a hatóság felelőssége. A pályázat eredményeként már rövid távon több mint 130 milliárd forintnyi bevétele származott az államnak, emellett a szolgáltatók összességében több mint tízmilliárd forintot fizetnek évente az államnak a frekvenciahasználat után.

Részben az új generációs hálózat bővítésének köszönhetően a három magyar piaci szereplőnél jelentősen, 10-23 százalékkal nőtt a mobilnet-felhasználók száma, a havi adatforgalom pedig átlagosan 50-100 százalékkal növekedett. Mindez tehát azt jelenti, hogy az időközben elvégzett fejlesztések hatására többen kezdték el használni a hálózatot, vagyis a pályázat ebben a tekintetben eredményesnek tekinthető.

Sajnos a pályázat, illetve a hálózat kiépítéséhez kötődő, több (tíz)milliárdos plusz költség egyben deklaráltan áremelésekhez vezetett a három szolgáltató közül kettőnél. A Telekom és a Telenor idén egyaránt két lépcsőben, először az üzleti, majd a lakossági előfizetések díjait is megemelte, részben éppen a megnövekedett (frekvencia)költségekre hivatkozva. A két cég eljárásával ismét konfliktushelyzet teremtődött a felügyeleti szervvel, vagyis az NMHH-val, mely egy idei elnöki rendelettel gyakorlatilag tabuvá tette a hűségidő tartama alatti áremelést a mobilszolgáltatók számára.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
A IT-üzemeltetők világnapján egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket az Ankertbe.