415 milliós kártérítést fizetnek a tech cégek
Rövidesen pont kerülhet az utóbbi évek egyik legnagyobb sajtóvisszhangot kapó, az amerikai technológiai szektor toborzási és munkaerő-megtartási gyakorlatait alapvetően befolyásoló ügy végére. A felperesek még 2011-ben nyújtottak be csoportos keresetet az Apple, Google, Intel, Adobe, Lucasfilm és Pixar ellen, mert azok titkos "megnemtámadási" egyezményekkel és bérkartellezéssel akadályozták a munkaerő áramlását. A perben született már egy mindkét oldal által elfogadott megállapodás, de a 324 millió dollár kártérítést a bíró túl alacsonynak találta. A második, 415 milliós egyezményre viszont már ő is rábólintott.
Apple, Google, Intel, Adobe, Lucasfilm és Pixar alkalmazottak még 2011-ben indítottak polgári pert munkáltatóik ellen, mert azok megállapodást kötöttek annak érdekében, hogy megakadályozzák munkavállalóik elvándorlását a konkurensektől kapott esetleges jobb ajánlatok miatt. Ennek értelmében a cégek nem tehettek az aktuális bérnél magasabb ajánlatot a másik vállalatnál dolgozó szakembereknek, és akkor sem vehették fel őket őket, ha azok önként jelentkeztek. A 2005 és 2009 között folytatott "bérkartellezés" alatt az érintett munkavállalók a számítások szerint mintegy 3 milliárd dollár jövedelemtől estek el.
A bírónő srófolta fel az árat
Az ügy indításakor még a Lucasfilm és a Pixar is a vádlottak padján ült, ám azok korábban peren kívül megegyeztek a sértettekkel, 20 millió dollárban. Így 2014 májusában már csak az Apple, Google, Adobe és Intel (akár volt) alkalmazottai vettek részt benne, mivel nem voltak elégedettek a nekik felajánlott összeggel, ami a törvény értelmében akár 9 milliárd dollár is lehetett volna. Eredetileg a két oldal jogi képviselőinek sikerült megegyeznie 324 millió dollárban, ami 64 000 érintett fényében meglehetősen sovány vigasznak bizonyult volna: a kártérítési összeg negyedét kitévő ügyvédi költséget levonva ez fejenként mindössze 3800 dollár lett volna. Ezt a perben eljáró bírónő tavaly augusztusban visszadobta, mert aránytalanul kevésnek találta az elszenvedett károkért.
Az évek óta húzódó ügy most végre lezárulhat, miután Lucy Koh néhány napja előzetesen jóváhagyta a felperesek és alperesek által is elfogadott második, 415 millió dolláros kártérítési összeget. Ez kicsivel több, mint ezer dollárral emeli a fejenkénti kártérítést, amivel a munkáltatók összességében még mindig olcsón ússzák meg - az országos átlagnál jóval magasabb szilícium-völgyi fizetések tekintetében sok esetben ez egy félhavi bérnek fel meg, miközben az évek alatt ennek sokszorosát spórolták meg.
Az ügy vizsgálata során egyébként mintegy 50 gigabájtnyi, a bepanaszolt cégek által generált adatot néztek át, többek között az Apple egykori alapító-vezérigazgatója, Steve Jobs és a többi cégvezető levélváltásait. Koh szerint Jobs központi szerepet játszott a dologban, a bírónő beszélgetések részleteit hozta fel annak bizonyítékaként, hogyan estek el munkalehetőségtől és magasabb jövedelemtől a károsísultak konkrét szituációkban.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak
Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Az ilyen egyezségek célja alapvetően nem a dolgozók megkárosítása, hanem a szektorban tomboló munkaerőhiány miatt a meglévő alkalmazottak megtartása. A verseny korlátozásával elkerülhető az egymásra licitálás, így viszont az egyes területeken a bérek nem tartanak lépést az adott képességek iránti kereslettel, vagyis a szabad piachoz képest alacsonyabb lesz a bérköltség - ez pedig végső soron a munkavállalókon csapódik le. A cégek közötti titkos egyezmények törvénytelennek számítanak, a legális és elfogadható intézkedés a versenytilalmi megállapodás lehet. Ez a munkavállalót abban korlátozza, hogy bizonyos időszakon belül másik versenytárshoz igazoljon át és üzleti titkokat adjon ki új munkáltatójának.