Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Felhőből visszaköltözéstől egészen egy banki malware evolúciójáig. Üzemeltetői és IT-biztonsági meetupokkal érkezünk!

415 milliós kártérítést fizetnek a tech cégek

Dömös Zsuzsanna, 2015. március 12. 14:30
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Rövidesen pont kerülhet az utóbbi évek egyik legnagyobb sajtóvisszhangot kapó, az amerikai technológiai szektor toborzási és munkaerő-megtartási gyakorlatait alapvetően befolyásoló ügy végére. A felperesek még 2011-ben nyújtottak be csoportos keresetet az Apple, Google, Intel, Adobe, Lucasfilm és Pixar ellen, mert azok titkos "megnemtámadási" egyezményekkel és bérkartellezéssel akadályozták a munkaerő áramlását. A perben született már egy mindkét oldal által elfogadott megállapodás, de a 324 millió dollár kártérítést a bíró túl alacsonynak találta. A második, 415 milliós egyezményre viszont már ő is rábólintott.

hirdetés

Apple, Google, Intel, Adobe, Lucasfilm és Pixar alkalmazottak még 2011-ben indítottak polgári pert munkáltatóik ellen, mert azok megállapodást kötöttek annak érdekében, hogy megakadályozzák munkavállalóik elvándorlását a konkurensektől kapott esetleges jobb ajánlatok miatt. Ennek értelmében a cégek nem tehettek az aktuális bérnél magasabb ajánlatot a másik vállalatnál dolgozó szakembereknek, és akkor sem vehették fel őket őket, ha azok önként jelentkeztek. A 2005 és 2009 között folytatott "bérkartellezés" alatt az érintett munkavállalók a számítások szerint mintegy 3 milliárd dollár jövedelemtől estek el.

A bírónő srófolta fel az árat

Az ügy indításakor még a Lucasfilm és a Pixar is a vádlottak padján ült, ám azok korábban peren kívül megegyeztek a sértettekkel, 20 millió dollárban. Így 2014 májusában már csak az Apple, Google, Adobe és Intel (akár volt) alkalmazottai vettek részt benne, mivel nem voltak elégedettek a nekik felajánlott összeggel, ami a törvény értelmében akár 9 milliárd dollár is lehetett volna. Eredetileg a két oldal jogi képviselőinek sikerült megegyeznie 324 millió dollárban, ami 64 000 érintett fényében meglehetősen sovány vigasznak bizonyult volna: a kártérítési összeg negyedét kitévő ügyvédi költséget levonva ez fejenként mindössze 3800 dollár lett volna. Ezt a perben eljáró bírónő tavaly augusztusban visszadobta, mert aránytalanul kevésnek találta az elszenvedett károkért.

 

Az évek óta húzódó ügy most végre lezárulhat, miután Lucy Koh néhány napja előzetesen jóváhagyta a felperesek és alperesek által is elfogadott második, 415 millió dolláros kártérítési összeget. Ez kicsivel több, mint ezer dollárral emeli a fejenkénti kártérítést, amivel a munkáltatók összességében még mindig olcsón ússzák meg - az országos átlagnál jóval magasabb szilícium-völgyi fizetések tekintetében sok esetben ez egy félhavi bérnek fel meg, miközben az évek alatt ennek sokszorosát spórolták meg.

Az ügy vizsgálata során egyébként mintegy 50 gigabájtnyi, a bepanaszolt cégek által generált adatot néztek át, többek között az Apple egykori alapító-vezérigazgatója, Steve Jobs és a többi cégvezető levélváltásait. Koh szerint Jobs központi szerepet játszott a dologban, a bírónő beszélgetések részleteit hozta fel annak bizonyítékaként, hogyan estek el munkalehetőségtől és magasabb jövedelemtől a károsísultak konkrét szituációkban.

Az Intel szóvivője szerint a cég nem követett el törvénysértést, azért egyeznek ki a munkavállalókkal, hogy elkerüljék a további kellemetlenségeket és véget vessenek az ügynek. Az Apple és a Google hasonló álláspontot fogalmazott meg, kihangsúlyozva, hogy bűnösségüket ők sem ismerik el. A per a tervek szerint június 9-én zárul le.

Az ilyen egyezségek célja alapvetően nem a dolgozók megkárosítása, hanem a szektorban tomboló munkaerőhiány miatt a meglévő alkalmazottak megtartása. A verseny korlátozásával elkerülhető az egymásra licitálás, így viszont az egyes területeken a bérek nem tartanak lépést az adott képességek iránti kereslettel, vagyis a szabad piachoz képest alacsonyabb lesz a bérköltség - ez pedig végső soron a munkavállalókon csapódik le. A cégek közötti titkos egyezmények törvénytelennek számítanak, a legális és elfogadható intézkedés a versenytilalmi megállapodás lehet. Ez a munkavállalót abban korlátozza, hogy bizonyos időszakon belül másik versenytárshoz igazoljon át és üzleti titkokat adjon ki új munkáltatójának.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
4-4 klassz téma a HWSW júniusi üzemeltetői és IT-biztonsági meetupjain. Nézz meg a programot!