Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Unortodox hálózati semlegesség jöhet Amerikában

Gálffy Csaba, 2014. november 04. 08:31
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Meglepő javaslattal állt elő az amerikai hírközlési hatóság, a hálózati semlegességet csak a szolgáltatók egymás közötti hálózati kapcsolatain írnák elő, a felhasználók felé nem. A javaslat több kérdést vet fel, mint amennyit megold - állítják a szakértők.

Drámaian újraszabályozná a hálózati semlegesség kérdését az amerikai hírközlési hatóság (Federal Communications Commission) legújabb, kiszivárgott javaslata. Eszerint a Tom Wheeler által vezetett hatóság egy eddig nem ismert, hibrid modellt vezetne be az internetes forgalom szabályozására, a szolgáltatók közötti forgalomra a a közművekre vonatkozó keretek lennének érvényesek, a szolgáltató és az előfizetők közötti kapcsolatot azonban jobbára szabályozatlanul hagyja.

Unortodox felbontás

A Wall Street Journal értesülése szerint ugyanis az FCC külön státuszba és ezzel külön jogállásba sorolná az internetszolgáltatók peering egyezményeit és megint más jogállást kapna az úgynevezett "last mile", vagyis az előfizető felé kiépített kapcsolat. Hagyományosan a hálózatsemlegesség kérdése csupán ez utóbbi esetben merült fel, népszerű megfogalmazás szerint: "van-e joga az szolgáltatónak a hálózati forgalom diszkriminálására annak forrása és tartalma alapján". A kérdés azért fontos, mert szabályozás nélkül a szolgáltató szabad kezet kap bizonyos tartalmak blokkolására vagy lassítására, míg (fizető) partnereinek kiemelt szolgáltatás nyújthat.

Tom Wheeler - lobbistából nem lett az internet bajnoka.

Az FCC elnökéhez közel álló forrásokra hivatkozva a WSJ azt állítja, hogy ezt a területet a most készülő új szabályozás érintetlenül hagyná, vagy csak elvi szinten szabályozná. Sokkal szigorúbb feltételeket szabna azonban a szolgáltatók egymás közötti kapcsolata számára, azzal, hogy e szolgáltatásokat újraosztályozná és gyakorlatilag közművé minősítené. A források igyekeznek hangsúlyozni, hogy a tervezet még nem végleges, a kiszivárgott vonalak még változhatnak az év végére várt ratifikálásig.

A Netflix-probléma

A probléma röviden összefoglalva: a különböző nagy ISP-k és az őket összekötő tranzitszolgáltatók között úgynevezett peering egyezmények vannak. Ezek szabályozzák az összekapcsolódási pontok fenntartásának körülményeit, hagyományosan két, egymás felé azonos forgalmat bonyolító szolgáltató megosztva viseli a kapcsolódás költségeit, aszimmetrikus forgalom esetén az aktívabb fél arányosan többet fizet. Ez a modell évtizedeket át sikeresen működött, emiatt ezt a kritikus területet sehol, semmilyen formában nem szabályozták hatóságok, a különböző ISP-k műszaki csapatai pedig együttműködésben megoldották a felmerült problémákat.

A helyzetet teljesen felborította azonban az internetes videós szolgáltatások megszületése, amelyek látványosan aszimmetrikus forgalmat bonyolítanak, sokkal több adatok küldenek, mint amennyit fogadnak. A szokások értelmében az ilyen peering kapcsolatokért az adatokat küldő fél fizet, ebben pedig az amerikai ISP-k azonnal meglátták az üzleti lehetőséget, és a Netflixszel szerződést kötő tranzitszolgáltatókat kezdték szorongatni. A kapcsolódási pontokat a szükséges bővítés helyett inkább visszaskálázták, ezzel saját felhasználóik számára élvezhetetlenül lassúvá tették a videós szolgáltatás elérését az interneten keresztül, így remélték kizsarolni a remélt összegeket a partnertől és közvetve a Netflixtől.

Az üzleti gyakorlat sikerrel járt, a Netflix fizetni kényszerült, az adatok pedig immár szabadon folynak. A helyzet azonban több szempontból is igen problémás. Egyrészt a peering egyezmények hagyománya elsősorban a tranzitért felelős nagy háttérszolgáltatók számára értelmes, a végponti szolgáltatók és a tranzit között már komoly problémákat vet fel. Az aszimmetrikus és sávszélességigényes forgalom ugyanis értelmezhető küldött adatként, de ugyanilyen helytálló azt az ISP előfizetője által lekért adatként is értelmezni, ezzel a fizetés kötelessége is megfordítható.

Másik, talán nagyobb probléma, hogy a szolgáltatókat nem műszaki, hanem üzleti megfontolások vezérelték a Netflix megszorítására. Az ISP-k ugyanis sokszor kábeltévé-szolgáltatóként és saját OTT-videószolgáltatóként is jelen vannak a piacon, számukra a Netflix komoly konkurenciát jelent - amelyet legegyszerűbben a hozzáférés szűkítésével illetve a forgalom megvámolásával tudtak elhárítani.

Közmű-e az internet?

Az 1934-es kommunikációs törvény szerint az FCC többféle hatáskörrel rendelkezik a szolgáltatás típusától függően. A törvény több kategóriát is ismer, az internetes szolgáltatások esetében az a kérdés, hogy a közműnek számító, erőteljesen szabályozott "common carrier" kategóriába esik-e, mint a vezetékes szolgáltatások. A különbség jelentős, a törvény ugyanis a távközlési szolgáltatások tekintetében igen erős jogosultságokat biztosít az FCC-nek, széles körben szabályozhatja a szolgáltatók összekapcsolódását, a hálózati semlegességet, a végződtetési díjakat. A vita kulcspontját is ez adja: újraosztályozza-e a szolgáltatókat a hivatal, és ha igen, milyen követelményeket támaszt az immár telekommunikációs szolgáltatásaikkal szemben.

A szakértők várakozásai szerint azonban szinteg mindegy, milyen új szabályozást hoz az FCC, a szolgáltatók azonnal megtámadják majd jogi úton. Erre a sorsra jutott a hálózati semlegesség előző szabályozása is, az ügyben a bíróság akkor a szolgáltatóknak adott igazat és úgy találta, hogy az FCC túllépte a hatáskörét, a vonatkozó rendeletet pedig megsemmisítette. Az ítélet szerint az "információs szolgáltatás" kategóriába sorolt internetszolgáltatásra az FCC-nek nincs hatásköre előírni a hálózatsemlegességet. A megoldást az ítélet is megfogalmazza: az internetet telekommunikációs szolgáltatásként kell újradefiniálni, ez már probléma nélkül szabályozható a forgalom szintjén is.

Jogorvoslatra a szolgáltatóknak az újraosztályozás is lehetőséget ad, az FCC ugyanis nem sorolhatja ide vagy oda a bizonyos szolgáltatásokat, a különböző kategóriáknak szigorú kritériumai vannak. Az ISP-k álláspontja szerint a közművé minősítés feltételeinek az internetes kapcsolatok nem felelnek meg, emiatt jogellenes ezt a telekommunikációs szolgáltatások közé venni.

De mi lesz a végfelhasználóval?

A források szerint az FCC a hibrid megközelítéssel kíván kompromisszumot kötni az internetszolgáltatókkal. Eszerint a cégek valóban kínálhatnak majd prioritásos internet-hozzáférést, amennyiben ezt transzparens módon és alternatívákat kínálva teszik. Eszerint jöhetnek majd "gamer csomagok", amelyek a "normál" csomagokhoz képest alacsonyabb késleltetést nyújtanak, magasabb áron, például. Ugyanígy egyes online szolgáltatások fizethetnek az ISP-knek azért, hogy gyorsabb vagy alacsonyabb késleltetést kapjanak az előfizetők felé. Az egyetlen kritérium ebben az esetben, hogy az ISP nem diszkriminálhat, minden szereplő felé azonos feltételeket kell szabnia.

Ahogy korábban említettük, ez a megközelítés teljesen szembemegy a hálózati semlegesség hagyományos értelmezésével, amely pontosan az ilyen egyezmények tiltását fogalmazza meg. A Wheeler vezette FCC azonban ezt nem érzi súlyos problémának, bizonyos elvi korlátok (átláthatóság, diszkrimináció hiánya) mellett megengedné ezt a gyakorlatot. Várhatóan ez a netsemlegesség támogatói között komoly ellenkezést fog kiváltani, konkrét javaslat hiányában azonban egyelőre nincs miről vitatkozni.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.