Szerző: Voith Hunor

2015. január 16. 15:00

6,5 milliárd dolláros startup-alapot hoz létre Kína

Érik a kínai technológiai szektor fejlődésének következő lépcsőfoka. A kormány a jövőben 40 milliárd jüannal, azaz mintegy 6,5 milliárd dollárral támogatná az ígéretes tech startupokat – főleg azokat, melyek magas hozzáadott értékű szolgáltatásokat vagy termékeket fejlesztenek.

HIRDETÉS

Úgy fest, a kínai vezetés végleg megelégelte, hogy az ország technológiai szektorát a világ többsége egy hatalmas gyártósorként kezeli, ahol olcsón lehet milliószámra nagyjából bármilyen fogyasztói cikket előállítani. Az Államtanács közleménye szerint Kína 40 milliárd jüanos (6,5 milliárd dolláros) kockázatitőke-alapot hoz létre, melyen keresztül induló tech cégekbe fog befektetni, és a startupok piacra lépését is segíteni fogja. A kormány nyíltan elismert szándéka, hogy ezzel a lépéssel a magas hozzáadott értékű termékeket (szolgáltatásokat) fejlesztő vagy nyújtó vállalkozásokat hozza az eddiginél előnyösebb helyzetbe.

Az országban az 1980-as évek végén kezdtek lazítani a szigorú gazdasági szabályokon, a teszt elsődleges helyszíne Kuangtung tartomány volt. A ma már elképesztő méreteiről híres iparváros, Sencsen – amiről sokan a Foxconn elektronikai bérgyártó miatt hallottak – teljesen átlagos város volt, de a gazdasági ösztönzés következtében milliók vándoroltak oda munka reményében. A program annyira sikeres lett, hogy a belső-kínai tartományok gazdaságilag jelentősen lemaradtak, a bérkülönbség miatt pedig egyre nagyobb lett az elégedetlenség és a munkaerőhiány. A kormány ezért 2000-ben stratégiát váltott, mára nagyjából sikerült egyensúlyt teremtenie az ipari termelés zöméért felelős 3-4 tartomány között.

Az elmúlt évtizedekben, de főleg a '90-es évek vége óta rengeteg tőkeerős nyugati vállalat vitte Kínába gyártási tevékenységét. Bár ez az iparág “kulimunkája”, közben felnőtt egy új generáció, amely magába szívta a kintről érkezett tudást és szemléletet – a kínai kormány pedig most jó érzékkel próbál építeni rájuk azért, hogy az ország ne ragadjon meg egy óriási bérgyártó szintjén. A most létrehozandó állami alap nagyjából ugyanennyi, mintegy 6,8 milliárd dollárra becsült privát kézben levő kockázati tőkét egészít ki.

Nem ebben látják a jövőt

A saját fejlesztésben látják a jövőt

Kína telekommunikációs és internetes óriásvállalatai miatt – például Huawei, Lenovo, Baidu, Tencent, Alibaba – egész jó esélyekkel indul a még csak alakulóban levő Internet of Things (IoT) piacon. A sikerhez azonban saját fejlesztések is szükségesek mind szabadalmak, mind gyártástechnológia terén. A kínai gyártók többsége külföldi – főleg amerikai és európai – vállalatoktól licencelt technológiákra épít, ez pedig egyre jobban szúrja a kormány szemét. A nyugatra áramló licencdíjakat inkább a határon belül tartanák, hogy ezt a pénzt a saját kutatásokba lehessen fektetni.

Az állam legfelső szintű gazdasági felügyeleti és szabályozó szervezete, a Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság (NFRB) az elmúlt években több mint kéttucat alkalommal indított vizsgálatot külföldi vállalatok ellen, általában tisztességtelen árszabási gyakorlat miatt. Az amerikai Qualcommot is ilyen nyomás alá helyezték, amikor kínai cégek bepanaszolták a chipgyártót szerintük túl magas licencdíjai miatt, és ugyanilyen okból csúszott a tavalyi Microsoft-Nokia üzlet is.

a címlapról