Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Július 19-én SYSADMINDAY: egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket!

Nobel-díjat kaptak a kék LED felfedezői

Hlács Ferenc, 2014. október 08. 13:44
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Fizikai Nobel-díjat kaptak a kék LED feltalálói. Isamu Akasaki, Hiroshi Amano és Shuji Nakamura a világítás- és kijelzőtechnológiát forradalmasító felfedezésért az elismerésen túl 1,1 millió dollárnak megfelelő összegen osztozhat.

hirdetés

A kék LED feltalálói kapták a 2014-es fizikai Nobel-díjat. Az elismerésen Isamu Akasaki és Hiroshi Amano, a Nagoya Egyetem kutatói és az akkor a Nichia Chemival Corporationnál dolgozó Shuji Nakamura osztoznak. A kilencvenes években felfedezett fényforrás jelentősége vitathatatlan: ez tette lehetővé, hogy a hatvanas években már elérhető piros és zöld LED-ekkel kombinálva fehér fényt hozzanak létre, ezzel pedig a kutatók új fejezetet nyitottak a világítástechnológiában.

A tudományos közösség mintegy három évtizeden keresztül próbálkozott az elfogadható fényességű kék LED előállításával, sikertelenül, végül 1994-ben villant fel először a nagyközönség előtt a kék fényű dióda. Érdekesség, hogy Nakamura eredetileg mindössze 200 dollárnak megfelelő összeget kapott az őt foglalkoztató vállalattól a találmányért - amelyet az 2005-ben aztán további 8 millió dollárral egészített ki, miután a kutató megnyerte az ügyben a cég ellen indított pert. Nakamura egy évvel később, 2006-ban a Millennium Technology Prize díjat is megkapta a felfedezésért.

Fejlettebb gyártási eljárásokra volt szükség

Ahhoz, hogy a fénykibocsátó diódák fehér fényt adjanak három alapszín, a zöld, piros és a kék kombinációjára van szükség. Az első két típust viszonylag hamar sikerült előállítani, az utolsó azonban jóval keményebb dió(dá)nak bizonyult: ahhoz olyan kifinomult félvezető anyagokra és gyártási technológiákra volt szükség, amelyek csak a kilencvenes években váltak elérhetővé. A tudósok nagyjából egy évtizedes kutatás után jöttek rá, hogy gallium-nitrid használatával kék fényt hozhatnak létre, alumínium és indium hozzáadásával pedig az energiahatékonyságot növelhetik.

A kék szín megjelenésével tehát megnyílt az út a fehér LED-ek gyártása előtt is, amelyek sokkal hatékonyabb világítási megoldások létrehozását teszik lehetővé, mint a hagyományos izzók vagy a fénycsövek. Előbbieknél a fő problémát az jelenti, hogy a működtetésükbe fektetett energia túlnyomó része a hőleadásra megy el - a fénycsövek (amelyek tömeggyártása egyébként már 1938 óta folyik) ennél több mint négyszer hatékonyabban működnek, ez azonban még mindig jócskán elmarad a LED-ek majdnem hússzor jobb energiahatékonysága mögött. A technológia ráadásul sokkal hosszabb élettartamú és veszélyes vegyianyagoktól mentes, biztonságosabb fényforrások előállítását teszi lehetővé.

De az eljárás nem csak a világítóeszközök terén bizonyult forradalminak, az már számos kijelzőben is jelen van, legyen szó okostelefonról, táblagépről, monitorról vagy televízióról. A Nobel-díj mellett a három kutató összesen 8 millió svéd koronán, azaz körülbelül 1,1 millió dolláron osztozhat.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
A IT-üzemeltetők világnapján egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket az Ankertbe.