Szerző: Bodnár Ádám

2014. szeptember 23. 11:08

Hatmilliárdból újítja fel izraeli gyárát az Intel

Izrael történetének legnagyobb külföldi befektetéséből modernizálja Kiryat Gat város melletti félvezetőgyárait az Intel, a hatmilliárd dolláros invesztícióból az üzemeket 10 nanométeres gyártástechnológiára állítják át.

Hatalmas összegből, mintegy hatmilliárd dollárból korszerűsíti izraeli chipgyárát az Intel. A Reuters szerint a vállalat még májusban adta be a szükséges dokumentumokat a helyi kormánynak, amely a beruházást 300 millió dollárral támogatja, illetve vállalta, hogy 10 évig csak 5 százalékos társasági adót vet ki a cégre. A feltételekről majdnem egy évig egyeztetett a félvezetőgyártó vállalat és az izraeli kormányzat, az előzetes megállapodást már tavasszal megkötötték, de az összes részletet csak mostanra simították ki.

Az Intel Izraelben

Az 1968-ban alapított Intel 1974 óta van jelen a közel-keleti országban, a haifai Intel kutatóközpont volt az első, amelyek az Egyesült Államokon kívül létesítettek, a jeruzsálemi Fab 8 pedig az első Intel-chipgyár volt külföldön. A világ legnagyobb félvezetőgyártója 1985-ben építette a Fab 8-at, amit aztán 1997-ben be is zártak, miután az Intel beszüntette az autóipari vezérlőchipek gyártását, amelyek a Fab 8-ban készültek. Emellett ROM-ok és flash chipek készültek a Fab 8-ban, 1997-ben már kőkorszakinak számító technológiával. A gyárat modernizálni gazdaságtalan lett volna, ezért bezárták, a dolgozók többségét más Intel-gyárakba helyezték át.

1999-ben építette az Intel a második izraeli chipgyárát, a Fab 18-at, amelyben először processzorok, később pedig flash memóriachipek készültek. Amikor a vállalat létrehozta a Micronnal közös flashgyártó vegyesvállalatát, az IM Flasht, a Fab 18 is átkerült ide, de 2013-ban a cég visszavásárolta. A Fab 18 helyszíne Kiryat Gat városa, a gyár közelében van a harmadik izraeli Intel-gyár is, a Fab 28, amely az előző évtized közepén épült és 2008-ban állt tömegtermelésbe, 45 nanométeres csíkszélességű technológiával, jelenleg pedig 22 nanométeres chipek készülnek itt.

Intel Fab 28

Az időközben visszavásárolt Fab 18-at és a Fab 28-at az Intel egyetlen hatalmas üzemként kezeli a jövőben és hatmilliárd dollárból modernizálja, hogy felkészítse a 10 nanométeres alkatrészek gyártására. A tervek szerint ez a folyamat 2016-ra zárul le, vagyis ekkor kezdődik a 10 nanométeres lapkák (próba)gyártása Kiryat Gatban. Az oregoni fejlesztőközpont után tehát ez lesz az egyik első félvezetőgyár a világon, ahol bevezetik az Intel következő generációs gyártástechnológiáját.

Mindent vivő munkahelyek

Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Mindent vivő munkahelyek Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Az Egyesült Államokon kívül az Intelnek nagyon kevés gyára van: a cég Írországban és Izraelben rendelkezik félvezetőgyártó üzemekkel, valamint pár éve Kínában is létesített ilyet, de ott a technológiai exportra vonatkozó amerikai szabályozások miatt csak "levetett" gyártástechnológiát alkalmaz - jelenleg 65 nanométeres csíkszélességű lapkák készülnek itt, ez 4 generációnyi, vagyis mintegy 8 évnyi lemaradást jelent a legmodernebb Intel-lapkák előállításához használt eljáráshoz képest.

A legnagyobb izraeli exportőr

"Az Intel befektetése stratégiai fontosságú Izrael ipara számára" - mondta Yair Lapid pénzügyminiszter. "Ez a legnagyobb külföldi befektetés az ország történetében és annak az újabb bizonyítéka, hogy Izrael a technológia és innováció élvonalába tartozik." Az Intel története során eddig közel 11 milliárd dollárt ruházott be Izraeli gyárakba és mintegy 10 ezer embernek ad munkát az országban. A gazdasági minisztérium egyik vezetője szerint az Intel azt is vállalta, hogy nagy beszerzéseket hajt végre Izraelben, az üzem korszerűsítésébe bevon izraeli vállalatokat, valamint részt vesz az oktatás és a vidékfejlesztés támogatásában is.

Érdemes mindazonáltal megjegyezni, hogy az Intel által elkölteni kívánt mintegy hatmilliárd dollár túlnyomó része a félvezetők gyártásához szükséges berendezések korszerűsítését és beszerzését fedezi, ezeken a területeken azonban zömmel nem izraeli cégek (pl. Applied Materials, ASML, Nikon, Canon, KLA-Tencor, Tokyo Electron, stb.) játszanak vezető szerepet. Az Intel a Kiryat Gat-i gyár korszerűsítésével becslések szerint jó másfélszeresére növeli az izraeli gyártókapacitását és a várakozások szerint évente 5-6 milliárd dollár értékű félvezetőt exportál majd az országból. Ezzel Kiryat Gat lesz az ország legnagyobb exportőre, a gyémántkereskedelmet figyelembe nem véve az Intel adja majd az izraeli export 12 százalékát, a technológiai szektorban pedig az arány megközelíti a 25 százalékot.

De mit fog gyártani?

A mostani döntés alapján az Intel továbbra is nagy téttel fogad arra, hogy a következő években a termékei iránt látványosan nőni fog a kereslet, pedig a cég a mostani gyártókapacitását sem használja ki teljesen. Egy januári hír szerint az arizonai Chandlerben az elmúlt években felépített Fab 42 üresen áll, a félvezetők előállításához használatos berendezésekkel nem szerelték fel, és egyelőre nem is fogják, helyette a már korábban megépített chandleri gyárakat látták el új, 14 nanométeres chipek előállításra alkalmas berendezésekkel.

A PC-eladások évek óta zuhannak és a következő évekre sem jósolnak hatalmas fellendülést az elemzők. A kevesebb eladott PC pedig kevesebb eladott Intel processzort is jelent természetesen - a vállalat pedig minden erőfeszítése ellenére képtelen volt érdemi részesedést szerezni az okostelefonok és a tabletek szegmensében, amelyek óriási növekedést produkálnak. Így összességében az Intel gyártókapacitásának jó része kihasználatlan - nem véletlen, hogy a vállalat belépett a szerződéses gyártók közé is, ezzel próbálva lekötni fölös kapacitását.

Kubernetes képzéseinket már közel 300 szakember végezte el. A nagy sikerre való tekintettel a tanfolyamot aktualizált tananyaggal június 18-án újra elindítjuk! A 8 alkalmas, élő képzés képzés órái utólag is visszanézhetők, és munkaidő végén kezdődnek.

a címlapról