Szerző: Bodnár Ádám

2014. szeptember 8. 09:02

Sokadszor rajtol el papíron az Intel Core M

A héten zajlik San Franciscóban az Intel Developer Forum, a chipgyártó mégis a berlini IFA-t választotta arra, hogy ismét leleplezze papíron az első Broadwell-generációs processzorcsaládot, a Core M-et.

A 14 nanométeres technológiával gyártott Core M lapkákról a legtöbb részlet napvilágot látott már korábban, egy augusztusi webcast során. A múlt péntek délutáni eseményen az Intel igazából kevés újdonsággal szolgált, bejelentette az első körben érkező Core M processzorok pontos paramétereit, vagyis magszámokat, órajeleket, cache-méreteket és egyebeket. A specifikációk azonban egyelőre nem sokat jelentenek, mivel a Core M processzoros gépek csak a negyedik negyedévben érkeznek, teszteredmények is valószínűleg csak akkor lesznek nyilvánosak, így egyelőre marad a spekuláció: mit tud az Intel kihozni 4,5 wattból?

Ahogy korábban már többször is írtuk, a Core M processzorcsalád tervezésénél a legfontosabb vezérlőelv az energiahatékonyság, ennek köszönhetően egy olyan lapka született, amely passzív hűtés mellett hozza a Core lapkáktól megszokott teljesítményt. A 4,5 wattos TDP lehetővé teszi a PC-gyártók számára, hogy tényleg vékony gépeket építsenek a Core M köré, az Intel által a nyári Computexen bemutatott referenciamodell, a Llama Mountain még az iPad Airnél is vékonyabb.

Ezek lesznek az új chipek

A pénteki események bemutatott prezentáció legfontosabb diája az új chipeket részletezi. Eszerint az első körben érkező Core M chipek névleges órajele rendkívül alacsony, 800-1100 MHz mindössze, de nagyon agresszív turbót használ mindegyik, a magok (kiviteltől függően) akár 2,6 GHz-re is fel tudnak gyorsulni, ha a termikus keret és a futtatott alkalmazások ezt megengedik.

Minden most bemutatott Core M chip kétmagos, de támogatja a Hyper-Threadinget, így párhuzamosan négy utasításszál feldolgozására képes. A korábban közzétett információk alapján a Haswell mikroarchitektúrához alig nyúltak az Intel mérnökei, csak néhány apró módosítás történt a CPU-magokban, a tervezők finomhangoltak kicsit az utasításütemezőn és megnövelték a pufferek méretét, hogy a végrehajtóegységek kihasználtságát javítsák, emellett egyes lebegőpontos műveletek futásidejét is csökkentették. A processzorok integrált memóriavezérlője kétcsatornás és 1600 MHz-es LPDDR3, illetve DDR3L chipeket támogat. A 256 kilobájt L2 tárral gazdálkodó magok által megosztott harmadszintű gyorsítótár mérete 4 megabájt.

A kiadott képen jól látszik, hogy a 82 mm2 méretű szilíciumterület nagyobbik részét az Intel HD Graphics 5300 névre hallgató grafikus vezérlő foglalja el, amelynek alapórajele mindössze 100 MHz, de terhelés esetén 800-850 MHz-re is képes gyorsulni. Az új GPU képességeit tekintve papíron felzárkózott a konkurenciához, a HD Graphics 5300 már támogatja a DX11.2 és OpenGL 4.3, valamint OpenCL 2.0 szabványokat . Teljesítményben is van előrelépés, legalábbis a Core M tekintetében, az ugyanis 2x10 helyett 3x8 grafikus VE-t tartalmaz. Az Intel szerint a módosítások eredménye - feladattól függően - 20-50 százalékos teljesítményemelkedés lett, ezeket az állításokat azonban egyelőre nem lehet ellenőrizni.

Rust? Kubernetes? FinOps? Melyiket válasszam?

Egy jó karrierdöntéshez sok apróság szükséges. Egy alapos hazai technológiai körkép azoban még hiányzott. Végre van ilyen, és a 21. kraftie adásban kidumáltuk.

Rust? Kubernetes? FinOps? Melyiket válasszam? Egy jó karrierdöntéshez sok apróság szükséges. Egy alapos hazai technológiai körkép azoban még hiányzott. Végre van ilyen, és a 21. kraftie adásban kidumáltuk.

A Core M nem SoC (rendszerchip) abban az értelemben, hogy hiányzik belőle a PCH, ez egy önálló szilíciumon, de a processzorral közös tokban kapott helyet (System on a Package). A PCH funkcionalitására kevés panasz lehet, 4 darab 6 Gbps SATA-vezérlőt, 14 USB-eszközt (10x 2.0, 4x 3.0) és 12 PCI Express sínt kezel, van benne gigabites Ethernet-vezérlő és SD-kártyavezérlő is. A tokozással együtt a Core M mérete mindössze 496 mm2, ez körülbelül a fele egy negyedik generációs (Haswell) Core lapkának. A megcélzott vékony és könnyű noteszek és hibrid tabletek terén márpedig minden négyzetmilliméter számít.

Egyre kevésbé múlik a processzoron a fogyasztás

A pénteki prezentáció legérdekesebb részletei azonban nem a fentiek, hanem egy olyan dia, amelyen az Intel a Core M processzoros gépek fogyasztását a Haswell Y-alapú elődökhöz viszonyítja. Ennek a képnek a legfontosabb tanulsága talán az, hogy egy vékony notebook vagy hibrid tablet fogyasztását mára egyértelműen a kijelző és az egyéb rendszerkomponensek dominálják a legtöbb esetben, ami azt jelenti, hogy egyre kevésbé múlik a processzoron a rendszerszintű fogyasztás és az akkumulátoros üzemidő.

Bár az Intel szerint a Core M révén még elcsíphető egy-másfél óra extra akkuidő azonos kapacitás mellett a Haswell Y-hoz képest, a jövőben csak akkor várhatunk további látványos javulást ezen a területen, ha a kijelzőgyártók, illetve a PC egyéb komponenseinek előállítói is komolyan odafigyelnek az energiatakarékosságra.

a címlapról