Megmutatta ProLiant Gen9 szervereit HP
Az Intel ugyan csak a szeptember második hetében kezdődő Intel Developer Forumon mutatja be a vadonatúj generációs Xeon processzorait, de a HP-t ez nem zavarta abban, hogy másfél héttel előtte megmutassa az ezekre épülő új szervereit.
A x86 processzoros szerverek piacán kevés igazán átütő újdonsággal tudnak előrukkolni a gyártók. A terület már kommoditizálódott, a műszaki paramétereket és a gazdaságossági mutatókat érdemben meghatározó innovációt a processzorgyártók és az operációs rendszerek fejlesztői végzik, a szervergyártókra jobbára csak az összeszerelés, értékesítés és támogatás marad.
A HP előző generációs (Gen8) gépei kapcsán elsősorban a jobb szervizelhetőségre feküdt rá és ilyen fejlesztésekkel igyekezett megkülönböztetni magát a versenytársaktól és ezt a vonalat viszi tovább a Gen9 kódnevű ProLiantek esetében is. A cég legfontosabb üzenete: ahelyett, hogy a felhasználók a hardverek egyedi optimalizálásával foglalkoznának, hanem a rendelkezésükre álló erőforrásokat (számítási kapacitás, tárolókapacitás, hálózat) olyan programozható elemekként kezelnék, amelyeket a folyamatosan változó üzleti igényekhez lehet alakítani.
Erre két fő ok miatt kell figyelmet fektetni a cég szerint. Az egyik, hogy ma már nem működik a "működik, tehát nem nyúlunk hozzá" megközelítés az informatikában, a virtualizáció és a folyamatosan változó feladatok miatt egy szervernek életciklusa során változatos szoftvereket kell futtatnia, és minél gyorsabban lehet ezekhez a változásokhoz igazítani, annál jobb az üzletnek. Ezért egyre inkább felértékelődik a felügyeleti megoldások jelentősége. A másik ok: a számítási, tárolási és hálózati igények rendszerint nem együtt változnak.
A nagy dobás: felügyelet
Az új szerverek bejelentésének leghangsúlyosabb pontját nem is maguk a gépek jelentik elsősorban - a részletes specifikációk hiányában ezekről elég kevés szó is esett -, hanem a HP infrastruktúrafelügyeleti szoftverrendszere, a OneView. A vállalat állítása szerint itt az idő a konvergens rendszerek felügyeletének "software defined" megközelítésére, amely jelen esetben a programozhatóságot és a minél magasabb szintű automatizációt jelenti, vagyis egy-egy változtatáshoz kevesebb kézi adminisztrációs műveletre lesz szükség. A felügyeleti megoldás természetesen integrálódik a nagy szoftvergyártók felügyeleti rendszereivel (VMware, Microsoft, Red Hat) is. Külön figyelmet fektette a cloudfelügyeleti megoldásokkal (pl. OpenStack) történő együttműködésre is.
A vállalat kimondott célja, hogy egyetlen közös platformja legyen a konvergens infrastruktúrák felügyeletére, ezzel megszűnik az a gyakorlat, hogy a rackbe szerelhető (vagy torony kivitelű) és a blade formátumú gépeknek eltérő a felügyeleti szoftvere. Az adminok így elvileg könnyebben kiigazodnak majd egy nagyobb környezetben, nem kell többféle felügyeleti interfészt megtanulniuk, illetve a cégeknek sem kell majd eltérő szoftvereket licencelniük és folyamatosan karbantartaniuk. A HP brosúrája nagyon szépen megfogalmazza, hogy a felügyeleti szoftverek száma 50 százalékkal csökkent, ami azt jelenti, hogy kettőből lett egy.
A szerverfelügyeleti szoftverrendszer nagy dobása azonban nem csak ez, hanem hogy automatizálhatók általa olyan feladatok, amiket eddig "kézzel" kellett elvégezni. Ezt a gépek fejlesztése teszi lehetővé, a Gen9 ProLiant szerver egyes képességei ugyanis RESTful API-kon keresztül elérhetők. Az eredmény: gyorsabban elvégezhető adminisztrációs feladatok révén az infrastruktúra könnyebben változtatható, az SLA-k könnyebben hozhatók vagy akár magasabb SLA-k vállalhatók be. A cég egy példát is hoz, egy több száz szerveres környezetben a firmware-frissítés órák helyett perceket vesz igénybe.
Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.
Az új képességekkel felturbózott OneView miatt egyelőre nem érdemes a HP kereskedelmi partnerei előtt sátrat verni és sorban állni, ennek a szoftvernek az elérhetőségét ugyanis csak későbbre ígéri a cég. A hivatalos kommunikáció szerint még 2014 vége előtt megérkezik, de a licenceket már be lehet szerezni. A OneView elkészültéig a HP Insight Control 7.4 (és az iLO Advanced) használatát javasolja a cég azoknak, akik ProLiant Gen9 szervereket üzemeltetnek.
Ha már szóba került az iLO, érdemes megemlíteni, hogy a Gen9 gépek megjelenésével ez is fejlődik. A HP legnagyobb dobásának ezen a téren az iLO Federation tűnik, amely segítségével több szervert egy csoportban egyszerre lehet kezelni. Az adminok változatos szempontok szerint rendezhetik csoportokba a Gen9 ProLiant gépeket és egy-egy csoporton egyszerre hajthatnak végre olyan felügyeleti feladatokat, amelyeket korábban külön-külön kellett a szervereken elvégezniük. Érkezik egy Pr-Boot Health Summary nevű képesség, amivel a gép bekapcsolása előtt megtekinthető annak "egészségi állapota", és mostantól a UID gombbal is lehet a szervereket (vagy az iLO-t) resetelni, ha esetleg az iLO válaszképtelenné válna. A 4 gigabájt iLO NAND-ot tartalmazó gépeken 1 gigabájtos partíció tetszőlegesen használható.
A gépek
Magukról a gépekről egyelőre keveset tudni. A HP eddig hét új Gen9 generációs ProLiantet mutatott be. A szokásos rackes és tornyos kínálat a DL160, DL180, ML350, DL360, DL380 gépekből áll jelenleg, ehhez csalatkozik a BL460 blade, illetve a nagy teljesítménysűrűségű környezetbe tervezett Apollo család két új tagja, az XL230a és XL730f - természetesen minden új gép nevében benne van a Gen9. A vállalat ígérete szerint egészen jövő nyár elejéig több hullámban érkezik összesen 21 Gen9 rendszer.
Most csak a Haswell-generációs Xeon EP-re épülő, legfeljebb kétfoglalatos szervereket mutatta meg a cég, de pontos konfigurációk nem láttak napvilágot. Ami a HP bejelentéséből tudható, hogy a szerverek már DDR4 memóriát támogatnak (2133 MHz-es órajel a maximum), ennek köszönhetően a memória-sávszélességük magasabb lesz a Gen8 generációs szerverekénél, amely minden bizonnyal a teljesítményadatokon is tetten érhető. A Xeonok energiahatékonysága is sokat javult, a HP a hivalos anyagokban kétszeres teljesítmény/watt értékről beszél - a szeptember 8-án esedékes Intel-bejelentés után többet fogunk tudni. A DDR4 mellett a másik nagy előrelépést a 12 Gb Smart Array Controller bevezetése jelenti, amely magasabb I/O teljesítményt eredményez: a cég egymillió elérhető IOPS-ról ír, igaz, konkrét konfiguráció és a további szokásos körülmények felsorolása nélkül.
A gépek részletes specifikációit (tippünk szerint) szeptember 8. után, a Haswell-generációs Xeonok bejelentését követően teszi majd nyilvánossá a HP és az árak is ekkor lesznek elérhetők, valamint a rendeléseket is ekkortól fogadják majd a kereskedők.