Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Az Egyesült Királyságban kötelező az ODF

Bodnár Ádám, 2014. július 23. 13:40
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Az Egyesült Királyságban a kormányzati szervezetek csak nyílt szabványos dokumentumformátumokat használhatnak az iratok megjelenítésére, valamint az egymás közötti kommunikációra. A választás a HTML, PDF/A és ODF formátumokra esett.

Száműzné az Office-t a kormány

Európa számos országa után az Egyesült Királyság is kötelezően előírta a kormányzati szervek számára, milyen formátumban kell a dokumentumaikat publikálniuk, illetve egymásnak átadniuk. A cél az, hogy a kormányzat ügyfeleit, vagyis a lakosságot, a vállalkozásokat és a civil szervezeteket ne kényszerítsék rá egy bizonyos szoftver használatára, hanem szabadon dönthessenek arról, melyiket választják. A lépés kimondva-kimondatlanul is a Microsoft Office ellen szól.

A kormány a dokumentumok publikálására a PDF/A és HTML formátumokat választotta ki, míg dokumentumcserére és közös munkára az ODF-et írta elő. A hivatalos indoklás szerint az egységesen kiválasztott formátumok használata esetén nem merülnek fel konverziós vagy kompatibilitási problémák, a folyamatokban részt vevő személyek és szervezetek pedig "a számukra legjobb és leginkább költséghatékony" alkalmazásokat vehetik igénybe, miközben biztosak lehetnek abban, a dokumentumaik "a kormányzaton belül és kívül is működni fognak".

További érvként hozzák a döntés mellett, hogy ezáltal egyenlő esélyekkel indulnak a megrendelésekért a különféle méretű beszállítók, a végső hatása pedig az lesz a lépésnek, hogy még ebben a parlamenti ciklusban, azaz 2015-ig összesen 1,2 milliárd fontot (~468 milliárd forintot) takarítanak meg a kormányzati szervek, a vállalatok és a magánszemélyek, vagyis az adófizetők.

"A hosszú távú tervünk a gazdaság erősítése azáltal, hogy segítjük a brit vállalkozások növekedését. Hallgattunk azokra, akik azt mondták, a nyílt szabványok csökkentik a költségeket és segítik az együttműködést a kormányzattal" - mondta Francis Maude, a miniszterelnöki hivatal vezetője. "Nyílt szabványt választva az embereknek nem kell arra költeniük, hogy megnézzenek kormányzati információkat vagy dolgozzanak vele. Ez egy hatalmas lépés és nagyon örülök, hogy megtettük" - tette hozzá a kormányzati digitális szolgáltatásokért felelős vezető, Mike Bracken.

Magyarországon nincs változás e téren

Magyarországon még 2011 decemberében született egy kormányhatározat arról, hogy a kormány irányítása alatt álló szervek az egymás közötti kommunikációban a dokumentumokat "kizárólag olyan dokumentumformátumban továbbíthatják, amely nyilvánosan hozzáférhető, korlátozás nélkül alkalmazható, nemzetközi szabványügyi szervezet által elfogadott szabványra" épül. Emellett a kabinet felhívta a minisztereket arra, hogy a felügyeletük alatt álló szervek csak műszakilag vagy gazdaságilag indokolt esetben, illetve nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettség teljesítése érdekében szerezhetnek be nem nyílt forráskódú irodai szoftvereket.

A nyílt szoftverek támogatói az ODF és az OpenOffice/LibreOffice előretörését várták ettől a határozattól a kormányzati munkában, ez azonban azóta sem történt meg. Úgy tudjuk, korábban Magyarországon kormányrendeletet terveztek hozni arról, hogy a kormányzati dokumentumcsere elfogadott formátuma az ODF lesz, végül csak kormányhatározat született (ami gyakorlatilag egyfajta ajánlásnak felel meg) és a "nemzetközi szabvány" kitétel miatt az OOXML és a PDF is elfogadottá vált.

Szintén a 2011-es kormányhatározatban szerepel, hogy a miniszterek felügyelete alatt álló szervek csak műszakilag vagy gazdaságilag indokolt esetben, illetve nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettség teljesítése érdekében, a nemzeti fejlesztési miniszter engedélyével szerezhetnek be nem nyílt forráskódú irodai szoftvereket. Az Office újabb verzióinak megvásárlására pletykák szerint néhány, a mai napig a kormányzati szervek között keringő dokumentum szolgáltatta a műszaki indokot, amely csak Office-ban működött. Így végül a legtöbb kormányzati szerv végül az Office újabb verzióit szerezte be ahelyett, hogy nyílt irodai szoftverre, például LibreOffice-ra vagy OpenOffice.org-ra váltott volna.

Az ODF terjedését zászlajára tűző ODF Alliance Magyarország idén márciusban nyílt levelet küldött a fejlesztési miniszternek, amelyben azt tudakolta, hogyan nőtt a kormányzatban a nyílt irodai szoftverek elterjedtsége, illetve a zárt megoldásokhoz ragaszkodó szervezetek milyen indokkal hozták meg a döntésüket. Arra is kíváncsi volt az ODF Alliance hazai tagozata, hogy a miniszter hány esetben hagyta jóvá, illetve hányszor utasította el zárt irodai szoftver kormányzati beszerzését. A szervezet máig nem kapott választ a kérdéseire.