Szerző: Koi Tamás

2014. július 14. 10:23

Tényleg a Telenoré a leggyorsabb 4G-s hálózat

Különös megállapítással zárult a Gazadasági Versenyhivatal versenytanácsának egy, a mobilszolgáltatók által nyújtott internetelérés sebességének reklámozásával kapcsolatos vizsgálata. A hivatal a hírközlési hatóság bevonásával megállapította, hogy valóban a bepanaszolt cég, a Telenor mobilinternete a leggyorsabb.

Szokatlan eredménnyel zárult egy a mobilszolgáltatók internetes sávszélességének összehasonlításával kapcsolatos ügy a Gazdasági Versenyhivatalnál, írja a Népszabadság. A lap értesülései szerint a hivatal - alighanem egy versenytárs bejelentésére - azért indított vizsgálatot a Telenor Magyarországgal szemben, mert a norvég tulajdonban álló cég több médiumban is elhelyezett kampányában a leggyorsabbnak aposztrofálta a 4G-s mobilnet-hálózatát. Az ügy végül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szakvéleményének bekérésével, még az eljárási szakasz előtt ért véget, mivel a szakvélemény alapján megállapítást nyert, hogy tényleg a Telenor nyújtja a leggyorsabb mobilnet-elérést itthon.

Hazánkban jelenleg a Telenornak és a Magyar Telekomnak van 4G-s mobilnet-hálózata, a két cég közül elsőként a technológiai vezető szerepét előszeretettel hangsúlyozó Magyar Telekom indította el a kereskedelmi szolgáltatást 2012. januárjában. A Telenor ugyanezen a nyáron kapcsolta be 4G-s hálózatát, elsőként a vidéki régiókra koncentrálva, majd tavaly októberben az összes rendelkezésére álló frekvenciakészletet felhasználva 150 Mbps-re tornászta fel a cellánkénti elméleti sávszélességet.


A Telenor valós 4G-s sávszélessége

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori

Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

A Telenor azért tehette ezt meg, mivel a cég a 4G-s szolgáltatáshoz jelenleg használt 1800 MHz-es sávban kétszer akkora frekvenciakerettel rendelkezik, mint versenytársa. A vállalat 2004-ben jutott hozzá ehhez a frekvenciamennyiséghez, ám egészen 2012-ig csak hangszolgáltatást biztosított ebben a sávban, ráadásul egy frekvenciablokkot az NMHH és a szolgáltatók közt tavaly szeptemberben létrejött megállapodásig egyáltalán nem is vett használatba. A szeptemberi egyezség értelmében egyébként a cég 2022-ig használhatja az 1800 MHz-es sávban megszerzett frekvenciakeretet, mintegy 27 milliárd forintért cserébe.

Senki sem szent

Bár ezúttal bebizonyosodott, hogy a Telenor kellő alappal állította, hogy övé a leggyorsabb hálózat, egy más ügyben nemrég tízmillió forintra büntette a társaságot megtévesztő reklámozás miatt a GVH. A hivatal szerint a Telenor korlátlanként reklámozta a Családi csomag nevű terméket, miközben a szerződési feltételekben ezer perc korlát szerepelt.

A Magyar Telekom (a hatóság várhatóan nyáron záruló frekvenciapályázatának végéig) a Telenor 29,8 MHz-es keretével szemben csupán egy 15 MHz-es blokkal rendelkezik az 1800 MHz-es sávban, melyben a Telenor hálózatán ideális esetben elérhető 150 Mbps-es cellánkénti kapacitásnak csupán a felét tudja elérni. A Gazdasági Versenyhivatal e tények figyelembe vételével megállapította, hogy a reklámokban valós tényt állított a Telenor.

A fenti eljárástól függetlenül a mobilszolgáltatók által biztosított internetelérés sebessége egy hibás hatósági döntésnek köszönhetően évek óta ellenőrizhetetlen, ezzel együtt szankcionálhatatlan, ha egy szolgáltató nem nyújtja a reklámokban megadott minimális sávszélességet. A hatóság 2012-ben hozott elnöki rendeletében ugyanis kikötötte, hogy a mobilszolgáltatóknak az általuk feltüntetett garantált minimális le- és feltöltési sávszélességet az esetek 100 százalékában biztosítaniuk kell, ez azonban - érvelnek az operátorok - a mobilszolgáltatás jellegéből fakadóan fizikai képtelenség. Így azóta a cégek egységesen 0 Mbps-t jelölnek meg garantált értékeknek, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy ügyfél a szupergyors 4G helyett csak csigalassú, szakadozó EDGE elérést kap a pénzéért, a szolgáltató nem kötelezhető a szerződés felbontására, netán kötbér fizetésére.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról