Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Felhőből visszaköltözéstől egészen egy banki malware evolúciójáig. Üzemeltetői és IT-biztonsági meetupokkal érkezünk!

Kipróbáltuk: ASUS Chromebox és Chromebook

Gálffy Csaba, 2014. május 15. 10:36
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Fel tud nőni legalább a mobil operációs rendszerek (Windows RT, iOS, Android) funkcionalitásához a Chrome OS - tettük fel a kérdést. A válasz az ASUS hardvereit kipróbálva meg is született.

hirdetés

Több mint egy éve járt nálunk utoljára a Google asztali operációs rendszere, a Chrome OS. Az eltelt időszakban a böngészőközpontú rendszer körül komoly hardveres ökoszisztéma alakult ki, ma már nehéz olyan nagy PC-gyártót említeni, amelynek nincs a portfóliójában egy (vagy néhány) Chromebook vagy Chromebox. A gyártók hozzáállása érthető, a Chrome OS egyre népszerűbb az amerikai felhasználók körében, az oktatásban pedig komoly szereplővé vált, nem csoda, hogy a Microsoft is agresszív reklámkampányban támadja.

Magyarországon a Chrome OS gyakorlatilag nincs jelen, kiskereskedelemben például nem nagyon találni Chrome OS-es modelleket, a plázák nagy elektronikai boltjaiban sincsenek a polcokon, a hozzáférés egyetlen reális módja az internetes rendelés külföldről. Ez azonban hamarosan változhat. Ha az ASUS magyarországi tervei valóra válnak, akkor a cég vadonatúj, múlt héten bejelentett Chromebookjai és Chromeboxa itthon is bekerülnek a kereskedelmi csatornába, így a kis és nagy boltok, online szaküzletek is raktáron és polcon tarthatják majd őket. Ez persze alkalmat kínált számunkra is, hogy a rendszert újra kipróbáljuk mindennapi használatban.

Chrome OS: felnőtt már?

Néhány éve, a Chrome OS megjelenésekor csak böngésző használatával dolgozni még hatalmas kihívásnak számított, amely súlyos kompromisszumokat követelt a felhasználó oldalán és komolyan csorbíthatta a munkavégzés ütemét és minőségét. Az elmúlt pár évben azonban az online eszközök elképesztő ütemű fejlődést mutattak, mára az ilyen, böngészőn alapuló munkanap már nem elképzelhetetlen és egyáltalán nem megvalósíthatatlan. Persze ez erősen függ a területtől és iparágtól is, mi szerencsések vagyunk, az online újságíró feladatköre ideális a Chrome OS-életmódhoz. Windows környezetben is elsősorban a böngészőben élünk, itt érhetőek el forrásaink és a szerkesztőfelület is, a legtöbb részfeladatra pedig létezik online alternatíva.

A gyakorlat azonban csak részben igazolja vissza a feltevést, hogy minden elérhető böngészőből. A Chrome ugyan minden online alkalmazást, online tartalmat és online szolgáltatást kifogástalanul kezel, a rendszer korlátozásai azonban néha teljesen mindennapos tevékenységeket állítanak fejükre.

A felhasználó a legváratlanabb pillanatokban ütközik olyan korlátokba, amelyet a Chrome OS koncepciója szerint tudnia kell kezelni, a böngésző alatt szolgáló rendszer azonban képtelen megoldani. Például internetes bankolás: egyes hazai bankok továbbra is Java beépülőt használnak a szolgáltatásaik online eléréséhez, a Chrome OS azonban nem futtat Java appleteket, így nem is tudja elérni egyes bankok online felületét - hiába működnek azok más platformokon a Chrome böngészőből. A helyzetre nincs más megoldás, át kell ülni egy desktop OS-t (Windows, Linux, OS X) futtató géphez és onnan bankolni, ha ez nem lehetséges és sürgős lenne a hozzáférés, akkor bizony a Chrome OS cserben hagy.

Hasonlóan fájdalmas korlátozás például, hogy az operációs rendszert nem támogat FTP-feltöltéseket sem. A böngésző támogatja az FTP protokollt, képes olvasni a könyvtárstruktúrát és letölteni fájlokat, azonban feltölteni nem tud. Ez nyilván nem mindenkit érintő probléma, de jól illusztrálja a Chrome OS jelenleg legnagyobb gondját: olyan apró funkciók hiányoznak, amelyeket más platformon késznek veszünk, és nem is gondolkodunk meglétükön. Megjegyezzük, a Windows RT asztali fájlkezelője minden probléma nélkül írja-olvassa az FTP-t. A feltöltésre egyébként van megoldás, online szolgáltatásként elérhető a funkció, olyan oldalt azonban, amelyre a bejelentkezési adatainkat nyugodt szívvel rábíznánk, még nem találtunk.

Összességében a Chrome OS legnagyobb problémája jelenleg nem az, hogy a tipikus professzionális alkalmazások nem telepíthetőek (fotó- és videoszerkesztés, fejlesztői környezetek). Ezekre létezik online alternatíva, a Facebookra szánt fotókat kiválóan meg lehet vágni Pixlr-ben (ahogy a HWSW-re szántakat is). Valós problémát jelent azonban, hogy a felhasználók által joggal elvárható apróságok (például a fent említett Java) nem működnek, ami már a böngészős életmódot is csorbítja.

Használat közben

Google-termékként a Chrome OS minden ízében összefonódik a keresőóriás online szolgáltatásaival. A gépre való bejelentkezés is (az Androidhoz hasonlóan) a Google-be való bejelentkezéssel kezdődik, ezután a rendszer pillanatok alatt leszinkronizálja felhőben tárolt adatainkat a megnyitott böngészőfülektől a háttérképig. Tény, a rendszer használata roppant felhasználóbarát, ha valaki ismeri a webet, a Chrome OS-ben azonnal megtalálja a helyét.

Amíg a “nyers” webet használjuk, a Chrome OS teljesen szolgáltatásagnosztikus, ugyanúgy használhatunk Outlook.comot mint Gmailt. A különbségek akkor jönnek elő, ha fejlettebb funkciókat akarunk használni, például videotelefonálást. Ez a Hangoutsban azonnal működik, míg a Skype használatához beépülő telepítésére lenne szükség - ezt azonban a rendszer nem támogatja, így sem az Outlook.com-ból, sem a Facebook felületéről nem indíthatunk hívásokat. Ugyanígy használhatatlan például a Viber, amelynek nincs online kliense, csak natív appot kínál mobil rendszerekhez és Windowshoz, valamint OS X-hez. Mielőtt Chromebook vásárlására adjuk a fejünk, érdemes alaposan számba venni, hogy milyen kommunikációs szolgáltatásokat használunk és van-e azoknak weben elérhető kimenete.

A multimédiás szolgáltatásokkal jobb a helyzet, a legtöbb videós tartalom elérhető a weben, Flash vagy HTML5 formában, a rendszer mindkettőt támogatja. A zenestreaming terén sem találtunk fennakadást, a Google saját Play Music szolgáltatása mellett a Spotify és a Deezer is jó webes lejátszóval rendelkezik, így Chrome OS-ből is jól használható.

Mi van, ha nincs net?

A Chrome OS-hez szorosan hozzánőtt a “kötelező internet” elvárása, a kritikusok szerint semmire nem használható a rendszer netkapcsolat nélkül. Ez így, ebben a formában nem igaz, a helyben lévő tartalom minden probléma nélkül megnyitható, szerkeszthető, elmenthető, köszönhetően a beépített QuickOffice-nak. Tehát jegyzetelhetünk, írhatunk kedvünkre offline is, a változások pedig internet közelébe érve automatikusan szinkronizálódnak a felhőben tárolt kiadással. Ugyanígy az összes helyben tárolt médiafájl lejátszható, hallgatható zene és nézhető videó.

Tény, a gép sava-borsát adó online szolgáltatások internet nélkül nem érhetőek el (nyilván), ilyenkor egy erősen korlátozott funkciójú gépet kapunk. De tegye fel a kezét az, aki (például Windowson) akkor is végig tud dolgozni egy munkanapot, ha az irodában nincs internet, nem megy az email, a céges chat és elérhetetlen a web. Vagy otthon nem hívja azonnal a szolgáltatót, ha elmegy a net és megszakad a Facebook vagy az online játékról leesik a konzol. Be kell látni, a legtöbb felhasználó ma is internetes kliensként használja számítógépét, függetlenül attól, hogy azon milyen rendszer fut - legtöbbünknek a windowsos vagy linuxos gép is ugyanúgy haszontalanná válik net nélkül, mind a Chromebook.

Egy fontos szempontot még érdemes megfontolni a Chrome OS-es eszközök vásárlása előtt, ez a játékok kérdése. Nyilván nem érint mindenkit, de egyelőre ebből a szempontból a rendszer kifejezetten gyengén áll, még a a Windows Store-os játékok száma és minősége is köröket ver a Google platformjára. A Flash-alapú webes játékok természetesen elérhetőek, és fokozatosan fejlődik a WebGL, valamint a Google-féle NaCl (native client) kód is terjed lassan, egyelőre azonban ez a platform messze a Windows, Linux, OS X és a mobil platformok mögött kullog.

Office is van, ha nagyon kell

Érdekes módon a Chrome OS használhatóságáért a Microsoft is sokat tett, az ingyenesen elérhető webes Office pont olyan esetekben jön jól, amikor nagyon nagy szükség van egy Office-fájl natív megnyitására, a Google Docs pedig nem hajlandó a helyes megjelenítésre vagy szerkesztésre. A webes PowerPoint vagy az Excel ugyan puritán leképezése az eredetinek, a fájlok megjelenítésére, könnyű szerkesztésre azonban kiválóan alkalmas, szorult helyzetben pedig valódi életmentő lehet.

Az ablakozó operációs rendszer előnyeiről már zengtünk ódákat, az avíttas ablakokat az tudja csak igazán értékelni, aki próbált meg produktív lenni kizárólag teljes kijelzős alkalmazások használatával, például iPaden vagy androidos tableten. A Chrome OS szerencsére hosszú ideje támogatja az egymás mellé-alá-mögé helyezett ablakokat, így a klasszikus multitaskingnak nincs korlátja, feltéve ha az böngészőablakok között folyik. Ebben a tekintetben a Chrome OS a Microsoft termékével mutat rokonságot, a Windows RT egyik legfontosabb előnyeként is az asztalt, az ablakozó nézetet hoztuk fel. Igaz, hogy ott is csak a böngésző (Internet Explorer) meg az ARM-os Office alkalmazások futtathatóak, de pusztán az ablakok létezése is óriási előrelépés szerintünk a mobil operációs rendszerekhez viszonyítva. Ezért is érthetetlen egyébként, hogy a Windows esetében miért indult el a Microsoft a teljes kijelzős alkalmazások irányába (igen, az osztott képernyő is visszalépés a valódi ablakozó rendszerhez képest).

Chromebook C200

A Chrome OS kipróbálásához ASUS két hardvert küldött nekünk, a CN60 Chromeboxot és a C200 Chromebookot. Mindkettő Intel processzort használ, a notebookban az új generációs Atom (Bay Trail), az asztali gépben pedig Haswell-alapú lapka dolgozott. Az ASUS Chromebookja atomos alapokra épül, az új, Silvermont magokat használó Bay Trail generáció dolgozik benne. A teljesítményre semmi, de semmi panasz nem lehet, akármilyen HD-videót etettünk vele, problémamentesen játszotta le, gyakorlatilag nulla eldobott képkockával. A böngészőfülek közötti váltás, a JavaScripttel megtűzdelt oldalak, előre-hátra navigáció nem tudott kifogni a gépen, sőt, a jó teljesítményben érzésre biztosan van jónéhány év produktív munka - a játékok miatt pedig a Chrome OS korábban említett korlátozásai miatt nem kell aggódni.

A produktivitást nagyban segíti, hogy a gyártó egészen jó billentyűzetet készített a C200-hoz, hosszabb szövegek bevitele sem vált nehézzé vagy kényelmetlenné. Javasoljuk a Lenovónak, hogy a következő generációs gépeik tervezésénél kérjenek pár tanácsot a tajvaniaktól, az ASUS-nak ugyanis sikerült 27 centiméter széles billentyűzetben a magyarral ekvivalens kiosztást teljes méretű gombokkal megvalósítani, miközben a ThinkPad X240-re ezt nem sikerült összehozni. A touchpad tekintetében azonban már a teljes windowsos ökoszisztémával szembeállítható a C200, ugyanis egyszerűen csak működik. Működnek a kétujjas gesztusok, folyamatos az érzékelés - szemben gyakorlatilag az összes általunk tesztelt Windows-laptoppal.

A felhasznált műanyagok minősége nem ötcsillagos, de a netbookokhoz vagy a néhány évvel ezelőtt noteszgépekhez képest is jelentős előrelépés. A ház konstrukciója masszív benyomást kelt, az 1170 grammos tömeg is vállalható. Szerencsére amennyivel súlyosabb a gép a kategóriatársaknál, annyival kisebb a töltő tömege és mérete, csak 140 grammot ad a teljes tömeghez. A kijelző fényes panelt használ, de rendkívül erős fényereje révén még beltérben még erős fényben sem válik zavaróvá a becsillanás, a kültéri használatot azonban érdemes kerülni. Az akkus üzemidőt nem sikerült pontosan meghatározni, nagy fényerő mellett mintegy 8 óráig tart egy töltés, ez spórolósan 10 óra fölé nyújtható.

Chromebox CN60

A Chromebookok között a Chromebox a király - mondhatnánk, már ami a memóriát illeti. A Google valamilyen kiindulásból rendkívül kevés rendszermemóriát pakol a Chrome OS-es eszközökbe, ami sok fület megnyitva már be tudja lassítani a rendszert. Ezért nagyon jó hír, hogy a CN60-ban szabványos, SO-DIMM memóriamodulok vannak, információink szerint pedig a rendszer akár 8 gigabájtig is bővíthető, ami bőségesen elegendő.

A Chromebox egyébként bekapcsolva, néhány tabbal (a falnál mérve) 7-7,5 wattot fogyaszt, ez terhelés, oldalrenderelés alatt 11-12 wattig kúszik fel. Az apró doboz irodai környezetben teljesen hallhatatlan, csendesebb helyen azonban tisztán kivehetően zúg normális használat mellett - egy asztali géppel összehasonlítva azonban összehasonlíthatatlanul csendesebb.

A dobozon elöl kettő, hátul pedig további kettő USB 3.0-s csatlakozó látható, van gigabites Ethernet, valamint kétféle videokimenet, DisplayPort és HDMI. Sajnos VGA nincs, pedig ez nagyot dobott volna a rendszer sokoldalúságán. A Wi-Fi-csatlakozásért az Atheros AR5B22-es lapkája felel, ez sajnos a 802.11ac szabványt nem támogatja - modernebb hálózati lapka valószínűleg nagyon megdobta volna az apró gép árát. Van viszont memóriakártya-olvasó, ami meg tudja könnyíteni a képek feltöltését mondjuk digitális fényképezőgépről.

Konklúzió

A Chrome OS nagyon jól használható, pehelykönnyű rendszer. Rendkívül egyszerűen működik, fennakadások nélkül, gyorsan teszi a dolgát, egész egyszerűen öröm dolgozni vele, és lehetetlen elrontani. De sajnos nem teljes értékű eszköz, még kifogástalan internetes kapcsolattal sem képes megfelelni az alapvető felhasználói elvárásoknak, egyetlen PC-nek ne ezt válasszuk, néha kényszerűségből át kell majd ülnünk egy más rendszert futtató géphez.

A kipróbált hardverek közül az ASUS Chromeboxot rendkívül meggyőzőnek találtuk, a bővíthető memória, a Haswell-alapú processzor, a csendes működés és a pusztítóan jó ár kombinációja jó vétellé teszi mondjuk egy régi, XP-s, csak netezésre használt asztali gép kiváltására. Az ASUS Chromebookja már nem ennyire egyértelműen jó vétel, hazai árától függ, hogy ez a gép, vagy egy külföldről rendelt Acer C720 a nyerő - ez utóbbiban ugyanis nem Atom, hanem erősebb és jövőállóbb Haswell lapka található.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
4-4 klassz téma a HWSW júniusi üzemeltetői és IT-biztonsági meetupjain. Nézz meg a programot!