Szerző: Hlács Ferenc

2014. április 18. 15:20

Kevés a falrengető változás az Ubuntu 14.04 asztali verziójában

Megjelent az Ubuntu legújabb, 14.04-es hosszú távú támogatást élvező verziója. A Trusty Tahr becenevű disztribúcióból végre eltűntek a nagy felbontású kijelzőket sújtó skálázódási problémák és a Canonical szerint a rendszer már a táblagépekre is készen áll.

Letölthető az Ubuntu 14.04. A tegnap megjelent, Trusty Tahr néven is ismert operációs rendszer LTS (Long Term Support) kiadás lévén hosszú távú támogatást kap, azaz a fejlesztők a következő öt évben biztos nem hagyják magára - így vállalati környezetben, de akár oktatási vagy kormányzati célú felhasználásra is alkalmas választás lehet, különösen a Windows XP támogatásának megszűnését figyelembe véve. Hasonló kiadást az Ubuntu kétévente jelentet meg, legutóbb a 2012 áprilisában megjelent 12.04-es változat, a Precise Pangolin kapta meg az LTS jelzőt.

Szinte változatlan felhasználói felület

A Long Term Support ugyanakkor azt is jelenti, nincsenek az operációs rendszerben drámai változások vagy látványos újdonságok. A korábbi verziókban beépült és megszokott újdonságokat finomította, csiszolgatta az Ubuntu köré szerveződött népes és aktív közösség annyira, hogy az operációs rendszer a lehető legjobb és legstabilabb legyen, így bátran lehessen rá hosszú támogatást vállalni.

Ahogy azt az utóbbi jó néhány verziónál már megszoktuk, az Ubuntu rendkívül felhasználóbarát, a korábbi Windows-, illetve Mac-felhasználók is különösebb gond nélkül, hamar kiismerhetik magukat rajta. A Unity felületet már valószínűleg senkinek nem kell bemutatni, a UI a rendszer 2010-ben megjelent 10.10-es verziója óta alapértelmezetten jelen van az Ubuntuban. Az asztal bal szélén a Trusty Tahrban is megjelenik az alkalmazások ikonjait tartalmazó indítósáv, a kijelző felső élén pedig a tálca, amely az egyes programok menüpontjainak is helyet ad - noha ez utóbbi már nem minden esetben igaz.

A 14.04 egyik régóta várt újítása ugyanis a desktopon, hogy az alkalmazásokban megjelennek a helyi menük. Ez azt jelenti, hogy például a böngészőhöz tartozó Fájl, Előzmények és más menüpontok már nem a kijelző felső élénél, a tálcán helyezkednek el, hanem az adott ablak tetején, ahogy azt a Windows-felhasználók is megszokhatták - teljes képernyős módban persze továbbra is marad a fenti pozíció. A helyi menük a Beállítások/Megjelenés menüpontja alatt kapcsolhatók be. Az opció bevezetésével a fejlesztők kétségtelenül barátságosabbá tették az Ubuntut a platformra frissen érkezők számára.

Ismerős alapfelszerelés

Az előre telepített szoftverek is ismerősek lehetnek, bejelentkezve a már említett oldalsó indítón ott sorakoznak a Firefox böngésző, az Ubuntu Szoftverközpont, a beállítások, a fájlkezelő, a lomtár, illetve a LibreOffice irodai szoftvercsomag ikonjai, de az Amazon is egy kattintással hozzáférhető. Az Ubuntu One online tárhely indítóját azonban már hiába keresnénk, annak megszűnését a Canonical ugyanis már néhány héttel ezelőtt bejelentette, miután nem tudta tartani a versenyt a rivális cloud-szolgáltatásokkal. A felhasználóknak július végéig van idejük, hogy fájljaikat a máshova menekítsék.

A Dash mező is megmaradt, sok változáson ugyanakkor nem esett át a rendszer legutóbbi 13.10-es kiadása, azaz a Saucy Salamander óta. Az interfészt az oldalsó indítósáv legfelső ikonjára kattintva (vagy a Windows vagy Super billentyűt megnyomva) csalogatható elő, és a már ismert keresési lehetőségek vehetők rajta igénybe: a számítógép fájljai és alkalmazásai mellett az alul felsorakoztatott “lencsék”, vagy keresőfülek segítségével a telepített és online elérhető szoftverek, valamint videók, zenék és képek között is böngészhetünk, de akár a közösségi oldalak eseményei között is kereshetünk. Utóbbihoz a beállítások Online Fiókok menüjében kell bejelentkezni a kívánt felhasználói profilokba, mint a Facebook, a Google, a Twitter vagy a Windwos Live.

A legújabb Ubuntu esetében is megtaláljuk előre telepítve a legfontosabb szoftvereket, zenelejátszásra Rythmbox 3.0.2-t, fényképnézegetésre a Shotwell 0.18.0-t, a videókhoz a Totem lejátszó 3.10.1-es verzióját, illetve a Thunderbird 24.4.0 levelezőklienst is mellékelték a rendszerhez a már említett Firefox és LibreOffice mellett, akárcsak a Saucy Salamanderben - és a Nautilus fájlkezelő is megmaradt.

Újabb alkalmazásokat a legegyszerűbben az Ubuntu Szofverközpontból szerezhetünk be, ahol a kulcsszavas keresés mellett az egyes kategóriákon belül is válogathatunk. A felület ráadásul személyre szabott ajánlásokkal is kiegészíthető, amennyiben hozzájárulunk, hogy az alkalmazásbolt időről időre elküldje a telepített szoftverek listáját a Canonicalnak.

Elbúcsúzhatunk a skálázódási problémáktól

A rendszer alatt egyébként a 3.13-as Linux kernel dolgozik, amely elődeinél hatékonyabb energiahasználatot ígér, emellett főleg a Radeon-tulajdonosok örömére alapértelmezetten támogatja a Dynamic Power Management funkciót is, amely a grafikus kártya órajelét a terheléshez igazítja, így kis teljesítményen a fogyasztás is jócskán csökken. A kernel ugyanakkor nem a létező legújabb verzió, március végén Linus Torvalds már a 3.14-es változatot is bejelentette.

Az Ubuntu 14.04 gond nélkül kezel több monitort is, ráadásul már a nagy felbontású kijelzőkkel is sokkal inkább megbarátkozott mint elődei, a fejlesztőknek sikerült megoldani a korábbi verziókat pusztító skálázódási problémákat. A rendszerben mindezek mellett az érintésvezérlés támogatása is nagy mértékben bővült, így a Canonical szerint már tabletekre is telepíthető. A korábban várt Mir megjelenítő infrastruktúra azonban, ahogy arra már november óta számítani lehetett, kimaradt a jelenlegi kiadásból, miután kiforratlannak ítélték meg ahhoz, hogy egy hosszútávon támogatott rendszerbe kerüljön. Az Ubuntunál ugyanakkor nem szokatlan, hogy az újabb elemek nem az LTS változatokban debütálnak, maga a Unity is a 10.10-es verzióban mutatkozott be.

Aki szívesen adna egy esélyt a legújabb Ubuntunak, nincs más dolga, mint a telepítőlemezről vagy pendrive-ról bebootolva kiválasztani az “Ubuntu kipróbálása” lehetőséget és a rendszer telepítés nélkül a rendelkezésére áll. Az ingyenesen letölthető Linux-disztribúció ezen felül a korábban használt operációs rendszer mellé, illetve annak helyére is feltehető - bármelyiket is választjuk, a lépéseken a telepítőszoftver szépen végigvezet, a folyamat vélhetően senki számára nem okoz majd nehézséget.

a címlapról