Szerző: Gálffy Csaba

2014. április 18. 15:30

Mit hozott az új Ubuntu Server?

A cloudszolgáltatások egyik igáslova az Ubuntu Server, ebbe az irányba fejleszti tovább a rendszert a Canonical is. A cég ígérete szerint minden korábbinál jobban illeszkedik felhős környezetbe az Ubuntu.

Megérkezett az Ubuntu 14.04 LTS, a Trusty Tahr ("Megbízható Kőszáli Kecske") - jelentette be a Canonical tegnap, az asztali, tabletes és okostelefonos kiadás mellett pedig értelemszerűen letölthető a szerveres verzió is. Az LTS kiadás fontosságát nehéz túlbecsülni, a hosszú támogatási horizonttal rendelkező verzióra cégek és intézmények is nagy számban építenek, mind a kliensoldalon, mind a szerveroldalon. A Canonical támogatási politikája szerint ez a kiadás 5 évig támogatott, várhatóan nagy számban váltanak rá a (hamarosan lejáró támogatással rendelkező) 10.04 LTS-ről is. Alább összeszedtük, hogy a szerveres kiadás milyen újdonságokat tartalmaz.

OpenStack-integráció, ARM támogatás

A Linux-disztribúciók egyik nagy csatatere a felhős rendszereké, nem csoda, hogy a Canonical is nagy hangsúlyt fektetett a fejlesztésben erre a területre. A cég bejelentése szerint a 14.04-et már az alapoktól a modern adatközponti igényekhez igazítva tervezték, ezért (természetesen) maximális támogatást nyújt a virtualizált, felhős és skálázódó környezetekhez, úgy vendég OS-ként, mind gazdaként. A rendszer támogatja az összes nagyobb infrastruktúraszolgáltató egyéni környezetét, így az Amazon, a Microsoft, a Joyent, az IBM vagy a HP felhőjén is módosítás nélkül futtatható.

Ezt a rugalmasságot egészíti ki az OpenStack Icehouse kiadásának támogatása, amellyel a technológiát használó felhőkön is minden probléma nélkül futhat az Ubuntu 14.04. Fontos megjegyezni, hogy az OpenStack-integrációra ugyanúgy vonatkozik az öt éves támogatás, mint a rendszer egyéb elemeire, így Icehouse környezetben garantáltan működni fog ez a kiadás hosszabb távon is, mint ahogy az Ubuntu 14.04-ben levő OpenStack-komponensek is biztosan kapnak frissítéseket a fejlesztőcsapattól.

A 14.04-ben hivatalos, teljes körű támogatás jár három utasításkészlet-architektúrához is, az x86 (és AMD64) és a POWER mellett az ARM64 is első osztályú platformmá vált. A különböző ISA-k támogatása nem csak az operációs rendszerre, hanem az azon futó alkalmazásokra, illetve a kapcsolódó üzemeltetési, erőforrás-allokációs és automatizációs eszközökre is kiterjed. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a szoftveres oldal készen áll az ARM64 szerveroldali terjedésére, és amennyiben a hardver is elkészül, megindulhat az ISA hódítása. A támogatott hardverek listájára felkerült az Intel Avoton és Knights Bridge is, de a korábbi generációs ARMv7 architektúra is támogatott.

Frissített Linux kernel és alkalmazások

Az Ubuntu Server 14.04 már a Linux kernel 3.13-as verziójával érkezik, ami az előző, 12.04-ben használ 3.2-höz képest igen jelentős előrelépéseket hoz. A kernelben az elmúlt két évben megújult a hálózatkezelés (Open vSwitch 2.0.1 támogatás, jobb bonding és bridging, illetve jobb hibatűrés), a virtualizáció (Xen-on-ARM, VMware-támogatás, KVM 2.0, Hyper-V libvirt 1.2.2). Végre alapértelmezetten bekapcsolt állapotú a TCP Fast Open, ami a kapcsolat felépítését egy kommunikációs körrel meggyorsítja.

Nagyot lépett előre a fájlrendszerek sebessége és késleltetése, valamint a kvóták támogatása Ext4 és Btrfs alatt. A biztonsági oldalon az AppArmor technológia finomhangolhatósága, és az Integrity Measurement Architecture az újdonság, ez utóbbi a rendszer integritását képes futás közben figyelemmel követni. A rendszerrel mellékelt szoftverek, csomagok listája is frissült, a 14.04-ben a Tomcat 6-ot a 7-es váltja, Postgresql 9.1 helyett 9.3 került, és feliratkozott a Docker 0.9, a Puppet 3.0, a Qemu 2.0, libvirt 1.2.2, LXC 1.0 és természetesen 5.5-re váltott a MySQL. Ezzel az Ubuntu egyébként az egyetlen nagy közösségi Linux, amely kitart az Oracle által felügyelt nyílt adatbázis mellett, a többiek már mariaDB-re váltottak.

Juju és MaaS

A 14.04 természetesen fontos mérföldkő a Canonical két szerveres technológiájának fejlődésében is. A MaaS (metal-as-a-service) az Ubuntu provisioning eszköze, amellyel a "házi felhő" erőforrásait oszthatjuk ki a különböző feladatok, virtuális gépek, stb. között. A MaaS most megújult hálózati modellező eszközzel gazdagodott, amellyel virtuális és fizikai hálózatok kezelhetőek, LLDP-adatgyűjtés révén pedig képes megtanulni azt is, hogy a csatlakoztatott gépek hol, hogyan csatlakoznak. Az eszköztárban bővült a DHCP, PXE, DNS, energiatakarékosság beállításokra vonatkozó minták száma, így a konfigurációnál a megfelelő szerepek finomíthatóak tovább, nincs szükség az alapoktól újradefiniálni a kiszolgáló szerepét.

A Juju a Canonical "deployment" és "orchestration" eszköze (aki tud ezekre frappáns magyar fordítást, küldje el nekünk!), amellyel szolgáltatások telepíthetőek és indíthatóak saját vagy bérelt infrastruktúrán, előre elkészített konfigurációs fájlokból, gyakorlatilag percek alatt. A szoftvereszközt immár három éve fejlesztik, és mára támogatja a jelentősebb felhős architektúrákat és szoftverkombinációkat (például OpenStack+Hadoop).

Az új kiadás még több előre konfigurált szolgáltatást tud, például három shardból álló MongoDB klaszter, scale-out Hadoop-csomag vagy teljes, felügyelettel együtt felálló Rails stack. Ilyen új, charmnak nevezett konfigurációk rendszeresen jelennek meg, és természetesen a felhasználó is készíthet sajátot. A Charm Store-ban található konfigurációk ma már mintegy 130 szolgáltatást támogatnak, a listán a fent említetteken túl a Cassandra, MySQL, PostgreSQL, ElasticSearch, Jenkins, Apache Syncope, Redis, Varnish is megtalálható, a sor pedig folyamatosan bővül. A 14.04-ben a Juju végre grafikus interfészt is kapott, amely a konfigurált szolgáltatások vizualizációját teszi lehetővé, ez pedig még az iparági veteránoknak is hasznos lehet.

a címlapról