Nem áprilisi tréfa: 10 éves a Gmail
A Google első igazán erős regisztrációt is igénylő szolgáltatása a Gmail volt. Akkoriban a kereső már egészen okos volt, de a személyre szabott találatok még maximum gondolati szinten voltak meg. A levelezővel viszont megrengették az akkori webes világot, nevetségessé téve minden konkurenst pillanatok alatt.
Eleinte áprilisi tréfának tűnt, hogy a Google webes levelezőt indít. A kezdetben még meghívós Gmailben a legnagyobb dobás az volt, hogy minden fiókhoz 1 gigabájt tárhely jár, amit egy évvel később ráadásul tovább emeltek. Míg a Yahoo! 100 megabájttal növelte a keretet, a Gmailnél egy számláló pörgött folyamatosan, azt az üzenetet hordozva, hogy az egyébként is óriási limit örökké nőni fog. A növekedés tempója persze lassult, de jelenleg a Drive-regisztrációval már 15 gigabájt ingyenesen elérhető, ha valakinek ez kevés lenne, akkor a teljes Google-univerzumra érvényes fizetős kvótát válthat akár 30 terabájtig.
A nagy számok mellett a Google folyamatosan igyekezett technológiailag a versenytársak előtt járni egy olyan piacon, ami közvetlen bevételt licencdíjak vagy egyéb felhasználói befizetések formájában sosem hozott. A régi, géphez kötött, elavult, mai szemmel értelmezhetetlen levelező kliensek logikáját megváltoztatva a webes levelezés vált a leginkább univerzális kommunikációs platformmá a világon. E-mail címe minden internetezőnek van és a szolgáltatói címek helyett mára már az emberek többségének “hordozható” webes szolgáltatónál van fiókja.
Jól sikerült
Habár korábban is voltak webes levelezők, de azok többségében lassúak, bonyolultak és korlátozottak voltak. A Gmail legnagyobb vívmányai közt érdemes megemlíteni a mappák helyett címkék használatát, a levelekben való gyors és hatékony keresést, a működő spamszűrést, a nagyméretű csatolmányok engedélyezését, és persze nem szabad megfeledkezni a levelek "threadekbe", beszélgetésekbe rendezését, ami sokat javított az átláthatóságon és mára gyakorlatilag minden levelező átvette.
A Google már az első iPhone előtt komolyan vette a mobilos felhasználói élményt is, könnyű és gyors mobilos és mobilwebes klienst adott már Symbianra az Windows Mobile-ra is. Manapság az automata levélválogatás, a cloudintegráció, illetve az extra biztonsági beállítási lehetőségek jelentik a hétköznapi használatban az innovációt. Érdekes, hogy a 2004-es bravúr olyan erősen meghatározta a levelezés műfaját, hogy később a Google Wave-vel, amikor újra hozzá szeretett volna nyúlni a Google az online kommunikációhoz, csupán egy csúfos leégés lett belőle.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
10 év alatt a Google több mint 500 millió felhasználót tudott meggyőzni arról, hogy tartsa leveleit nála, de az egységes Google-fiók révén minden Android, Google+ és YouTube felhasználó is rendelkezik technikailag Gmail-fiókkal is. A Gmail ma már nem csak egy levelező, integrált részét képezi a webes svájci bicskának a naptár, emlékeztető, azonnali üzenetküldő és sok más apróság is.
A Gmail élen járt példájával a webes világ fejlődésében, a hosszú kiadási ciklusok helyett folyamatos, apró fejlesztésekkel állandóan élvonalban tartotta a terméket. Sosem lett Gmail 2.0, sőt, éveken keresztül megtartotta a béta címkét, pedig már az egyik alapvető terméke volt a cégnek. 2008-ban elindult Labs néven egy olyan program, amiben a Google alkalmazottak a munkaidejük szabadon felhasználható részében készített kiegészítőit, új funkciókat és pilotokat lehetett aktiválni, amelyek közül sok átkerült az "éles" rendszerbe is.
A felhasználók egy folyamatos tesztelés részesei lehettek és olyan őrült képességekkel lehetett felruházni a levelezőt, mint az előre beállítható "részegség elleni védelem". Az előredefiniált, főként éjszakai időpontokban a megírt levél elküldéséhez egy komolyabb matekfeladatot kellett megoldani, így kerülve el a hirtelen felindulásból születő vallomásokat. Hasonló funkciókból maradtak az olyan apróságok, hogy a levéltörlést és szinte minden műveletet ma már vissza lehet vonni, persze az elküldött levelet kiszedni a címzett postaládájából továbbra sem lehet.
Adatok és védelem
A Gmailt sokat támadják mind a mai napig adatvédelmi szempontból, ugyanis az üzleti modell az, hogy a levelezőben is jelennek meg reklámok, amik kontextusfüggőek. Tehát az éppen aktuálisan olvasott, írt levél témájához passzoló reklámok tűnnek fel, ami egyértelművé teszi, hogy a Google algoritmusai ugyanúgy elemzik a privát levelezések szövegét, ahogy az interneten publikált, nyilvános weboldalakat. Ez sokak szerint túl nagy ár az ingyenességért és a fejlett technológiáért.
A másik félelem a webes levelezéssel kapcsolatban az üzembiztonság és az adatok technikai értelemben vett védelme. A vállalati levelezőrendszerek ezekkel határozták meg különbözőségüket és értéknöveltségüket, de közben a Google is felnőtt a szintjükre. A Gmail 10 éves története során mindössze 10 nagyobb leállás volt, ami globálisan, de legalább kontinentális szinten érintette a felhasználókat. Ezek közül a legtöbb kevesebb mint egy órán át tartott. Egyik esetben néhány tízezer felhasználónak teljesen törlődött fiókjának a tartalma, akkor fény derült arra, hogy az egyébként is redundáns szerveroldali tárolók mellett napi szinten készül szalagos mentés is, így a komoly szerverhiba ellenére visszaállíthatóak voltak az adatok.
Manapság a Google rengeteg helyi adatközponttal rendelkezik világszerte, így mindenhol helyi szolgáltatók sebességével működik. Ha elutazunk egy másik országba, akkor a fiókunk nagy eséllyel pár napon belül követ minket, amennyiben elkezdjük onnan is használni. A Gmail önmagában ma már nem értelmezhető, viszont továbbra is a Google “internet szövete” kifejezéssel fémjelzett törekvésének ékköve, a modern online élet egyik nélkülözhetetlen kelléke.