Elhal a Last.fm

A már a a CBS tulajdonában lévő zeneszolgáltató április 28-án végleg elhallgat, ezt követően  kizárólag a zenei adatbázis és az ehhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások, illetve a különböző eszközökről és szolgáltatásokból begyűjtött hallgatási statisztikák maradnak meg. A határidő után minden platformon elhallgatnak a Last.fm streamek, a szerverek leállnak, így a weben, mobilon és hálózati zenelejátszókon sem működnek majd a kliensek tovább. A kitartó fanatikus Last.fm-rajongókat a cég egy alternatív alkalmazással igyekszik majd kárpótolni, ami a zenéket YouTube-on keresztül játssza majd le, illetve az on-demand lekérésekre egy Spotify-linket ad majd. Az új app egyelőre még nem elérhető, a szolgáltató még teszteli azt.

Zene nélkül mit érek én?

A Last.fm szép lassan épül le, 2010 után a terjeszkedés helyett egyszer csak visszavonult a főbb piacaira, mindenhol máshol megszűnt az előfizetéses, illetve a reklámszponzorált zeneszolgáltatás, most pedig a német, brit és amerikai előfizetőket is szélnek ereszti. A lépés nem meglepő, viszont fontos fordulópont, ugyanis ezzel a brit Last.fm a legnagyobb bevételi forrásától esik el, a scrobbling, reklámok, illetve a kapcsolt partnerprogramok nem valószínű, hogy pótolni fogják a hiányt. A 10 éve küzdő Last.fm lassan kikophat a versenyzők közül, megmenteni csak az tudná, ha valamelyik nagy streamingszolgáltató felkarolná a "scrobbling" szolgáltatást és arra építené saját ajánlórendszerét.

A Last.fm a scrobble alatt a meghallgatott zeneszámok listázását érti. A támogatott platformokon és szoftvereken belül minden egyes szám, ami elhangzik, bekerül a felhasználó könyvtárába. A statisztikákban követhető, hogy mikor és mit hallgatott, egy időszakon belül hány számot játszott le, milyen a szóródás, kik a kedvenc előadók, mik a kedvenc számok és ezek műfajilag hogy viszonyulnak egymáshoz. A Last.fm a saját előadói adatbázisát képes volt aprólékosan kidolgozni, egy zenekarról a valódi hallgatási szokások alapján lehet tudni, hogy kik a kapcsolódó előadók, a felhasználók ízléséből pedig láthatóak a trendek, divatok, slágerek is és a felhasználók könnyen találhatnak teljesen azonos ízlésű embereket az ismerősök vagy akár az idegenek között.

Olcsó rádió

Hiába azonban a funkciógazdagság és a különleges képességek, ha önmagában a Last.fm nem tudott erős lenni, más szereplők pedig épp csak annyira támogatták, hogy a scrobble funkciót beépítették a lejátszójukba. A Last.fm sosem indított valódi on-demand szolgáltatást, hanem az alacsonyabb jogdíj-kötelezettséggel futó rádiós megoldást választotta. Ez azt jelentette, hogy a számokban nem lehetett tekerni, közvetlenül számot kiválasztani nem lehetett, hanem keresésekre, előadókra, albumokra vagy számokra épített lejátszási listákat lehetett indítani. Ez egyébként sokszor nem hátrány, hanem előny, ha valakinek már alaposan dokumentált múltja volt a Last.fm-ben, akkor a 3 dolláros havi előfizetés egy egyszerű play gomb megnyomása után tényleg azt játszotta, amit az illető szeret.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Nem csoda, hogy a megmaradt felhasználók csalódottak és kiábrándultak. A felháborodáson kívül azonban maximum annyit tehetnek, hogy visszaigénylik a már befizetett összeget az éves díjból. A cég szerint nem volt más választásuk, ugyanis az elmúlt 10 évben az online zenei piac megváltozott, az új környezetnek pedig a szolgáltató alaptermékei már nem képesek megfelelni.

Az utolsó remény a scrobble képesség, ami a streaming nélkül már egy bátrabban beépíthető lehetőség lehet a többi szereplőnek. A felhasználók számára értéket jelent, ha megismerhetik saját ízlésüket, a partnerek pedig egy erős felfedezőeszközt tudnak a felhasználók kezébe adni, a Last.fm ezért pénzt kérhet, illetve adatszolgáltatóként is jelen lehet a piacon, a létrejövő adathalmaz elemzésével az iparág számára hasznos következtetések bukkanhatnak fel.

Lassú hanyatlás

A visszalépés egyébként már régen megindult, a cég 2012-ben hirtelen visszavonta a legtöbb országban a hirdetésekre alapozott, a felhasználóknak ingyenes rádiószolgáltatást. A Last.fm pénzügyileg sincs jó helyzetben, 2012-ben 4 millió, 2013-ban pedig 6,38 millió angol font veszteséget termelt. A 21 százalékos visszaesésen belül az előfizetéses bevételek 12 százalékkal 1,55 millió fontra csökkentek, a hirdetési bevételek pedig 23 százalékkal 4,33 millióra. Hiába volt a 2002-ben induló Last.fm az évtized legsikeresebb brit online zenei terméke, a 2007-es CBS-felvásárlás után csendes hanyatlásnak indult.