Szerző: Dojcsák Dániel

2014. március 24. 09:28

Digitális lelkiismeret punnyadt irodistáknak

Mozogni jó. A városi irodisták nagy része azonban 8-12 órát egy asztalnál ül viszonylag mozdulatlanul. A vállak és a hát előrehajtva, karok előre nyújtva, csuklóban megtámasztva, a nyak kissé természetellenesen előreszegve. Ha elő akarjuk csalogatni a Garmin Vívofit kijelzőjén a piros csíkot, mindössze az imént leírt pozíciót kell tartani egy ideig.

A hordható elektronikai kütyük új életet lehelhetnek a lakossági sportba, mindenkinek a csuklóján, karján, fején, derekán lehet az edzője, a túravezetője. Mérhetjük a kilométereket, emelkedést, pulzust, pedálerőt vagy akár úszás közben a csapásszámot és az úszásnemet is. Bármi megmérhető, bármi adatokká formálható, így a teljesítmény összehasonlíthatóvá válik, a fejlődés pedig leírható, ami a célok kitűzésén és teljesítésén keresztül motiváló lehet. A lakossági sportnak a kis méretű és olcsóvá váló hardverek és szenzorok mellett a közösségi és geolokációs szolgáltatások is lökést adtak. Pár évvel ezelőtt még csak az iPod volt szinte kötelező felszerelése egy margitszigeti futónak, ma viszont már egy okostelefon vagy egy sportóra is, de mi van azokkal, akik nem szánnak külön időt sportra?

A világ legnépszerűbb szenzora

A Vívofit a Garmin első szárnypróbálgatása a valódi fogyasztói/lakossági piacon, amivel nem az aktív sportoló közönséget, hanem éppen azokat próbálja megszólítani, akik passzívak. A Vívofit karperec alapjaiban nem tér el a többi lépésszámlálótól, a hardver ugyanúgy egy háromtengelyű gyorsulásmérőből és egy hálózati részből áll, mint a konkurenseknél. GPS nincs az eszközben, így nyomvonalat nem tud rögzíteni, minden statisztika a viselő mozgásdinamikájának elemzéséből van levezetve. A lépésszám kialakulását a legkönnyebben úgy lehet elképzelni, ha a mozgást egy x,y,z tengelyen ábrázoljuk. A lépés jellemzője a fel-le emelkedés, a gyorsulásmérő tehát alapjában véve az y tengelyen futó értékek inflexiós pontjait figyeli, számolja.

A modern lépésszámlálók igyekeznek az adatokat korrigálni, hogy például a fogmosás ne számítson lépésnek. A Vívofit összehasonlítva más hasonló eszközökkel, nagyjából ugyanazt a pontosságot hozza, a szoftveres, okostelefonra telepíthető lépésszámlálóknál viszont lényegesen jobb a teljesítménye: ha tévét nézünk, kerékpározunk, autót vezetünk a budapesti utakon vagy mondjuk gépelünk a billentyűzeten, azt a Vívofit nem számolja el lépésként, irodai üldögélés közben nem (csak szándékosan) sikerült potyalépéseket naplózni. Autózás és kerékpározás közben ugyan becsúszik néhány "kéretlen lépés", ami talán belefér egy 10 ezer lépéses nap esetén. amit azonban nem tud értelmezni a Vívofit, az a lépcső és az emelkedés, ezt ugyanolyan lépésnek számolja el, mintha síkon haladnánk.

A kijelző a régi kvarcjátékokat idéző, egyszerű szerkezet, a felső piros csík, illetve az alsó sáv is fix ikonokból van kirakva, középen pedig a számsor egy 5 karakteres, 9 szegmenses darab, mint a számológépeknél. A kijelzőnek még csak háttérvilágítása sincs, így sötétben nem is lehet leolvasni. Ezért cserébe azonban a versenytársak 2-6 napos üzemideje helyett 1 évet kapunk, ami komoly fegyvertény. Cserébe elég kevés adatot tudunk megjeleníteni, nem lehet rá appokat telepíteni és testre szabni is alig.

A karpánton egyetlen egy gomb található, ezt röviden nyomva a nézetek közt lehet lépkedni, hosszan nyomva tartva pedig sorban egymás után a szinkronizálás, alvás mód és a párosítás funkciók jelennek meg, a gombot a kívánt funkciónál kell elengedni. A nézetek között az első a napi lépésszámunk, a második a napi cél teljesítéséhez szükséges további lépések, vagy az, hogy mennyivel teljesítettünk túl. A harmadik a megtett távolság, ezt a gyorsulásmérő a lépésdinamikából számolja ki, viszonylag pontosan. A negyedik az aznap addig a pillanatig elégetett kalóriák száma, majd az ötödik az idő, a hatodik a dátum, a hetedik pedig a pulzus.

A 24 órás viselés felvet néhány kérdést, de a két hetes tesztünk alapján a Vívofit észrevétlen kiegészítővé tud válni. Az eszköz vízálló, akár úszni is lehet benne, a szaunát is bírja, de ez a hivatalos ajánlásban szereplő hőmérsékleti tartományon kívül van már. A pánt egy dupla patenttel rögzíthető, ami könnyen nyit és zár. A patentot egy határozott mozdulattal nyitva levehető, magától azonban egyszer sem esett le, sőt, alulról feszítve sem enged el, nagyon masszív, mégis egyszerű szerkezet. A dizájn nem éppen elegáns, egy divatóra vagy karkötő helyett furán mutat az öltöny vagy kiskosztüm mellett, de legalább kapható több színben a gumi csuklópánt, amiből maga a szenzoros rész könnyen kipattintható és cserélhető. Divatra érzékenyekre is gondoltak a tervezők.

Passzivitásmérő

A Vívofit a lépésszámlálás mellett nem a dicsérgetésre helyezi a hangsúlyt, hanem épp ellenkezőleg, arra hívja fel a figyelmet, hogy mennyire keveset mozgunk. A tervezők abból indultak ki, hogy az emberi test metabolizmusa lelassul, ha nem mozog folyamatosan, ezért 1-2 óránként illene járni egyet, megmozdulni, beindítani az izmok táplálásáért felelős enzimeket. Ez a gyakorlatban úgy valósult meg, hogy a karperec kijelzőjén passzivitás esetén elindul egy piros csík, ami nem azt jelzi, hogy milyen jól teljesítünk, hanem épp azt, hogy már megint punnyadunk. Az első csík egy "tétlen" órát jelöl, majd minden újabb kis darab 15 perc további mozdulatlanságot. Lenullázni ezt pedig úgy lehet, ha teszünk egy kisebb sétát: az irodában a kávégépig és vissza menni nem elég, 100-200 méter legalább kell.

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Napi célok megadhatók kézzel is, de a Garmin automatikusan is képes beállni a szokásaink alapján. Ha túlteljesítettük a lépéscélt, akkor megemeli a limitet, de csak kevéssel, ha pedig nagyon elmaradtunk, akkor csökkenti azt. Mindig igyekszik feljebb tornászni az aktivitást, mégis elérhető távolságban tartja a célokat. A későbbiekben elképzelhető, hogy a szoftver bővül új funkciókkal, de a kijelző és a kezelőfelület egyszerűsége miatt inkább a háttérszolgáltatás, riportok készítése, ami fejlődhet.

A kalóriaszámlálás is egyfajta lelki terror a kütyü részéről. Az értékbe nem csak az aktív perceket számolja, hanem az úgynevezett BMR-t, a létezéshez szükséges energiaszükségletet is, amit az eszköz háttérszolgáltatásaként használandó Garmin Connect profilunkban megadott adatokból kalkulál ki súly, magasság, életkor és nem alapján. Rossz látni, hogy délben még alig 1050 kalóriánál járok, a bőséges reggeli és az előző este elfogyasztott bor miatt még bőven pozitív az egyenleg, pedig lassan ebédidő. Rápillantva az egyenlegre, előfordulhat, hogy sokan átgondolják a köretválasztást vagy a nagyobb menüt, az esti vacsoráról nem is beszélve. A számításhoz pedig azonnal hozzáadódik minden olyan mozgás, amit a kütyü képes regisztrálni. Ha valaki fogyni akar és kellően türelmes, akkor összekötheti a Garmin Connect fiókját a MyFitnessPal nevű szolgáltatással, ahol beregisztrálható, hogy mit evett, onnantól kezdve a kör bezárult, kiderül, hogy belefér-e még a süti vagy nem.

Ha valaki edzőterembe jár, kerékpározik, táncol, tornázik, gyúr vagy bármilyen igazi mozgást végez, akkor neki ez az eszköz nem való, ugyanis ezeket a mozgásokat a Garmin eszköze nem tudja értelmezni. Ez az autóval munkába járó, az első emeletre is lifttel menő, napi 4,5 órát tévéző, 10 órát számítógépező emberek motivációs eszköze. Van azonban kiugrási lehetőség, ugyanis csatlakoztatható hozzá pulzusmérő, amit egy rugalmas övvel rögzítünk a mellkasunkra. Ez lehet bármilyen ANT+ kompatibilis eszköz, amik a sportórákhoz is használhatóak. A különbség annyi, hogy itt nem másodpercenként, hanem csak minden 15. másodpercben rögzít a karpánt, ennek energiatakarékossági okai vannak.

Az első pulzusmérésre is képes egésznapos lépésszámláló

Bármilyen ANT+ kompatibilis öv használható a karperechez, ami azért hasznos, mert ha valaki mégis arra vetemedne, hogy a helyváltoztató sétán kívül megmozdul, akkor a pulzus alapján viszonylag pontos becslés adható minden kardiójellegű tevékenység energiafelhasználásáról. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Vívofit kivált egy sportórát, ugyanis a leegyszerűsített kezelőfelület komoly kompromisszumokat kíván. Az edzések indítása úgy történik, hogy a pulzusmérőt felvesszük, ilyenkor ez elkezd jelet sugározni, a karperc kijelzőjén pedig átváltunk a “heart” nézetbe, ahol hamarosan megjelenik a pulzusszámunk és hogy a webes felületen megadott adatok alapján ez melyik szívritmus-zóna.

Az edzés közben lehet a kijelző oldalait váltogatni, egy hosszabb nyomással pedig leállítható a külön naplózás. A teszt során 10 kilométeres futásnál távolságban tévedett néha 5-10 százalékot, illetve egy Garmin 910XT különálló, cipőre erősíthető lépésszámlálójához képest a lépésszám is körülbelül ilyen szórásban volt. Teljesen pontos adatok az edzésekről nem nyerhetőek ki, például nincs sebességgrafikon, nincs kilométerenkénti bontás, kizárólag az összteljesítményt és pulzusgrafikont kapjuk vissza. Kocakocogóknak vagy speedfitnessre járóknak ez egy jó visszajelzés lehet, amihez nem kell semmit tenni, csak felvenni az övet és négyszer megnyomni az egyetlen gombot a karperecen. A passzív életmódnál egyáltalán nem számít a pontosság, sokkal inkább az összehasonlíthatóság, az időszakos trendek kimutatása.

Lakossági webes felület

A megújuló Garmin Connect pedig éppen ezt igyekszik megvalósítani. Az új verzió már kártyákkal operál, amiknek az elrendezését és tartalmát szabadon megválogathatja mindenki. Amennyire nem testreszabható maga az óra, annyira rugalmas tud lenni a webes háttérszolgáltatás. Itt követhetjük, hogy napi, heti, havi szinten hogy állunk a lépésekkel, alvással, edzésekkel. Láthatjuk a megszerzett badge-eket és barátaink aktivitásait. Az átalakítás még folyamatban van, így sok minden nem működik vagy hiányzik még, de természetesen több Garmin-eszköz is kezelhető, az adatok összefésülve látszanak és a régi Connectből ismert edzéstervek, útvonalak is megjelennek majd.

A szinkronizálás alapesetben egy USB-s ANT+ adapteren keresztül történik a PC-n futó Garmin Express programmal, onnan viszont már automatikusan feltöltődnek az online Garmin Connectre. A Vívofit támogatja a Bluetooth Smart szabványt is, így iPhone-nal, BlackBerryvel vagy androidos mobilokkal PC nélkül is lehet adatot feltölteni, ehhez a mobilra kell telepíteni a Garmin Connect programot és ott párosítani az eszközt. Azt érdemes megjegyezni, hogy a teszt megírásakor az iOS-en futó kliens fényévekkel az androidos előtt jár, utóbbi dizájnban és funkcionalitásban is gyengélkedik. Kissé szerencsétlen, hogy a Vívofit már a piacon van az új Garmin Connect viszont még instabil, félkész, használhatóság szempontjából borzalmas. A Vívofit kezelőfelülete viszont egyszerű, átgondolt és egyértelmű.

Az alvó mód bekapcsolása után ugyan továbbra is számolja a lépéseinket az eszköz, de ezt a periódust egy külön grafikonon szemlélteti a Garmin Connecten a mozgás intenzitása szerint. Ennek valószínűleg semmi értelme nincs, de láthatjuk, hogy mennyire aludtunk nyugodtan, mennyit mozgolódtunk az éjszaka folyamán. Esetleg érdekes lehet összehasonlítani együtt alvó emberek aktivitásszintjét. Más sleep tracker rendszerek szigorúan napi egy alvásban gondolkodnak, a Garmin viszont akár a délutáni szunyálást is képes rögzíteni és mérni. A grafikon ugyan értelmetlen, azt viszont érdemes figyelni, hogy a nagyobb napközbeni terheléshez sikerült-e több alvást is párosítani a regenerálódáshoz.

Elterjedőben az önmérés

A Vívofit jó eséllyel lehet a Garmin első tömegterméke, bár nehéz kihívásnak tűnik eladni egy terméket egy célcsoportnak, hogy figyeljék vele, hogy mit nem csinálnak. A mesterséges lelkiismeret persze mindig népszerű, a túlsúly és a mozgásszegény életmód globális probléma, az erre rezonáló termékekkel tele vannak a magazinok és üzletek is. A Vívofit, illetve a hasonló termékek valójában azt jelzik, hogy a technológia és az életmód megtalálták egymást, s ahogyan a számítástechnika is kifolyt a szakmai világból, úgy a szenzoros célszerszámok is bekerülnek a mindennapokba. A lépésszámláló hamarosan körülbelül olyan természetes része lehet egy háztartásnak, mint egy digitális termosztát vagy egy rádiós ébresztőóra.

A Garmin ismét megmutatta, hogy egy jól meghatározott cél eléréséhez nem kell nagy pixelsűrűségű kijelző és ezerféle funkció. A jó céleszköz észrevétlen tud maradni, de megbízhatóan működik, a használata könnyű és egyértelmű. Az egy éves ígért üzemidő, a teljes vízállóság és az okostelefonos szinkronizálás pedig a gondozásmentesség egy új dimenzióját hozza el, talán a Vívofitek többsége nem végzi a fiók alján három hónappal a megvásárlás után. Az ára 130 dollár, Magyarországon 37 ezer forint. Ez a súlytalan döntés szintjénél magasabban van, gyűjteni nem érdemes rá, sőt, biztos mindenki tud mondani 600 másik dolgot, amit ennyi pénzből érdemesebb megvenni, de aki úgy érzi, segítene az életének egyensúlyát rendben tartani, annak kiváló beruházás.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról