Szerző: Dojcsák Dániel

2014. március 7. 12:18

A Spotify lenne a zene Facebookja

A Spotify korábban is pedzegette, hogy nem szeretne megrekedni az egyszerű internetes zenelejátszó szintjén, hanem mondhatni a muzsika Facebookja akar lenni. Egy platform, ami minden igényt kielégít a zenei piac szereplői számára. Így nem csoda, hogy a szolgáltató vállalja a nem fizetős hallgatókat is, ők is értéket termelnek más területeken.

Daniel Ek, a Spotify alapítója és vezérigazgatója bejelentette, hogy a cég felvásárolta az Echo Nest nevű céget, ami az iparág egyik legjobb személyre szabható zenei ajánlórendszerét és felfedezőeszközét tudhatja magáénak. A Spotify és az Echo Nest közös vonása, hogy mindkét cég a platformszemléletbe való befektetéssel jutott előre az egyébként tömött piacon, most az eredményeket kombinálva pedig még látványosabban válhatnak le az egyszerű szolgáltatási modellt követők útjáról.

Az Echno Nest mostanáig 1168 milliárd adatpontot (hallgatás, aktivitás, stb) rögzített és elemzett, 2,6 millió előadót és 35 millió zeneszámot különböztet meg és 432 különböző szolgáltató használja  valamilyen célra. Van, ahol csak mint adatbázis szerepel, például a Foursquare esetében, ahol a koncerthelyszíneknél megjelenő előadói információkat biztosítja, de a komolyabb zenei szolgáltatók ajánlórendszereikben, trendalkotásban és egyéb funkcióban is hasznosítják a rengeteg adatot. A felvásárlás értéke nem ismert, még csak nagyságrendről sem volt szó a közleményekben.

Régi barátság

A Spotify egyébként már 2007-ben, még a publikus megjelenés előtt együtt dolgozott az Echo Nest csapatával, így a felvásárlás nem a semmiből jött, a felek közös múltjuk természetes következményeként látják a tranzakciót. A cél szépen megfogalmazva az, hogy az emberek még több zenét hallgathassanak, ezt pedig a Spotify azzal tudja elősegíteni, ha a katalógus és a technológia mellé egy más fejlesztők és szolgáltatók számára is beépíthető platformot ad. Ha azok a cégek, amiknek nem a fő üzleti területe a zenei tartalomszolgáltatás, de érintőlegesen kapcsolódnak hozzá, elkezdik a Spotifyt használni annak fejlesztői API-ján keresztül, akkor megnyílhat egy eddig nem létező bevételi lehetőség, ami nyereségbe fordíthatja az üzletet.

A Spotify a közelmúltig csak beszélt a platformmá válásról, de valójában még mindig csak egy sokoldalú zenelejátszó volt. A svéd szolgáltató eddig kínált olyan API-t, amivel beágyazhatóvá váltak zenék, de a modulok funkciója megállt ott, hogy egy másik appból a felhasználót átkatapultálta a Spotify-ba. Ehhez képest az Echo Nest felvásárlással párhuzamosan bejelentett Spotfy Connect a Facebook Connecthez hasonlóan egyfajta útlevélként működik a teljes online világban. Ha a Spotify- előfizető bejelentkezik a fiókjával vagy összeköti azt egy másik szolgáltatás fiókjával, akkor jogosult lehet ott is a zenék meghallgatására, streamelésére anélkül, hogy ehhez a Spotify klienst be kellene vonni. A Spotify egy közösségi azonosító megoldás lenne a zenei tartalmakhoz.

Jöhet a malware-cunami az iPhone-okra?

Nyílik az iOS, de tényleg annyira veszélyes ez? Annyira azért nem kell félni, elég sok kontroll van még az Apple-nél.

Jöhet a malware-cunami az iPhone-okra? Nyílik az iOS, de tényleg annyira veszélyes ez? Annyira azért nem kell félni, elég sok kontroll van még az Apple-nél.

Ebben az esetben nem a személyes adataink vagy lájkjaink kerülnének át a másik szolgáltatóhoz, ahogy a Facebook esetében, hanem a zenei preferenciánk, hallgatási szokásaink, illetve a tény, hogy jogdíjfizetők vagyunk. A hallgatások után pedig feltételezhetően a Spotify-on keresztül bonyolódna a jogtulajdonosok felé való elszámolás is.

Ezáltal a legális zene kitörhetne a mai streamingszolgáltatók zárt falai közül és gyakorlatilag bárhol felbukkanhatna. A Spotify prémium előfizetés pedig immár nem azért lenne vonzó, mert reklámok nélkül hallgathatunk az alkalmazáson belül zenét, hanem gyakorlatilag útlevél lenne a 30 másodperces bejátszások helyett a teljes zeneszámokhoz és listák on demand lejátszásához bárhol. A jövőben például a játékok vagy a fitneszalkalmazások maguk játszhatnák le a zenét és nem külső szoftvert kéne indítani, de mondjuk a Shazam vagy a SoundHound is önmaga lenne képes visszaadni egy bedúdolt számot. A “zenéért fizetni” kifejezés új értelmet nyerne.

API-k és SDK-k

Az Echo Nest felvásárlása az egyik fontos lépés egy API-centrikus Spotify fejlődésében, a másik fontos mérföldkő az, hogy végre megjelent az első igazi iOS SDK bétaverziója a Spotify-hoz. Ezzel az alkalmazásfejlesztők saját alkalmazásukba beépíthetik a fenti példák némelyikében is szereplő zenelejátszás, keresés, lejátszásilista-megjelenítés funkciókat, illetve a metaadatokat használhatják kedvükre. Ezt remélhetőleg követni fogja egy Androidhoz készült SDK és egy webes megoldás is, ami valósággá tenné a Daniel Ek által sokat hangoztatott “Spotify Everywhere” álmot.

Az Echo Nest felvásárlása ráadásul nem csak a Spotify-t lökheti előre, hanem a konkurenciát is visszavetheti. Több komoly vetélytárs ugyanis az Echo Nest ajánlórendszerét építette be saját alkalmazásába, így a Rdio, Rhapsody, Vevo, Mog és az iHeartRadio is kénytelen valamilyen más megoldás után nézni, ugyanis nem szerencsés egy olyan kritikus megoldásra támaszkodni, amit bármelyik pillanatban kiránthat alóluk az új tulajdonos. Bár Jim Lucchese, az Echo Nest alapítója szerint tiszteletben tartják a meglévő szerződéseket és mindenkivel külön le fognak ülni és egyeztetik a jövőbeli lehetőségeket.

Repülőrajt

A legutóbbi publikált statisztika szerint a Spotify 26 millió felhasználóval, ezen belül 6 millió fizetős ügyféllel rendelkezik, ezeknek az embereknek Daniel Ek azt ígéri, hogy három hónapon belül érezhető előnyöket kapnak az Echo Nest révén. A Spotify rádió és az ajánlások már most is erre épülnek és még további extrák jönnek az ígéret szerint. Arra azonban nem kell számítani, hogy a Spotify mostantól felvásárlásokkal biztosítja az innovációt, Ek szerint az Echo Nest egy különleges cég, ami kivételt képez.

A Spotify a szokásostól eltérő piaci stratégiája azonban nyerő lehet, ugyanis a most 29 millióra becsült online zenei streaming előfizetői bázis 2018-ra 180-200 milliósra nőhet, nem mindegy ki mit tud ígérni két-három év múlva a potenciális előfizetőknek. Ráadásul ezen a piacon az átjárás is viszonylag könnyű, mivel csak hozzáférést vásárolunk, ezért nem alakul ki olyan hűség, mint például az iTunes vagy akár a játékpiacon a konzolmárkák esetében, ahol hardver és tartalom exkluzivitás is társul a szolgáltatáshoz.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról